Albánia - a szabad szemeteléstől a környezettudatosság felé

Albánia - a szabad szemeteléstől a környezettudatosság felé
13 perc

Albániáról egy fenntartható világ sorozatban is tudunk írni. Törekvő kezdeményezéseiről, futó zöld programjairól, környezetvédelemért tett lassú, de kitartó erőfeszítéseiről. Ismerkedjünk meg most ezzel a zöldülő Albániával!

Egy ország, amely alig 100 éve szabadult az oszmán török elnyomás alól, majd pár évtized múlva bezárkózott. Ahol minden szombaton, kommunista szombatként kötelező közterület takarítás volt, a szemetelésért pedig súlyos büntetés járt. Ahol a lakosság egynegyede a rendszerváltáskor, 1992 és 1995 között elhagyta a szülőföldjét, az otthon maradottak pedig a szabadság jelképeként elkezdtek szemetelni.

Egy ország, ahol a pilótajáték tönkretette az amúgy is döcögő gazdaságot 1996-ban, ahol a szemét elborította a folyómedreket, és színes nejlonzacskók lógtak még a fákon is, mert a szél szanaszét vitte azokat. Egy ilyen országban az embereknek a legkisebb gondja volt a környezettudatosság és a környezetvédelem. Majd az ezredfordulón jött Edi Rama, Albánia jelenlegi miniszterelnöke, és 12 éves tiranai főpolgármestersége alatt színesbe öltöztette a házakat. „Tiszta és Zöld” projektje révén 96.700 m² zöldterületet létesített és 1.800 fát ültetett a fővárosban. Albánia akkor elindult a fejlődés és a lassú szemléletváltás útján a környezettudatosság felé.

Színes házak Tiranában (Fotó: Jani haverja)

Az ország e tekintetben tehát még a folyamat elején jár, de már szervezeti formában is jelen van a környezettudatosságra és fenntarthatóságra való törekvés. Jelenleg Tiranában a következő főbb környezetvédelmi szervezetek működnek:

A Regionális Környezetvédelmi Központ, melynek országos vezetőjével egy hivatalos eseményen találkoztunk. Elmesélte, hogy ez a szervezet fogja össze az állami és a civil szférát a környezetvédelem terén, és projektjei között többek közt az alábbiak szerepelnek:

  • városi szemétkezelés fejlesztése
  • EU-s normáknak megfelelő szakmai képzési program kidolgozása az egészségügyi hulladék kezelésére
  • nemzeti parkok megközelíthetővé és vonzóvá tétele a turizmus számára
  • „Levegő Csomag”, mely az iskolák belső levegőjének jobbá tételét célozza meg, és amelynek kísérleti országai Olaszország és Albánia
  • árvízvédelmi programok kidolgozása az árvízzel veszélyeztetett területekre, német kormányi támogatással
  • „Neveljünk zöld gyerekeket a zöld gazdasághoz egy zöld társadalomért” program, melynek célja, hogy megoldásokat keressen az albán üzleti szféra fenntarthatóságára és fejlődőképességére, valamint támogassa és ösztönözze a zöld oktatást a tiranai egyetemeken, és népszerűsítse a legsikeresebb zöld megoldásokat a privát üzleti szférában
  • SENIOR program a svéd kormány támogatásával, melynek már a második üteme zajlik, ennek keretében Svédország 3 évig 1,4 M EUR-t ad a helyi környezetvédelmi szervezetek számára

A Környezetvédelmi Oktatási és Hálózatépítési Fejlesztő Központ egy másik szervezet, programjai között szerepel a környezetvédelmi oktatás, környezetgazdálkodási gyakorlat, az emberek tájékoztatása és bevonása a környezetvédelmi programokba.

Általános iskolai környezetismeret tankönyv, melyben kiemelt szerepet kap a környezetvédelem (Fotó: Jani haverja)

A „Zöld Tirana” program a szelektív hulladékgyűjtést, várostakarítást, parkosítást, az autómentes napokat, zöldterületek növelését, az „Óvjuk-védjük környezetünket” figyelmeztető táblák kihelyezését, és hasonlókat koordinál a fővárosban.

Szelektív szemétgyűjtők a városok több pontján (Fotó: Jani haverja)

Bio, organikus, natúr

Az országban egyre több a biogazdaság, de a bio minősítéssel nem rendelkező gazgdaságok jó része is magas minőségű termékeket állít elő, mind belföldi felhasználásra, mind pedig exportra. Ezek tartósítószer és hozzáadott cukor nélkül készült gyümölcskészítmények, borecetben eltett savanyúságok, kizárólag kiváló minőségű sóval tartósított, kézzel szüretelt olajbogyó, szárított gyógynövények stb. A permetezőszerek használatának minimalizálása vagy teljes kiküszöbölése a kis kapacitású gazdaságokban is jellemző. A kistermelők a piacokon és különböző mezőgazdasági vásárokon kínálják a portékájukat.

Albániában rengeteg a hegyvidék és a tájvédelmi körzet. Ezek szinte érintetlen környezetben találhatók, eleve tiszták, mivel ritkán vagy egyáltalán nem lakottak, de további megóvásukra is nagy hangsúlyt fektetnek, hiszen itt élnek olyan endemikus fajok, mint pl. a hegyi kakukkfű, melyet hegyi tea (çaj mali) néven gyógyteaként használnak, és melyből, az elterjedési terület és az állomány szigorú megőrzése mellett, ellenőrzött körülmények között sokat is exportál az ország.

Hegyi kakukkfű szárítva és filteres kiszerelésben (Fotó: Jani haverja)

Az üzletekben nemcsak bio élelmiszereket, hanem egyéb környezettudatos terméket is vásárolhatunk.

Ez az olasz festékgyár környezettudatosan készíti a termékeit (Fotó: Jani haverja)

Van egy eco MARKET nevű bolthálózat is (Fotó: Jani haverja)

Az ökoturizmus már itt is létezik

Néhány éve megnyílt egy öko üdülőközpont a Jón-tenger partján, amely teljes önellátásra rendezkedett be az energia- és vízellátás terén, a konyhakertben bio fűszernövényeket termesztenek, valamint az egyéb, ott felszolgált, de nem onnan származó élelmiszerek is bio minősítésűek. 12 bungaló várja itt a vendégeket egy ökokísérlet részeként.

Tiranában már működik 4 csillagos, Ecolabel minősítéssel rendelkező ökohotel is, amely az alábbiakat jelenti:

  • a hotelben nincs kis kiszerelésű, egyszer használatos tisztálkodó szer, helyette újratölthető, kizárólag Ecolabel címkével rendelkező, biológiailag lebomló tisztálkodó és tisztítószereket használnak
  • a kommunikációt, információ áramoltatást egy belső weboldal segítségével oldják meg, és mivel minden szobában található egy Ipad, így a papírhasználatot a minimálisra csökkentik
  • a melegvíz ellátáshoz napkollektorokból, a légkondicionáláshoz pedig részben napelemekből nyerik az energiát, termálfűtést alkalmaznak, valamint a légkondicionálók és a világítótestek energiaellátásához a MyHOME BTicino teljesen automata és rendkívül takarékos rendszert használják
  • a szállodában természetesen a víztakarékosságra is figyelnek, a melegvíz szolgáltatáshoz hőcserélővel újrahasznosítják a melegvíz energiáját
  • az ételeket itt is helyi és bio alapanyagokból készítik

The Rooms ökohotel, partnere a Nobis Wellness Center (Fotó: Jani haverja)

Albánia a (drót)szamarak országa

Ahogy Európa sok országában, itt is sokan tekernek, főként a városokban. A belvárosok általában zsúfoltak, autóval nehéz parkolni, a helyi közlekedést így nagyban könnyíti a kerékpározás. Elsősorban saját biciklikkel járnak, de már itt is létezik kerékpárkölcsönzés. Az EcoVolis program keretében a városok különböző pontjain bérelhetünk kerékpárt, és dolgunk végeztével a hozzánk legközelebb eső bicikli állomásra vihetjük vissza. Az Eco Bike üzletek teljes körű javítási és állagmegóvási szolgáltatást nyújtanak a kerékpárunkhoz, a Bicycle Master programban pedig instruktor segítségével kerékpározni tanulhatunk egy autók nélküli úton, nagy forgalomban, forgalmas kereszteződéseknél, szóval minden körülmények között. Az oktatás hétvégén zajlik.

Szelektív hulladékgyűjtés utólag

Mivel Albániában a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése még csak a kezdeteknél tart, de szemétfeldolgozó (főleg műanyag- és fémfeldolgozó) üzemek már vannak, így az állam a szegényebb népcsoportok számára gyakorlatilag adómentesen (csak regisztráció szükséges) megengedi, hogy a nem szelektív hulladékgyűjtőkből a fémet, műanyagot kiválogassák, és azt eladják a feldolgozó üzemeknek. Az egyik ilyen műanyagfeldolgozó Durrësben  található, ottjártunkkor a tulajdonos elmesélte, hogy korszerű gépekkel különböző műanyaghulladékokból granulátumokat állítanak elő, amelyeket aztán Olaszországba exportálnak alapanyagnak.

A szegényebb réteg vasat és műanyag palackokat gyűjt (Fotó: ar3.14)

Vodafone Albánia – „Zöldülj” program

A 3 milliós ország négy mobilszolgáltatója közül a legnagyobb kiemelt hangsúlyt fektet a környezetvédelemre.

A szelektív szemétgyűjtés érdekében a cég a városok több pontján helyezett ki gyűjtőedényeket a papír-, fém-, műanyag és egyéb hulladékok elkülönítésére.

A „kupak program” célja, hogy akció láncot hozzanak létre. Tehát összegyűjtik a műanyag kupakokat, újrahasznosítják, majd a mozgáskorlátozott embereket segítik azáltal, hogy aki nem tud kerekesszéket venni magának, annak vásárolnak ők a bevételből.

Zöld bázis állomásokat hoztak létre sok helyen, amely azt jelenti, hogy kizárólag újrahasznosított energiát használnak, valamint az épületek hűtését automatizált ventillátorokkal és szenzorokkal oldják meg, melyek jelentősen csökkentik a légkondicináló berendezések működési idejét azáltal, hogy jobban figyelembe veszik a külső hőmérsékletet, és csak addig hűtenek, amíg szükséges.

A lakatlan hegyi részeken lévő tornyoknál, amelyek nincsenek bekapcsolva az energiaellátásba, generátorok használata helyett hibrid fényelektromos panelek segítségével nyerik az energiát, csökkentve ezáltal a folyékony üzemanyagok által kibocsátott szén-dioxid terhelést.

Ipari környezet szennyezés


Mivel az országnak szinte már semmilyen ipara nincs, ezért a nagyüzemi károsanyag kibocsájtás nem szennyezi a környezetet. Szennyezik viszont az autók, melyeknek CO2 kibocsájtása az öreg járművek rossz műszaki állapota miatt jelentős, de természetesen egyre több a korszerű jármű is.

Ilyen öreg járművekkel is találkozhatunk az utakon (Fotó: ar3.14)

A bevezetőben említett nejlonzacskók jelenléte még mindig jellemző a boltokban, töménytelen mennyiségben adnak mindenhez a kisbolttól a hipermarketekig mindenhol, de legalább egyre kisebb mértékben szórja el a lakosság, hiszen szemeteszsákot szinte senki nem vásárol, mindenki a boltban kapott nejlonzacskót használja a konyhai szemetesben. Előremutató viszont, hogy például a gyógyszereket darabra adják a gyógyszertárakban, csak annyi szemet, amennyi a gyógyuláshoz szükséges, így azok kidobása is okosan elkerülhető.

Nejlonszatyor mindenhez (Fotó: Jani haverja)

Végezetül egy kampányvideó, amely Albánia tisztaságának fontosságára hívja fel a figyelmet, és a szemetelés elleni küzdelemre buzdít a következő szlogennel: Egy tisztább Albániáért! Tiszteljük Albániát! Ez a mi Albániánk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!

Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy jó sztorid? Legyél a szerzőnk!