Hagyd a gyereket játszani! - Öt évünk a finn óvodával

Hagyd a gyereket játszani! -  Öt évünk a finn óvodával
8 perc

Leányunk nem kisbaba már: kijárta az óvodát, és pár hónapja már iskolába jár. Az óvodában/óvodával töltött öt év során egészséges, nyelveken beszélő "nagylány" lett a szinte járni-beszélni is alig bíró babából. Mindeközben mi magunk, a felnőttek is beilleszkedtünk a szülői szerepbe illetve új lakóhelyünkön sem mozgunk idegenül többé. Akárcsak az új közegbe kerülő gyermek, úgy a költözéssel új közegbe kerülő felnőtt is sok kihívással néz szembe. A tanulás és beilleszkedés útját együtt tettük meg, kéz a kézben.


Mindeközben felmerült bennem a kérdés, vajon lehet-e a finn óvoda az alapja mindannak, ami jó a finn társadalomban? Nos, ezt a nyájas olvasó döntse el maga, világnézete és épp esedékes hangulata szerint. Népünket, országunkat naponta vetjük össze más népekkel, országokkal, akár egész földrészekkel ("ázsiai viszonyok"), ha a retorika úgy kívánja. A mostani bejegyzés a finn óvodákról újabb lőszerül szolgálhat egy játszótéri beszélgetéshez, akár pro, akár kontra. Előre szólok: nem tudom, hogy a magyar óvodákban mi a gyakorlat, ezért még ha akarnám sem tudnék "összehasonlítgani".



Minden sarkon óvoda

Viikki, ahol élünk Helsinki földrajzi közepén fekszik, mégis "mindentől" távol. Ez gyorsan fejlődő (értsd: a zöldterület rohamtempóban pusztul) zöld sziget nagyon új és nagyon népszerű a gyerekesek körében. Itt jóformán előbb volt egyetemi kampusz, mint állandó lakosság... A kilencvenes években kezdték el a tervszerű városfejlesztést a rétek és erdők uralta tájon. Ez azt is jelenti, hogy romantikus középkori és retró szocreál helyett hűvös, de biztonságos"kortárs" kocka fogadja a látogatót Viikkiben. A fiatal párok jellemzően doktorival a zsebükben, kisbabával, totyogóval a hátukon költöznek ide, ezért főleg fiatal felnőttek és tinédzser kor alatti gyerekek élnek a környéken. A lakosság harminc év alatt majd' tízezerre nőtt, éppen ezért minden sarkon óvoda van. Tizenegy nagyobbat számoltam egy-másfél kilométeres körzetben, és a kis magánnapköziket nem is vettem ide.

Képzett óvónők

Lányunk kijárta az óvodát és az előkészítőt is. Amióta öt éve egy májusi napon elkezdte a pályafutását, mint "bölcsis", lényegében több időt tölt másokkal, mint velünk. Helyet szerezni nem volt nehéz, így utólag legalábbis nem rémlik semmilyen dráma. Volt bejelentett lakcímünk, ezért az óvodai hely járt a gyereknek. A szabályok valami olyasmit mondtak ki, hogy a gyereknek négy hónapon belül kapnia kellett helyet, ezért a februári kérvényt követően májusban indulhatott is a móka.

Az ovi költsége jövedelemfüggő. Munkanélküli illetve kispénzű családok 90-120 euró körül kell, hogy fizessenek,  de az egy gyerek után havonta érkező nagyjából 100 eurós "családi pótlék" ezt le is tudja fedni. Normálisan vagy annál jobban kereső családok 200-300 eurót kell, hogy fizessenek havonta. 

A wc használat tudománya (Fotó: Vilisics Feri)


Az óvónők mindegyike beszél angolul, amire szükség is van, mert az oviban 10-14 országból találunk gyerekeket. A teljesség igénye nélkül találunk itt észt, arab, orosz, kínai, japán, litván, iráni, Seychelle-szigeteki, máltai és magyar gyereket. Maguk az óvónők is vegyesek: vannak fehér és fekete bőrű finnek, de finnül jól beszélő észtek és oroszok is dolgoznak az oviban. 

A pelenkás csoportnál szokás, hogy egy lapra felírják, hogy nagy vonalakban mi történt aznap és odaadják a szülőnek. Étkezés: mit evett, jól evett-e? Bili-ügyek: hova csinált, hányszor, stb. Játék: aznapi program, mivel játszott szívesen a gyerek? Alvás: hány percet aludt, mikortól? Egyebek: gyerek bevágta a fejét, stb.

Ez a nagyobbaknál nincs így, az óvónő szóban elmondja a fontos dolgokat. Évente egy szülői értekezlet és két, a gyerek fejlődését érintő privát beszélgetés esedékes. Mindkét esetben van lehetőség tolmácsot fogadni, akár perzsául is.

Üzenet Noah szüleinek, hogy hozzanak több pelenkát (Fotó: Vilisics Feri)

Napi program

Az egyes óvodák "tanterve" letölthető pdf formátumban Helsinki város honlapjáról. 

A mi óvodánk fontos  programpontjai: 
- Pozitív énkép kialakítása
- Önállóság fejlesztése 
- Tanulási képesség erősítése
- Kooperációval erősíteni az együttműködést a családokkal
- A másság elfogadása és más kultúrák megismerése

Egészséges épület

Az épület 2001-ben épült és az akkor még újdonságnak számító "ökológiai" elveknek megfelelően építették. A város által vezetett pilot projekt célja az új középületek csökkentett energiafelhasználása, a természetes alapanyagok elterjedtebb használata, a beltéri levegő minőségének javítása, a környezetbe illeszkedő építészeti megoldások alkalmazása, az óvoda és a szülők közti kommunikáció erősítése, és a közösségek és óvodák közötti kooperáció javítása. A projekt zömmel pozitív visszajelzéseket kapott ezért a város folytatta a"fenntartható" óvodák építését.

Menta, levendula, rozmaring

Az ovi magába foglalja a bölcsődét is. A gyerekeket három fő korcsoportba sorolják: a pelenkás gyerkőcök a Menta, a 3-5 évesek a Levendula míg az 5-6 évesek a Rozmaring csoportba kerülnek, ami egyben az iskolai előkészítő is. 

Fontos megfigyelni a csoportnevekben rejlő semlegességet. A virágnevek egyik csoportot sem emelik a másik fölé, így senki nem érzi magát csupán emiatt a másiknál alantasabbnak vagy "felentesebbnek". :) 

A Menta, Levendula és Rozmaring csoportokon belül is vannak korkülönbségek, amelyek jelentősek is lehetnek. A háromévesek más foglalkozást igényelnek mint az ötévesek, ezért a gyerekeket kisebb csoportokra osztják. Mivel ezeknek az összetétele szintén évről-évre változik, a gyerekek évente választhatnak csoportnevet maguknak. Tavaly a Levendulák kiscsoportja a "Nyuszik" nevet kapta, idén ők "Teknőcök" lettek. A nagyobbak tavaly "Dinoszauruszok" voltak, idén a "Cicák" nevet választották. A névválasztás az óvónő elmondása szerint a sértődés kiküszöbölését szolgálja. Régebben ők is "kicsik" és "nagyok" megnevezéseket használták, amire a háromévesek bevágták a durcit, mondván, hogy ők már nagyok! 


Zöld zászló és krumpli

Az óvoda részt vesz az Eco-School nemzetközi programban, amely a gyerekek jobb környezeti nevelését célozza. Az óvoda egy sor feltételnek megfelel, ezért most ott leng rajta a képzeletbeli zöld zászló, amelyet azonban el is lehet veszíteni. 

Pár példa: az óvoda szelektálja a hulladékot és fokozottan ügyel az energiatakarékosságra. A vécében infraérzékelős lámpák és csapok vannak, amelyek csak akkor működnek, ha tényleg igény van rájuk. A gyerekek minden héten kirándulni mennek a (nagyon)közeli erdőbe, ahol játékos feladatokat kapnak a természet jobb megismeréséhez. Ha bekukkantunk egy ilyen erdőfoltba, akkor Robin Hood elképzelt erdeje (vagy a Blair Witch project) elevenedik meg előttünk. A természetesség csak a látszat, hiszen minden bot, minden kő már meg lett forgatva ezerszer, a lehullott ágak kupacokba hordva majd széttúrva majd újra összehordva...  A lányom szerint a rét közepén terpeszkedő kör alakú erdőcskében MörriMönki lakik, aki teheneket fogyaszt. 

Az ovisok tavasszal kertészkednek az óvoda saját veteményesében. A közeli szántóföldön a környék óvodái egy közös földterületet használnak, amelyen a gyerekek krumplit ültetnek. A betakarítást szintén a gyerekek végzik.

Térkép (Fotó: Vilisiscs Feri)

Nem bál, hanem sárcsata


Finnország időjárása zord. Nem érdemes a jó időt várni, mert az év nagyobb részében nincs olyan - klasszikus magyar értelmezésben, persze. Van borongós szürkeség, metsző szél, latyak, hó, hideg és még hidegebb.

A gyerekek délelőtt és délután is két-két órát töltenek az udvaron. Télen, nyáron. Hóban és sárban. Mínusz 10 körüli hidegben csak délután mennek ki. Esőben és -15 fok alatt bent maradnak, de ritka az olyan időjárási konstelláció, ami miatt huzamosabban bent tartanák a gyerekeket. Az óvoda udvarán decembertől áprilisig hatalmas hóhegyek emelkednek, a gyerekek nagy örömére.

A kinti játékhoz megfelelő ruházat szükséges. Az óvoda megköveteli a"megfelelő" ruházatot, ami nem terheli túlságosan a családi kasszát, hiszen a boltokban elérhető áron kapható. Van persze aranyáron is svéd biopamut vagy bambuszrost szuperlélegzős öltözet is, de a gyerek úgyis hamar elnyüvi, szóval mi maradtunk a "teszkós" ruháknál. A gyerek még él, szóval ilyetén döntésünknek nem voltak drámai hatásai az egészségére. 


A szülő külföldi lévén csinos, ámde tökéletesen haszontalan ruházatban viszi a gyerekét oviba. Nem tudván, hogy  a finn gyerekek gumicsizmában / hótaposóban, mellkasig érő kantáros gumigatyában és erős vízálló kabátban indulnak útnak. Ha nincs vagy elszakad, az ovi tud adni kölcsön, addig amíg nem szerzel új ruhákat a gyereknek. A játék után a vizes kabátokat jókora szárítószekrényekbe teszik.

A finn ovi belülről (Fotó: Vilisics Feri)

Ünnepek

A mindennapi játék és fejlesztés nagy vonalakban a nagy óvodai ünnepek köré fonódik. Ez télen a karácsonyi ünnepély, nyár elején a "nyárünnep", ami a Szent Iván napi ünnephez kapcsolódik. Minden csoport, a pelenkások is, saját műsort készítenek és az ünnephez kapcsolódó dalokat énekelnek. Vagy a pelenkások esetében olyat, amilyet épp tudnak. Vallási ünnepekkor a csoportok templomba látogatnak. Erről értesítik a szülőket is, így a szülő időben jelezheti, ha nem szeretné a gyerekét templomba engedni.

A Zöld Zászló program részeként újrahasznosított anyagokból készítenek játékokat. Ezek lehetnek zoknibábok, vagy  nagy kötött zoknikból és seprűnyélből / kis hokiütőből készült seprűparipák, netán " cirkuszi show". 

A verdikt

Leányunk nem óvodás már, de visszavágyik az óvodába, ahol természetesen minden jobb volt és mindenki kedvesebb. Az óvoda elérte a célját. A gyerek egészséges, mentálisan erős, önálló gondolkodása képes és a másságot természetesként elfogadó kisember lett.

Friida és barátja (Fotó: Vilisics Feri)

Csak remélni tudom, hogy az iskola és az iskolai közeg nem rombolja le majd mindezt. Az udvaron okostelefonok fölé görnyedő gyerekek csoportjai - kövezzenek meg érte - nem kelt jó érzéseket bennem. De ami még jobban aggaszt, az személyes emlékeimből fakad. Amikor én diák voltam, sok jó pedagógus mellett jutott épp elég semmirekellő tanár is, akiknek generációk "köszönhetik", hogy diákéveik szorongással teli rémálom volt építő játék és tanulás helyett. Ennek már több évtizede, ezért csak sejteni tudom, hogy más az oktatás, mint a nyolcvanas években.

Reméljük hát a legjobbakat.


Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!

Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy sztorid? Legyél a szerzőnk!

Címkék: oktatás , gyerekek