Mennyit ér a munkád Magyarországon? És külföldön?

Mennyit ér a munkád Magyarországon? És külföldön?
8 perc

Mind tudjuk rég, a pénz önmagában nem boldogít. De ha minden nap a megélhetésen kell aggódni, az nagy eséllyel boldogtalanná tesz. De hol mennyit kell aggódni? Az aggódásnak ugyan még nincs mértékegysége, de annak igen, hogy egyes termékek vagy szolgáltatások kifizetéséért (vagyis az áráért) hány órát kell a munkahelyünkön töltenünk.

Ha azt vesszük, hogy Magyarországon egy teljes kiőrlésű fél kilós kenyér 300 Ft, Németországban pedig 0,49 eurócent, vagy hogy egy havi BKV-bérlet otthon 9500 Ft, Luxemburgban pedig 25 €,  vagy hogy egy háromszobás lakás bérlése Székesfehérváron 100 000 Ft, Prágában pedig 18 000 korona, az még nem hasonlítható össze olyan könnyen.

Nézzük meg, hogy mennyi az adott országokban az átlagos órabér, és így jobb rálátásunk lesz, hogy az egyes javakért hány órát dolgozik egy átlagos Németországban, Luxemburgban, Csehországban, és hányat egy Magyarországon élő munkaerő. Tehát jelen esetben a közös nevező: a pénz helyett a munkaóra lesz.

Az adott ország  2014-es nettó  átlag fizetésével számolt a Németországban élő Gaál Petra, a Csehországban élő Bajor Anikó és a Luxemburgban élő Bencsik Rita.

Az adatok mindenki számára elérhetőek az interneten. A megállapítás nem tudományos, de hozzávetőlegesen megmutatja a különbségeket. Természetesen a lista a végtelenségig bővíthető. Ugyanazt a márkát és típust néztük, ahol pedig nem volt lehetőségünk ugyanazt a márkát vagy szolgáltatót nézni - például az edzőterem esetében -, ott hasonló paraméterű tételeket hasonlítottunk össze.

A tételek

  • 1 kg fehér kenyér
  • 1 doboz Marlboro
  • A legolcsóbb oda-vissza adott ország-Magyarország repjegy (Csehország esetében busszal kombinálva)
  • Háromhavi fogamzásgátló tabletta
  • Franciaágy
  • 4 GB-os  mobil havi előfizetés, korlátlan hívással  és SMS-sel 
  • Egy hónapos zóna bérlet egy jól felszerelt konditeremben 
  • 0,7 l Unicum
  • 100 Mbit-es internet, havi előfizetés
  • 80 órás, nyelvtanfolyam iskolában, 10 fős csoportban
  • 1 liter benzin
  • 1 havi tömegközlekedési bérlet
  • 3 szobás lakás bérlése, csendes környéken, egy jól  kiépített kis városban
  • Jellegzetes, helyi turistalátványosság (Budapest/Koblenz/Prága/Luxembourg)
  • Használt, 10 éves , biztonságos, családi autó

(Klikkelj a nagyobb képméretért!)

Az átlagkeresetek és órabérek

  • Németországban a havi  átlag fizetés  nettó 2 315 €. *
  • Luxemburgban a havi átlagfizetés nettó 3187 €.*
  • Csehországban az átlagfizetés 725,92 €.*
  • Magyarországon a havi átlagkereset nettó 151 000 HUF. *

Tehát a német átlag órabér 14,47 €, a luxemburgi órabér 19,92 €, a cseh órabér 4,84 €, a magyar átlag órabér 943,75 HUF.

(Klikkelj a nagyobb képméretért!)

(Klikkelj a nagyobb képméretért!)

Csehország, Prága - Bajor Anikó (1 CZK = 11,7 HUF) **

Általánosságban az átlagfizetések magasabbak, viszont az árak jó pár területen alacsonyabbak, mint Magyarországon. Kivételek mindig akadnak, de a napi életvitel itt anyagilag élhetőbbnek tűnik. 

Amiben a leginkább feltűnhet a különbség, az az étkezés, szórakozás és az utazás. Az ebédmenük például teljesen elérhető árakon mozognak, nemcsak a kantin vagy kifőzde jellegű helyeken, de a rendes éttermekben is (leves: 30-60 korona, főétel: 75-130 korona között mozog a kifőzdétől a menő helyig),  de bevásárolni is olcsóbb, mint otthon. Ha  például egy á la carte menün egy főétel 250-350 korona körül van, az már drágának számít.

A sörözés, koktélozás  és az"eljárás" itt nemcsak olcsóbb, de sokszor jobb minőséget is jelent (például egy korsó sör átlagára 30 korona körül mozog, egy tehetséges koktélt pedig már 100-160 koronáért lehet jó pár helyen kapni).

A helyi, prágai tömegközlekedés majdnem fele annyiba kerül, mint a budapesti, de a nemzetközi utazásra is nagyon jó árakat lehet kifogni. Van  például egy buszhálózat, ami már körülbelül 750 koronáért kivisz minket Berlinbe.

A ruházkodás drága (bár ez régiós probléma), viszont itt Németország közelsége miatt sokan választják azt a megoldást, hogy kimennek felöltözni. Az én választásom erre Drezda, mert egy két órás autóúttal kint lehet lenni és még turistáskodni is megéri egyet. De van olyan utaztató cég, aki erre szakosodott és  megközelítőleg  300 koronáért oda-vissza biztosítja a vonatot.

Ami még számomra érdekes, hogy a gyógyszerek árában vettem észre különbséget. Mivel én mindig fixen ugyanazokat a gyógyszereket váltom ki havonta, van egy budget a fejemben, hogy mire kell számítanom a patikában. Ez a budget otthon eléggé fájt. Mikor kiköltöztem, eleinte attól féltem, hogy nem ugyanazokat a gyógyszereket írták fel vagy nem mindet, mivel"nem fizettem eleget". 

Az egészségügyről érdemes tudni, hogy itt volt vizitdíj a körzeti és a háziorvosnál (30 korona), de január 1-jétől megszűnt. A kórházakban ez 90-110 korona volt, attól függően, hogy nappali  vagy sürgősségi ügyeletre került be az ember,  és a napidíj is ugyanennyi volt (amikor legutóbb feküdtem bent). Most már csak a sürgősségi ellátásnál kell fizetni 90 koronát. Viszont cserébe teljesen korrektül néznek ki a kórházak. 

Nekem az állatorvosi költségeim is alacsonyabbak lettek itt, de gondolom,  ez a nagy"verseny" miatt is lehet, mivel sok az állatorvos  (talán mert sokan tartanak kisállatot). Ugyanebből adódhat, hogy sokszor elengednek dolgokat, például ingyenes   a gyógyszer vagy ingyenes a kezelés a szőrinek.

lakásárakban óriási különbségek voltak, mikor kiköltöztem, de azóta sajnos Budapest beérte Prágát, amennyire látom. A bérleti díjak szórása viszont nem csak országon belül nagy, de még kerületenként is. Két azonos paraméterű brnói és prágai lakás átlagából számoltam ki a táblázatban szereplőt értéket, de kerülettől függően lehet ugyanaz a lakás kétszer olyan drága vagy éppen feleannyi is.

Talán elég jól összefoglalom a pénzügyek lényegét azzal, hogy az itteni anyagi biztonság az egyik oka annak, hogy nem mennék már haza.

Luxemburg, Luxembourg - Bencsik Rita (1 EUR = 316,37 HUF) **

Luxemburg elég drága helynek számít világviszonylatban is, bár mentségére legyen szólva,  az Európai Unión belül itt a legmagasabb a minimálbér és az átlagjövedelem is. Mindenesetre rendszerint húzzuk a szánkat, amikor a közértben egy kiló hús akciósan kerül 10-12 €-ba, egy fél kilós lyukacsos kenyér 2 €-ba, illetve egy kis csomag sonka is 2 €-nál kezdődik. Ugyanakkor egy kiló gyümölcsöt (almát, banánt) mindig lehet találni 1 €-ért. A szolgáltatások borzasztó drágák, az albérlet árakról nem is beszélve. Nem véletlenül választják sokan azt a megoldást, hogy Németországból, Belgiumból vagy Franciaországból járnak át Luxemburgba dolgozni, az itt lakók pedig előszeretettel járnak át hétvégén a németekhez bevásárolni. Az a jó, hogy minden közel van, mindhárom országhatárt elérhetjük 30 perc alatt. Az orvosi ellátást itt a helyszínen ki kell fizetni, és utólag lehet a biztosítótól visszaigényelni. Cserébe minimális a várakozási idő mindenhol. Ha beülünk egy kávéra vagy egy sörre valahova, elég húzós árak vannak, például egy korsó sör átlagosan 5 €-ba kerül (bár boltban ugyanez 1-1,3 €-ból megvan). A benzin viszont itt a legolcsóbb, ha a környező országokhoz viszonyítjuk: 1,16 € literje, ami kb. 360 Ft-nak felel meg.

Összességében elmondható, hogy a fenti listán szereplő tételekért a magyar embereknek általában többet kell dolgozniuk, mint a luxemburgiaknak.

Németország, Koblenz - Gaál Petra (1 EUR = 316,37 HUF) **

Ami számomra első perctől szembetűnő, hogy itt komoly értéke van a munkának. A szolgáltatásokban az emberi munkaerő részét nagyon meg kell fizetni. Ha például a havi internet előfizetésed 20 €, akkor az, hogy egy férfi kijöjjön, és beüzemelje neked a routert, legalább 70 €-ba kerül.

Az élelmiszerárak szinte megegyeznek az otthoniakkal. Az egészséges (bio, minden mentes, teljes kiőrlésű) olcsóbb, mint Magyarországon, de a húsok például drágábbak.

A technikai, szórakoztató kütyük olcsóbbak (telefon, e-book olvasó, laptop), viszont a háztartási gépek költségesebbek (mikró, mosógép, porszívó). A közlekedés sokkal többe kerül, mint Magyarországon: a vonat, busz, helyi tömegközlekedés, mind drágább, bár a fapados légitársaságok munkaórában mérve szinte ingyen vannak (legutóbb 19,18 €-ért vettem Frankfurt-Budapest repjegyet, ami így megközelítőleg másfél órába került). A ruházati cikkek nagyjából egyformák.

Sokat elárul a gazdasági helyzetről, hogy amíg Magyarországon mind a ketten dolgoztunk és saját lakásban laktunk, addig alig tudtunk félretenni és azzal is elég komolyan kellett logisztikázni és spórolni. Itt pedig csak az egyikünk dolgozik, plusz számottevő összeget költünk albérletre, de megközelítőleg - ha már teljesen berendezkedtünk - a korábban otthon megkeresett egyik teljes fizetés összegét félre tudjuk majd tenni.

Összességében

Ami szembetűnő a táblázatból és a grafikonokból, hogy alig találunk olyan tételt, amiért a magyaroknak kevesebbet kell dolgozniuk.

Az egyetlen tétel, ami Magyarországon egyértelműen a legolcsóbb, az az internetszolgáltatás. A 80 órás nyelvtanfolyam munkaóraértéke a 4 vizsgált országból nálunk a második legkedvezőbb.

Amiben kiemelkedően rosszul állunk, vagyis többszörösét dolgozzuk a másik három országhoz képest, az autó, a mobil előfizetés, egy liter benzin és a fogamzásgátló. Legalább annyi órát dolgozunk ezekért a tételekért, mint a három másik ország együtt, és megközelítőleg háromszor annyit dolgozunk érte, mint a többi ország átlagpolgárai.

(Klikkelj a nagyobb képméretért!)

* Forrás: Wikipedia - List of European countries by average wage

** Az átváltást az aktuális középárfolyamon néztük.

Kapcsolódó cikk:


Tetszett a cikk? Kövess minket!

Facebook • Youtube • Instagram  Twitter  LinkedIn  Google+