Európa zöld szigete: Írország

Európa zöld szigete: Írország
8 perc

Fenntarthatóság és a világ sorozatunk következő öko állomása Európa harmadik legnagyobb szigetén, az Ír-szigeten fekvő Írország, ahol egészen furcsa mód nincs olyan természeti táj, amit eddig az UNESCO világörökséggé nyilvánított volna. Pedig az írek igenis tesznek zöld környezetükért.

Ha az ember mélyebben rákeres a témára, hamar kiderül, hogy a fenntarthatóság legnagyobb részét a megújuló energiaforrások kutatása, használatuk ösztönzése teszi ki. Írországban ezzel a SEAI (Sustainable Energy Authority of Ireland/Írországi Fenntartható Energiahivatal) foglalkozik. A hivatal részben az EU Strukturális Alapból finanszírozott, az ír kormány és az EU társalapításával. Projektjeik révén több embernek nyílik alkalma igénybe venni a megújuló energiaforrásokat, melyeket folyamatosan fejlesztenek, fenntartanak és népszerűsítenek.

Most a legérdekesebbek közül szemezgetünk: 

e-autó töltőállomás (Fotó: Moncsi Vígh)

Elektromos járművek 

Írország célja 10%-os elektromos járműhasználat elérése 2020-ra, és ez a százalék 230.000 e-járművet jelentene az utakon. Az első 6.000 elektromos jármű (Electronic Vehicle-EV) megvásárlására a kormány pályázatot írt ki, hogy ezzel is segítse, ösztönözze a nagy váltást.

A másik nagyobb tétel az Aran-szigetekre vonatkozó e-jármű projekt. Ez magában foglalja a szél és az óceán erejének nagyobb felhasználását a jövőben, ami által csökkenne az Ír-szigetről az Aran-szigetekre bejuttatott energia. A későbbiekben pedig ez iskola például szolgálhatna nemzeti szinten is, hiszen egy valós elmozdulást jelentene a fosszilis enerigaforrásoktól.

A 2011-ben indult program ideje alatt minden évben különböző háztartások kapják meg a lehetőséget az autók használatára, minél több embert bevonva így a tervbe. Általuk pontosan ki lehet majd számolni, hogy mekkora energiát használnak fel, ugyanígy a járművek CO2 lábnyomát is, ráadásul nem lesznek ráutalva a hajók által szállított üzemanyagra sem. 

További tervekben szerepelt a nagyobb, szállítással foglalkozó járművek megújuló energiaforrásokra történő átállása is. A próbafolyamat 2010-ben kezdetét is vette. Az eredmények bíztatóak voltak: 2010 áprilisa és 2011 áprilisa között 236 napon, 14.124 km-en vettek igénybe elektromos teherautókat. Az üzemanyag költsége esetükben 9 cent volt kilométerenként, mely körülbelül 20 cent/km-nek felel meg diesel üzemanyaggal számolva.

Energiatakarékosság

Az idei Sustainable Energy Awards-ra a nevezés május 20-án zárult le. 9 kategóriában lehetett nevezni a díjra. Tavaly a nyertesek között volt például az OpenHydro, egy dagály turbina kifejlesztésért, melyet Franciaországban próbáltak ki először. De hogy a hétköznapokból is említsünk egy példát, a Foxrock Golf Club is díjat nyert egy új energiatakarékossági terv bevezetéséért. 


A SEAI ebben a pillanatban egy nagyon fontos pályázattal rendelkezik ingatlan tulajdonosok számára. A Better Energy Warmer Homes Scheme magában foglalja a házak hőszigetelését a pincétől a padlásig, nyílászáró cserét, egyszóval az otthonok energiatakarékosabbá tételét. Valóban jelentős támogatást lehet kapni, ha részt vesz a programban az ingatlan tulajdonosa. Hasonló programokat és pályázatokat találhatunk még az EPA honlapján (Environmental Protection Agency), ahol egyebek mellett érdekes dolgokat olvashatunk a környezetszennyezés aktuális adatairól és az azt visszaszorító kezdeményezésekről. Innen tudtam meg azt is, hogy Írország tavainak 85%-a és folyóinak 70%-a jó minőségűnek mondható. Valamint, hogy a légszennyezés sem annyira számottevő, mint más országokban, köszönhetően a sok esőnek és szélnek.


A kezdeményezések közül az egyik talán legérdekesebb és hozzánk közelállóbb, egyszerűen kezelhető alkalmazás segítségével mindenki kiszámolhatja a saját ökológiai lábnyomát. Írországban létezik külön a cégek számára nyújtott ingyenes szolgáltatás, melynek keretében szakértők látogatják meg az igénylő telephelyet, felmérést készítenek arról, hogy mennyire zöld a cég, illetve tanácsokat is adnak, hogy hogyan lehetne még környezettudatosabb.


A harmadik nagy nonprofit kezdeményezés, az előzőhöz szorosan kapcsolódó Green Foundation Ireland (GFI). A szerveződés fő célja az emberek oktatása, illetve innovatív ötletek begyűjtése környezetvédelem, fenntartható energia témakörben. Folyamatos előadásokat tartanak országszerte különböző érdekfeszítő témákban. Legközelebbi szemináriumok témája az árvizek és a klímaváltozás lesz. Érdemes ezekre ellátogatni, hogy megértsük, miben van szerepünk nekünk, egyszerű embereknek a természetvédelem apró lépéseit illetően.

Hulladékmenedzsment

És most kanyarodjunk vissza a sokkal hétköznapibb öko világhoz. Ahogy Európa többi részén, mi is itt Írországban vígan és szelektíven gyűjtjük a hulladékot különböző színű kukákba. Az újrahasznosítható (zöld) kukát a helyi hulladékgyűjtő vállalat ingyen elszállítja, míg a nem újrahasznosíthatóért (fekete) elég kemény pénzeket kell fizetni. 2008-ban vezettek be egy harmadik színű kukát, a barnát, amibe a komposztálható szemetet lehet rakni, ezt csökkentett áron szállítják el. Ennek célja a hulladéklerakók méretének csökkentése volt, és talán ennek is köszönhető, hogy Írország az eddig teljesen a hulladéklerakókra támaszkodó ország pontjáról elmozdult a jó irányba. Olyan törekvések és szemétmenedzsment vette kezdetét, ami magában foglalja az újrafelhasználást, újrahasznosítást és a helyreállítást is. Írország minden EU-s irányszámot teljesített az elmúlt években, és a 2016-os adatok is bíztatóak. Plusz egy mellékág is megfigyelhető volt, ugyanis, ahogy a jelenlegi kutatások mutatják, egy átlagos ír felnőtt kevesebb szemetet termel, illetve abból a kevesebből is nagy százalékot újrahasznál és/vagy újrahasznosít. A 2007-es adatok még 800 kg/fő/évről beszéltek, de 2012-re ez az adat 570 kg/fő/évre csökkent. Ez elég jelentős, azonban még mindig az EU-s átlag felett van.

E példaértékű eredmény elérésére egy kiváló kezdeményezés volt a WEEE (Waste Electrical and Electronic Equipment) irányelv is, aminek hatására minden elektronikus cikket forgalmazó cég köteles visszavenni a régi árucikkeket azoktól, akik új eszközt vásárolnak tőlük. Természetesen ennek költsége már beépül az új eszközök árába. És az eredmény? 30.000 tonna összegyűjtött elektronikus hulladék 2008-ban, ami kb. 9 kg/főnek felel meg, és az EU-s cél több mint kétszerese.

Mindemellett elég nagy felháborodást váltott ki a műanyag zacskó adó, ami azt jelentette, hogy az eddigi ingyenes reklámtáskák ezentúl 15 centbe kerülnek. Ennek eredményeként a megrázóan nagy számra becsült 328 zacskó/fő/évről 2014-ben már csak kb. 14 zacskó/fő/éves mutatóról beszélhetünk, nem mellesleg a szatyrok majdnem 100%-a biológiailag lebomló műanyag zacskó. 

Szelektív hulladékgyűjtés (Fotó: Moncsi Vígh)

A harmadik nagyon fontos kezdeményezés az újrahasznosító telepek létrehozása volt. A telepeken kihelyezett kukákban az újrahasznosítható dolgokat tovább lehet szortírozni. Ilyen kihelyezett kukákat találhatunk országszerte megszámlálhatatlan mennyiségben. Külön üveges, flakonos, üdítős/sörös fémdobozos és ruhaneműs kukákat. Utóbbit aztán a jótékonysági szervezetek a rászorulók között szétosztják, a megkímélt, jobb darabokat pedig saját üzletükben jutányos áron adják tovább. A befolyt összeget pedig ugyanígy visszaforgatják a rászorulóknak: étkezésre, iskolázásra, lakhatásra, attól függően, hogy melyik jótékonysági ágazathoz tartoznak. 

2012-ben Írország újrahasznosítást mérő kutatása megállapította, hogy az ország 34%-nál tart, míg a csomagoló anyagok újrahasznosítása eléri a 79%-ot is, és ezzel Írország Németország után a második legmagasabb elérési százalékot tudhatja magáénak Európában.

Az utcákon, parkokban színes táblák figyelmeztetik a kutyát sétáltatókat, hogy igenis a kutyagumit illik összeszedni, mert ha nem, akkor bizony elég nagy bírságnak nézhet elébe a gondatlan gazda.

A rágógumizással hasonló a helyzet. Jó pár évvel ezelőtt elkezdődött a “Bin it your way” kampány, sok különböző színes plakáttal. A honlap ebben a pillanatban azzal büszkélkedik, hogy az eltelt pár évben sikerült elérnie, hogy több mint 90%-a az embereknek már felismeri: az elhajított rágógumi is szemétnek számít! 

Az elmaradhatatlan bicikli

A belvárosban bérelhető kerékpárok egy másik olyan dolog, ami kezd egyre felkapottabb lenni. A város több pontján felfedezhetőek az úgynevezett depók, ahonnan egy regisztrációt követően (ami magában foglal egy 150 eurós kauciót), már boldogan száguldhatunk az ideiglenes bringánkon. A használat díj időhöz kötött. Amennyiben egy fél órán belül lerakjuk a biciklit, nem kell fizetnünk érte. De a 4 órás használati díj sem annyira vészes, körülbelül 6,5 euróra rúg. És nemcsak Dublinban, hanem a nagyobb városokban (Cork, Galway és Limerick) is elérhető ez a szolgáltatás. Mindemellett több munkáltató is részt vesz a "Bike to Work" kampányban. A résztvevő munkavállalónak tulajdonképpen kifizetnek egy általa kiválasztott kerékpárt, melynek az árát ő aztán folyamatosan törleszti, mégpedig úgy, hogy a munkáltatója apránként levonja az összeget a fizetéséből. 

Átalakuló táplálkozás?

Az előző cikkekben említették a szerzők az étrendet, abból is a túlzott disznóhús fogyasztást például Dániában. Itt a baj inkább a vörös húsokkal van. Bár a kutatások egyértelműen nem bizonyítják, de a magas vastartalom miatt mégis rizikófaktornak tekintik a vörös húsok gyakori fogyasztását, ami kombinálva a kevés zöldség- és gyümölcsevéssel, alkohol fogyasztással, súlyos betegségek melegágyát jelentheti. A zöldség-gyümölcs népszerűsítésére indult kampány neve 5-a-day, ami majdnem minden 100%-os gyümölcslé, gyümölcs és zöldség csomagolásán megtalálható.

Go Vegan szembetűnő plakát (Fotó: http://goveganworld.com/)

Van, aki számára kissé extrémebb környezetvédelmi megnyilvánulás a Go Vegan (Légy vegán!) kezdeményezés, ami elborzasztó plakátokkal próbálja felhívni a figyelmet a fogyasztásra tenyésztett állatokkal szembeni “embertelen” bánásmódra. Nem hinném, hogy feltétlen vegává vagy vegánná kellene válnunk ahhoz, hogy a környezetszennyezés jelenlegi mértéke csökkenjen, azonban a kampány remekül ráirányítja a figyelmet a zöldség- és gyümölcsfogyasztás fontosságára. 


Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!

Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy jó sztorid? Legyél a szerzőnk!