7 tévhit a Couchsurfingről

7 tévhit a Couchsurfingről
7 tévhit a Couchsurfingről

Feltett szándékod, hogy végre valahára valóra váltod a legszebb álmod, és elmész körbeutazni a világot, vagy legalábbis mindig is nagyon kíváncsi voltál Baranya megyére. Van egy kis összekuporgatott pénzed, vettél egy hátizsákot, esetleg repülőjegyet is, de azért alapvetően jó lenne, ha minél tovább tartana a pénzed. Aztán eszedbe jut, hogy egyszer egy haver már volt valakinél tök ingyen, és hogy az mekkora élmény volt. Mi is volt az oldal neve? Valami szörfölés?

1) A Couchsurfingért nem kell fizetni

Ingyen szállás a világ bármely pontján – üvölti büszkén a couchsurfing.org! A couchsurfing egy weboldal köré szerveződött globális közösség, ahol utazók találhatnak maguknak szállást, idegenvezetőt és/vagy ivópajtit egy új, ismeretlen városban – vagy a másik oldaláról nézve, mindennapi lakosok osztják meg lakásukat vadidegenekkel egy-egy jó sztori vagy izgalmas kaland reményében. Magyarosítva lehet nevezni kanapészörfölésnek, káucsszörfingnek, vagy igazából bárminek, mert még nem találtunk neki normális nevet. Ha nyelvújító lennék, akkor mondjuk azt mondanám rá, hogy sufniszörfölés. De nem vagyok, és ez egy keresőoptimalizált cikk, szóval maradunk a couchsurfingnél.

Mocskos kapitalista világban élünk, avagy kevésbé taxisnyelven fogalmazva, semmi sincs ingyen. A couchsurfingre is ez vonatkozik, ám nem úgy, ahogy gondolnánk. A pénz helyett itt az olyan közgazdaságilag ismeretlen fogalmakra kell gondolni, mint a jóízlés és jóérzés, melyek még a Couchsurfing esetében is megkövetelik, hogy mégis ellentételezzünk néha ezt-azt. Illik például vinni valamit a szállásadódnak, beszállni mondjuk a reptéri benzinpénzbe, esetleg saját zsebből állt vacsorával készülni – vagy ha tényleg csóró vagy, ajánlj fel mosogatást, takarítást, kutyasétáltatást, bármit, amivel látod, hogy segíthetnél kicsit.

Persze van olyan ritka eset, hogy a szállásadód már-már megköveteli, hogy Te, mint vendég, menj le szépen kilenc hónapos szellemi és testi szintre, és ő majd még a kitörölnivalód is kitörli, mert ha nem, akkor ő azt személyes és kulturális inzultusnak veszi. Ó hát. Ebben az esetben nincs mást tenni, mint a jó dolgodat rögtön posztolgatni facebookra-instára-twitterre. Hadd’ egye a fene az otthoniakat – elvégre végső soron ezért utazunk.

Couchsurfing gyorstalpaló:

Az utazókat a szaknyelv „couhcsurfer”-nek, míg a szállásadókat „host”-ként szokta jegyezni. Ez magyarul már tényleg nagyon rideg, így jelen diszkusszióban (többnyire) következetesen a szállásadó és utazó kifejezésekkel fogunk élni. Az olyan dolgokba, hogy Couchsurfing profil,
referenciák, vouch-olás most inkább nem is megyünk bele, talán egy másik cikkben.

Nincs Couchsurfing háziállatok nélkül!Nincs Couchsurfing háziállatok nélkül!(Fotó: Balog Peti)

2) Az én házam a te házad

Mint minden valamit magára adó szubkultúrának, a couchsurfinges közegnek is meg van a maga etikettje, szokáshalmaza, és aki ezt felrúgja, bizony legjobb esetben minimum nem lesz sikere az egész játékban, legrosszabb esetben másnak is elrontja azt.

Ha igazán jó fej utazók szeretnénk lenni, akkor legalább az alapokhoz tartjuk magunkat, vagyis mindig kitakarítunk magunk után, nem szemetelünk, és próbálunk nem szanaszét hagyni három napja teleizzadt alsógatyákat a vendégszobában. Sokan mondhatják, hogy ez magától értetődő, de nem, tapasztalatok alapján nem mindenkinek az. Vagy csak az én kispolgári neveltetésemből fakad, hogy az „érezd magad otthon” utasítást úgy dekódolom, hogy anyám több ezer kilométerről is figyel lelki szemeivel, és rögtön letöri a kezem, ha bármihez is hozzányúlok.

3) A couchsurfing nem biztonságos

De hé Peti, én félek ettől az egésztől, mert mi van akkor, ha egy és gonosz ember odaláncol engem egy traktorkerékhez, és másodfokú egyenleteket oldat meg velem három napig? Viccet félretéve, a biztonság fontos, és amúgy senki se szereti a másodfokú egyenleteket.

Érezz, ne töprengj, hallgass az ösztöneidre - és ez az utazásra általában, azon belül pedig a couchsurfingre is hatványozottan igaz. Ezek közül is az első megérzés mindig a legfontosabb: ha gyomorból jön a kalapálás, hogy valami fura, akkor általában igazad lesz. Ez vonatkozik egy hétköznapi függönyvásárlásra éppúgy, mint utazás során az emberi találkozásokra. Ilyenkor a lehető legrosszabb, ami történhet, hogy hagyod a racionális feleddel meggyőzetni magad. Az olyan belső érvek, minthogy „ááá ő biztos mindig így viselkedik”, meg „ez egy más kultúra”, illetve „itt így szokás” kijelentések alapvetően az esetek 95%-ban ugyan igazak, de nem szabad átesni a ló túloldalára sem, és mindig mindent elhinni.

Ha már biztonság, akkor felelőtlenség lenne nem leírni az ide vonatkozó egynéhány ökölszabályt:

  • 2-3 couchsurfing referencia alatt ne kezdj senkivel. Avagy emberek, az interneten vagyunk, tehát bármennyire meggyőzően mosolyog az a Nigériai herceg, nem fog neked gyémántot adni.

  • Lányként ne menj egyedülálló sráchoz. Kezdő Couchsurfingesként semmiképpen se. Persze az egyenjogúság jegyében megemlíteném, hogy srácként is figyelni kell az intő jelekre. Ha például az ötven éves vendéglátó hölgy a „véletlen” meglátott reggeli merevedésedet mosolyogva említi meg a reggelinél, az már azért bőven belegyömöszölhető a „furcsa” mappába, és nem, nem kulturális különbség.

  • Érkezz nappal egy új városba. Nem csak a tájékozódást teszi egyszerűbbé, de egy potenciálisan para szállásadóval lehet néha jobb először egy nyilvános helyen találkozni (tér, kávézó, állomás). Ilyenkor lehet arra hivatkozni, hogy hülye vagy és nem tudsz tájékozódni, légyszi-légyszi segíts, talizzunk valahol. Cry emoticon.

  • Legyen B terv. Írd ki a szállásadód címét egy papírra. Nem, a telefonban elmentve nem elég, mert úgyis le fog merülni, el fogod hagyni. Gondolj arra, hogy milyen az, amikor teljesen idióta vagy, semmi se jön össze, na, számíts erre, és ezzel az éneddel tervezz. És akkor…:

  • Legyen C terv. Elkerültétek egymást a szállásadóval, vagy hazudott, és nincs is kiforrott irodalmi ízlése, esetleg zavaróan túl sok bohócos képpel van teleaggatva a lakása? Semmi gond, egyáltalán nem szimpatikus és kijelzett a bullshit detektorod. Mit lehet tenni?  Legalább egy hostelnek írd ki a címét és telefonszámát. Ha minden besül, és este 10-kor kell helyet találni, legyen mit mondani a taxisnak. Még ha tele is van a megcélzott szállás aznap estére, biztosan segítenek másik helyet találni, már ha eléggé kétségbeesett bociszemekkel kopogtatsz az ajtón. De egy bohócokkal teletűzdelt este után ez általában őszintén jön.


Ezekre a tippekre esetek 99%-ban nem lesz szükséged, de a lelkivilágod és az otthoniak megnyugtatására pont jók lesznek. És, mielőtt, még: természetesen kezdőknek ajánlott tippeket dobtam most be, a rutinosabb olvasók bizonyára rögtön három sztorival tudnak előrukkolni, amikor ezeket megszegték, és életük legjobb kalandja keveredett belőle.

Tipikus szállásadók: teli has, széles mosolyTipikus szállásadók: teli has, széles mosoly(Fotó: Balog Peti)

4) A szex tabu

Az előző pontból logikusan következik, hogy mi van akkor, ha átmegyünk a másik végletbe, avagy az eleinte potenciális baltásgyilkosról kiderül, hogy arany szíve van, közös hobbitok a curling, és ráadásul még a mosolya is vonzó. Avagy mi az etikettje annak, ha végül is tetszik egymásnak a szállásadó és az utazó. Anélkül, hogy visszamennénk egészen a virágszálakat futtató méhecskékig, fontos megjegyezni, hogy az őszinte vonzalom és a valamilyen érdekből dugás közötti határvonal könnyen el tud mosódni a Couchsurfing világában (is).

Szögezzük le az elején, szép dolog a szerelem, avagy ha két fiatal (vagy nem fiatal, felőlem, ahogy érzitek!) szimpinek találja egymást, az oké. Viszont olyan nagyobb metropoliszokban, ahol egyébként is nehéz szállást találni, könnyen előfordulhat, hogy az egyszerű párnapos szállásadós vendégségek több hetes, érzelmi viharokkal tűzdelt kényszerű és zavaros érdekkapcsoltokká fajulnak. Avagy hetekig lehet úgy is spórolni a szálláson, hogy inkább lefekszünk a szállásadóval… De hé, ha így, akkor így!

5) Úgyis csak egyszer találkoztok

Kicsi a világ, mondja egymásnak a piacon összefutó a két szomszéd. Mit mondjunk akkor, amikor kiderül, hogy az a srác, akivel évekkel ezelőtt együtt italoztál a világ másik pontján, hirtelen ott téblábol a Deák téren egy térképpel a kezében?

A Couchsurfinges ismeretépítésnek talán a legromantikusabb eleme – és azért se használom a networking kifejezést –, amikor évekkel később egy korábbi szállásadódnak próbálod viszonozni azt, amit neked adott, legyen az szállás, idegenvezetés, vagy egy félrenyelt polip.

Nincsenek határok, a távolságok évről-évre fogynak, és a Casablancai könnyes búcsúzások érzelmi merevedései már egyre gyakrabban egyszerű viszlátokká petyhüdnek vissza. Mert igen, már pár alkalom után is kontinenseket átívelő spanhálózatra lehet szert tenni, és ha egy valami miatt nem lepődik meg a tapasztaltabb Couchsurfinges, az az, hogy mégis milyen gyakran és milyen mókás helyeken futsz össze rég nem látott arcokkal.

"Adj szállást tíz embernek, és a világ minden pontján lesz tíz új otthonod, ahol régi cimboraként üdvözölnek. Szállj meg tíz embernél, és otthonodban bármikor meglephet egy régi barát, a kedvenc külföldi italodat szorongatva!"

Béna boltikolbászból készül az interkulti lecsóBéna boltikolbászból készül az interkulti lecsó(Fotó: Balog Peti)

6) Csak magad hírnevével játszol

Megérkezel egy új városba, új szállásadó, minden klappol, áramlanak a pozitív energiák. Aztán megkérdezed, hogy találkozott-e már magyarokkal. A hangulat hirtelen kicsit megborul, és kiderül, hogy pár hónapja volt itt egy szintén magyar srác, teljesen leharcolta a lakást, és aztán köszönés nélkül távozott. Hoppá. Ilyen az, amikor alapvetően hátrányból indul az ember.

Ne feledd, akárhányszor is külföldre mész, bármit mondasz Magyarországról, annak a külföldinek jó eséllyel te leszel A magyar, vagyis akihez ezek után az egész országot, sőt gyakran az egész régiót is társítani fogja fejben. Ebből a szempontból hazánk utazó nagykövete is vagy, és én például makacsul hiszem, hogy ennek szellemében kutya kötelességed büszkén bólogatni minden „Puskás”-ozásra, illetve erőltetett vigyorral tűrni a legedzettebb idegeket is megpróbáló, ám sajnos elkerülhetetlen „hungry – Hungary” szójátékot is, mely valamiért minden angolszász területen évek óta benne van az évszázad poénjait felvonultató nyelvi kötet összes kiadásában.

És az előbbi esetből kiindulva, ha véletlen rossz névvel vannak rólunk, akkor sincs veszve minden. Tapasztalatok alapján például egy jól megfőzött lecsó, illetve egy kérdés nélkül felajánlott pálinkázás hamar gyorstapaszként fogja össze az országimázsunkon tátongó még legnagyobb sebeket is.

7) Ez egy ilyen hippiliberális dolog

Bármilyen kép is él a fejedben a Couchsurfingről ezen vagy más cikkek alapján, megnyugtatlak, hogy itt is él az örök érvényű közhely. Ahány ház, annyi szokás, vagyis mondjuk akkor már: ahány kanapé, annyi történet. Igen, a politika gyakori beszédtéma azok között, akik sokat járják a világot. Természetes dolog, hogy érdeklődünk egymás országa iránt, főleg, ha az az ország sokat szerepel a hírekben, és ha már a hírekben szerepel a kishazád, akkor általában magyarázkodnod is kell. Nem is úgy van az, kérem alássan, meg alapvetően rendes emberek vagyunk, tetszik tudni.

Azért jó dolog a Couchsurfing, mert világnézettől függetlenül sokan használják mind szállásadásra, mint szörfölésre. Virágozzék száz virág. Például ne lepődjünk meg, ha véletlen egyszer csak a szállásadód hitközösségében állsz a színpadon standupolva, hogy Te vagy most a messziről jött majomember, kérem tapsoljanak.

A Couchsurfinget sokan használják pénzspórolási célból (is), de valójában nem ez lenne az egész ötlet mögötti lélek. Valahol talán egy kis kulturális élménycsere, egy kis ismerkedés, egy kis kaland ez az egész, és ezek a dolgok szerény tapasztalataim alapján pénztárcától, politikai vagy vallási hovatartozástól függetlenül ugyanúgy megmozgatják az embereket. Ha Couchsurfingre veszed a fejed, akkor nagyjából annyi esélyed van találkozni az unatkozó, világfájdalomtól ittas konzervatív hobbiborásszal, mint a szabadelvű szandálszaggató szívcsakraharcossal. Aztán az ő szemükön keresztül megismerni egy országot vagy kultúrát felbecsülhetetlen élmény, melyet semmilyen hotel, túra vagy idegenvezető nem adhat vissza.


Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!

Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy jó sztorid? Legyél a szerzőnk!


Tetszett? Oszd meg!