Svédország: miért igen és miért ne? - Minden, amit tudnod kell, mielőtt költözöl

Svédország: miért igen és miért ne? - Minden, amit tudnod kell, mielőtt költözöl
13 perc

Amióta Svédországban élek, sorra kapom az érdeklődő kérdéseket ismerősöktől és ismeretlenektől. Megérte kiköltözni? Jobban érzed magad ott? Hogy lehet kijutni? Mennyiből lehet kijönni egy hónapban? Mire kell figyelni? Az alábbiakban összegyűjtöttem minden olyan kiköltözéssel és svéd munkavállalással kapcsolatos információt, amellyel jelenleg rendelkezem. A döntést viszont inkább rátok bízom, kedves olvasók...

Isten hozott! (Fotó: Flickr/Håkan Uragård)

Népek kavalkádja: a svéd bevándorlásról általánosságban

Azt gondolom, hogy nyugodtan leírhatom: Svédország egyike a világ legfejlettebb országainak. Bármilyen összehasonlítást nézünk az interneten (boldogság index, technikai fejlettség, emberi fejlettségi index) biztosan a lista elején, de legalább a felső negyedében fog elhelyezkedni. Két szomszédja, Norvégia és Dánia egy-egy lépéssel ugyan általában megelőzi, de még mindig számos olyan jellemzővel bír az ország (mint például ingyenes oktatás, kedvező szociális juttatások), amely vonzó bevándorlási célponttá teszi.

A jóléti gazdálkodás kialakulásához nagyban hozzájárult az a tény, hogy Svédország nem vett részt a két világháborúban. Azt azonban már kevesen tudják, hogy 1930-ig bezárólag inkább a kivándorlás volt a jellemző az országban. A viszonylagos szegénység miatt a svédek vágtak neki a világnak: közel 1.5 millióan vándoroltak ki az USA-ba és Kanadába. Sokan most is keresik a kint élő családtagjaikat. Talán innen gyökerezik az „üdvözöljük a menekülteket!” mentalitás, ugyanis az eléggé megcsappant lakosságnak szüksége volt friss munkaerőre ebben az időszakban. Az 1900-as évek második felében csak úgy áramlottak ide a világ minden szegletéből: németek, a Baltikumban élők, '56-os magyarok, jugoszlávok, bosnyákok, chileiek, kurdok, törökök, hogy csak pár nemzetet említsek. A hatvanas években a politikusok azonban már megkongatták a vészharangokat: a gazdasági fejlődés ugyanis mérséklődött, a bevándorlók száma viszont továbbra is növekedett. Így ekkor már csak az északi államokból származókat és a háborús menekülteket engedték be az országba. Ma ez a folyamat erősödik: az utóbbi években főleg afgánokat, szíreket, irániakat és Afrikából érkezőket fogadtak be (Szomália, Eritrea). Alapvetően Svédország menekültbarát politikát folytat, de a frissebb döntések már kezdenek eltolódni a menekültek túlzott beáramlásának korlátozása felé (pl. fokozott útlevél ellenőrzés Dánia felől, erősebben szelektálnak, a jelenleg érvényes törvény szerint ideiglenes letelepedési engedélyt kapnak három évig és akkor kapják meg az állandót, ha el tudják tartani magukat).Tény: Svédország több mint 160 ezer menedékkérőt fogadott be 2015-ben, közülük 25 ezer felnőtt kíséret nélküli fiatalkorú (forrás: index.hu).

Hogyan érinti ez azokat, akik a költözésen gondolkoznak? A svéd nagyvárosokat ma már inkább multikulturális közegként képzeljük el és ne lepődjünk meg, ha nem csupa szőke, kék szemű „viking” jön szembe velünk az utcán. Talán nem annyira feltűnő ez, mint Londonban, de az első napokban ez a valóság engem igen is arcul vágott. Nehéz megfogalmazni, hogy a svédek hogyan viszonyulnak mindehhez. Nyilvánosan nem beszélnek soha lekezelően mások származásáról, de a felszín alatt (pl. lakáskiadáskor vagy munkakereséskor), azért azt tapasztalom, hogy sokszor előnyben részesítik a „saját vérüket”. Volt már olyan érzésem, hogy amíg az eléggé magyaros nevem nem derült ki, addig csupán a kinézetem (szőke haj, világos szem) előnyt jelentett. Illetve nemrég albérletet kerestünk, és az egyik tulaj ránézésre németeknek gondolt minket. Amikor azonban kiderült, hogy magyarok vagyunk, teljesen más stílusban, más feltételeket kommunikált velünk. A népek kavalkádja tehát érdekesen csapódik le a svéd társadalomban: egyrészt a felszínen és egy utcai társalgás, hivatalos esemény során szívesen fogadnak mindenkit, de a gyakorlatban (ha valamilyen konkrétumról van szó, esetleg adni, biztosítani kell valamit) érezhető azért egyfajta lappangó bizalmatlanság a külföldiekkel szemben.

Svédországban a legutóbbi felmérések szerint durván 40.000 magyar él. Egy, a kilencvenes években készült svéd tanulmány (Växjöi Főiskola) szerint a magyar és a cseh bevándorlók beilleszkedése sikerült a legjobban a vizsgált több mint 40 etnikum közül. Iskolázottságuk, munkahelyi karrierjük átlaga messze meghaladja a svéd átlagot. Jelenleg több mint 8 ezer műszaki felsőfokú végzettségű, körülbelül másfél ezer orvos és körülbelül 350 egyetemi, főiskolai előadó és kutató dolgozik Svédországban, de jelentős a magyarok részaránya a tanügyben, a kulturális és képzőművészeti területen is. Van egyébként magyar összefogás és hagyományőrző klubok, az ország több"magyar házzal" is rendelkezik. A Stockholmi Magyar Házban például tanulhatunk svédet, magyar néptáncot, de gyakran szerveznek mozit és más rendezvényeket is. További információk: Svédországi Magyarok Szövetsége

Honosítás útján akkor szerezhetünk svéd állampolgárságot egyébként, ha állandó lakhellyel rendelkezünk és legalább öt éve Svédország területén élünk, és azóta is „tiszteletre méltó” életet élünk (magyarán adófizetők vagyunk). 

Stockholmi naplemente (Fotó: Flickr/Storkholm Photography)

Első lépések és hivatalos ügyintézés Svédországban 

Kiköltözni munka, tanulmányi szerződés vagy párkapcsolat révén tudunk. A párkapcsolat azt jelenti, ha rendelkezünk egy házastárssal vagy egy élettárssal (sambo), aki Svédországban dolgozik (munkaszerződése van), akkor regisztrálnak minket. A Skatteverketnél, a helyi adóhivatalnál kell bejelentkeznünk és személyi számot (personnumer) igényelnünk első lépésben. A szomorú valóság azonban az, hogy ügyintézőtől függ, hogy hogyan járnak el velünk. Egyesektől házassági papírt követelnek, másokat élettársként minden kérdés nélkül regisztrálnak. Véleményem szerint, ha kiköltözéskor már legalább az egyik fél rendelkezik egy legalább egyéves munkaszerződéssel, akkor nem lesz probléma.

A személyi szám a személyi azonosságunk igazolásán túl például bankszámlanyitáshoz is szükséges (valamint ehhez a svéd lakcím is). Könnyebb dolgunk van a hivatalos ügyek intézése során, amennyiben az adóhivatalnál személyi igazolványt (ID Kort) is igényelünk. Az én bankomnál például ez szükséges volt az internetes hozzáféréshez is. Az ára 400-500 korona között mozog.

Ha lehetőségünk van, kérjünk a bankunktól mobil bank azonosítót (mobil bank ID), mert ennek segítségével (applikáció letöltése és egy saját jelszó) könnyedén intézhetünk hivatalos ügyeket (pl. átjelentkezés másik címre, belépés a munkaügyi hivatal oldalára).

A svéd élet ára

Az első időszakban az ember önkéntelenül is számol és átvált. Majd később rájön, hogy felesleges. A svéd árak ugyanis jóval a magyar árak felett lebegnek. Az élelmiszerek például"csak kicsivel" drágábbak, mint otthon. Én egy nagyobb heti bevásárlás alkalmával olyan 300-400 korona körül szoktam fizetni. A ruhák sincsenek sokkal magasabb árkategóriában, de tapasztalataim szerint például a kozmetikumok, a szolgáltatások (pl. fodrász, masszázs, konditerem, uszoda), a tömegközlekedés és az albérlet jóval drágább. Egy havi buszbérletért 700-800 korona körül kell fizetnünk vidéken és a fővárosban egyaránt. Az albérlet (1-2 szobás, 40-50 négyzetméteres lakás) a déli kisvárosokban 3000-6000 korona körül, Stockholmban olyan 8000-11 000 korona körül mozog. A lakáskeresés kapcsán azt tapasztaltuk, hogy a tulajdonosok elvárják, hogy munkaszerződéssel rendelkezzen legalább az egyik lakó. A legismertebb albérletkereső oldalon nagyjából 200-300 koronát kell fizetni azért, hogy létrehozhassunk egyáltalán egy profilt. Jellemzőbb, hogy a tulajdonosok veszik fel a kapcsolatot a számukra szimpatikus keresőkkel. Vigyázzunk, sok a hamis hirdetés és a visszaélés! Általában egy havi kaució az alap, amit később visszakapunk. Ha ennél többet kérnek, akkor gyanakodjunk!

Itt érdemes lakást keresni: blocket ("bostad" menüpont)

A családosok számára fontos információ lehet, hogy Svédországban a legtöbb óvodában fizetni kell az ellátásért, de vannak olyan helyek, ahol a délelőtti ellátás még ingyenes és azon felül kell csak fizetni. Bevett szokás, hogy a szülők bevétele alapján számítanak díjat, de az összeg maximalizálva van. Az egészségügyi ellátás terén is hasonló a helyzet: az önkormányzatok felügyelete alá tartozó egészségügyi központokban, orvosi rendelőkben, kórházakban, illetve az egészségbiztosítóval szerződéses viszonyban álló magánorvosoknál az EU Egészségügyi Kártya felmutatásával igazolható az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére való jogosultság, de ezen felül és egyébként is, ha van munkánk, az ellátásért fizetni kell. Íme egy friss példa: a közelmúltban jártam svéd állami fogászaton, ahol a magyar magánfogorvosi ár csaknem dupláját fizettem, de az egészségbiztosítótól az összeg egy részét vissza lehet igényelni a kezelés után. 

Na jó, de most már biztosan többen is feltették a kérdést: mégis mennyibe kerül az élet úgy általában Svédországban? Ha mindent összevetünk: például nincs még gyerekünk, Stockholmban élünk, akkor a lakásra mondjuk fizetünk jó áron 9000 koronát, durván 1600 koronába kerül négy heti bevásárlás és 800 koronáért veszünk egy havi bérletet, akkor nagyjából 11 000 SEK-ből lehet kijönni egy hónapban, ha csak a legszükségesebbekre költünk. Mindez átszámolva 361 000 forint körül van (xe.com). Nyilván eloszlanak a költségek, ha az albérletet nem egyedül fizetjük. Hogy mégis mennyi tartalékkal induljunk el otthonról, abban nehéz tanácsot adni. A tapasztalat azt mutatja, hogy átlagosan legalább 3-4 hónappal érdemes számolnunk, ha munkát keresünk, így legalább ennyi hónapnyi tartalékban mindenképpen gondolkodjunk, de ha lehet még többen.  Kivéve ha a nagyon keresett szakmák egyikében szeretnénk elhelyezkedni.

Stockholm belvárosában (Fotó: Flickr/Arunas Sileika)

Munkaerőpiaci helyzet, felkapott szakmák

A bevándorlás által előidézett másik tényező az, hogy Svédországban nem olyan nagyon könnyű úgy általánosságban sem ("bevándorlóként" meg főleg) munkához jutni. A munkanélküliségi ráta közel azonos a magyarral (2015. tavaszán: magyar: 7,3%, svéd: 7,8%). Azt mondhatjuk, hogy jelenleg nagyjából a lakosság fele (durván 5 millió lakos) dolgozik aktívan Svédországban. A másik fele nyugdíjas, beteg vagy állami támogatásból él. A legjobban keresett szakmák véleményem szerint, az állásportálok hirdetéseire hagyatkozva: egészségügyi dolgozók (leginkább az otthoni vagy kórházi nővérek/betegápolók, majd az orvosok), informatikusok, mérnökök, szakmunkások, vendéglátósok, a szépségipari dolgozók, pedagógusok, kutatók. Egyes szakmák engedély/honosítás kötelesek, az illetékes szerv, ahová a lefordított bizonyítványokat kell küldeni: a Socialstyrelsen. Jellemzi a svéd munkaerőpiacot, hogy először általában határozott idejű munkaszerződéseket ajánlanak (többnyire fél vagy egy évre) és ezt hosszabbítják meg később. A cafetéria olyan 2000 korona körül mozog a multiknál, de inkább az egészségmegőrzést helyezik előtérbe: sportbérletre, masszázsra tudjuk többnyire felhasználni. Nem jellemző, hogy például a munkavállaló közlekedését ilyen módon támogassák.

Az elmúlt egy évben, vidéken, azt tapasztaltam, hogy a fiatal svéd ismerőseim is gyakran voltak munka nélkül. Többnyire úgy tudták kezelni a helyzetet, hogy betegápolóként, gyakran esti műszakban helyezkedtek el. Nagy a költözési, utazási hajlandóság. Sokan dolgoznak a fővárosban és hétvégéken utaznak haza vidékre vagy sokan akár ingáznak napi 1-2 órát a munkahelyre. Stockholmban van a legtöbb munka illetve északon könnyebb még elhelyezkedni, mert a rossz időjárási körülmények (-25 fok telente) nem vonzzák túlzottan a potenciális munkaerőt.

Mindenképpen azt javaslom, hogy már otthon, kiköltözés előtt kezdjük meg az álláskeresést. A nagyobb vállalatok gyakran az állásinterjúra szóló repülőjegy egy bizonyos részét is állják. Az álláskeresés főleg online és nyomtatott felületen zajlik. Pár ismertebb állásportál, hirdetési felületek:

munkaügyi hivatal (Arbetsförmedlingen) szerepe erős Svédországban. A magyar rendszerhez képest alaposabbak. Regisztrálni kell egy online rendszerben, majd egy tanácsadó átnézi velünk a leírtakat. Ezután egy személyes találkozón tippeket kapunk az álláskereséshez. A regisztráltaknak havi riportokat kell küldeniük az álláskeresésről és ez alapján a számukra kijelölt kolléga tanácsokkal láthatja el őket. Ha szerencsénk van, akkor olyan tanácsadót (handläggare) kapunk, aki valóban segíti az álláskeresésünket. Nyugodtan kezdeményezzünk találkozót vagy váltsunk, ha nem vagyunk elégedettek vele.

Svédországban nem igazán beszélhetünk mindenkire érvényes minimálbérről. svéd munkanélküli támogatás számítása meglehetősen komplex, több tényezős, valamint változhat az idők során, ezért az alábbi adatok csak tájékoztató jellegűek. Két részből áll: az alap és a kiegészítő jövedelemtől függő segélyből. Az alap segély maximális összege naponta 300 svéd korona körül van. Munkanélküli ellátást maximum 300 napig folyósítanak. Az alap munkanélküli segélyre az jogosult, aki a munkanélkülivé válását megelőző 12 hónapon belül 6 hónap munkaviszonnyal rendelkezett.

A kiegészítő munkanélküli segélyre az jogosult, aki a munkanélkülivé válást megelőzően 12 hónapig tagja volt egy úgynevezett munkanélküli biztosítási alapnak (A-Kassan). Ahhoz, hogy valaki biztosítási alap tagja legyen, egymást követő öt héten belül négy hétig, legalább heti 17 órás munkát kell vállalnia. Ha beléptünk az alapba, havonta kb. száz korona tagsági díjat kell fizetnünk a tagságért (attól függ melyik alapot/erre specializálódott céget választjuk), cserébe a munkanélküli időszak első pár hónapjában a fizetésünk kb. 80%-át megkapjuk. Később pedig egy, a korábbi fizetés alapján meghatározott minimum (amelynek maximuma napi 910 korona) jár.

Friss információk a témában itt.

Hej!, azaz Szia! - svédül (Fotó: Flickr/Pale Spectre)

A svéd nyelv

Sokan mondják, hogy svédtudás nélkül lehetetlen Svédországban elhelyezkedni. Ez így szerintem nem teljesen igaz. Egy év alatt több magyar mérnökkel is találkoztam, akik egyáltalán nem, vagy csak alig beszéltek svédül. Multinacionális cégnél dolgoztak, ahol a vállalati nyelv az angol volt. Ellavírozhatunk az angollal akkor is, ha valamilyen nemzetközi intézményben dolgozunk: pl. nemzetközi iskola, óvoda. Ha azonban nincs olyan szerencsénk, hogy mérnöki diploma lapuljon a zsebünkben irány a bűvös „SFI” (=bevándorlóknak szervezett ingyenes állami svédkurzus)! Az SFI-n különböző szinteket teljesíthetünk és kaphatunk papírt a nyelvtudásunkról. A leggyakoribb probléma a kurzusokkal, hogy elég lassan haladnak a nagy csoportok és a meglehetősen vegyes nemzeti összetétel miatt. Gondoljunk például bele abba, hogy az arab országokból érkezők ABC-je jelentősen eltér az európai nyelvekétől. Ha gyorsabb fejlődésre van szükségünk, akkor érdemes utána járnunk a főiskolák és egyetemek egy-egy szakmára specializálódott intenzív kurzusainak. A kint élő ismerőseim tapasztalata azt mutatja, hogy intenzitástól és egyéni adottságoktól függően azért olyan 1-3 év alatt el lehet sajátítani úgy a svéd nyelvet, hogy jó eséllyel munkát találjunk a szakmánkban.

Kinek való Svédország?             

Menjünk, ha:

  • az említett hiányszakmák egyikében van végzettségünk vagy tapasztalatunk;
  • hajlandóak vagyunk svédül tanulni akár éveken keresztül;
  • nem jelent számunkra gondot a költözés vagy a sok utazás a munka miatt;
  • van megtakarításunk és jól be tudjuk osztani;
  • legalább angolul jól beszélünk;
  • szeretünk szakmai képzésekre járni;
  • bírjuk a csapadékos időt és a hideget novembertől áprilisig.

Összességében tehát kezdjük el időben a tervezést, legyen jócskán megtakarításunk és próbáljunk már otthonról elkezdeni munkát keresni és esetleg svédül tanulni, ha hosszabb távon szeretnénk letelepedni Svédországban. Az én szívemhez közelebb áll a svéd vidék a természeti kincsei miatt és ott talán az emberek még kedvesebbek, az élet többnyire nyugodt és lassú. Ahogy azonban már említettem, munkakeresés szempontjából Stockholmban egyszerűbb a helyzet.

Akkor érdemes leginkább költöznünk, ha a fent említett hiányszakmák egyikében van tapasztalatunk, végzettségünk.
Hogy miért ajánlanám Svédországot letelepedési célként? Számomra különlegesebb, mint a többi európai ország. Egyrészt a kényelem, a technikai fejlettség nyűgöz le. Nem tudom leírni másképp, a dolgok többsége flottul megy itt: például jó közlekedni, nincsenek nagy társadalmi különbségek, komfort ural mindent (pl. internet alapú vagy automata jegykezelés). Másrészt az emberek fogtak meg: még sosem kaptam ennyi megbecsülést és szeretetet máshol. A svédek kedves, befogadó emberek alapvetően. Időre van szükségük ahhoz, hogy megnyíljanak és felengedjenek. Rendkívül szabálykövetőek, kevésbé temperamentumosak, mint mi. Ha betartjuk az írott és íratlan szabályaikat, valamint nem vagyunk túlzóan harsányak, akkor könnyen be fogunk illeszkedni. Ha valakit igazán megszeretnek, akkor azt kimutatják, és megbecsülik minden téren. A munkában pedig értékelik a kreativitást valamint a kitartást, és ezekben a dimenziókban mi magyarok általában jók vagyunk. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!

Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy jó sztorid? Legyél a szerzőnk!