Ezekkel a kiadásokkal számolj Németországban!

Ezekkel a kiadásokkal számolj Németországban!
6 perc
Gyakorlatias emberek lévén, Németország-Magyarország párosításban összefoglaltuk, hogy milyen kiadásokkal élünk jelenleg Trierben, mi az, ami különbözik itt, és mi az, ami megegyezik a hazai árakkal. Összességében nézve kijelenthetjük, hogy a közhiedelem, mely szerint Németországban élni igen drága, nem helytálló. Élelmiszer szempontból egészen biztosan nem drágább, mint más európai városok, sőt, valójában olcsóbb, sokszor a magyar áraknál is olcsóbb. Természetesen egészen más a képlet, ha a kereset-kiadás arányában vizsgáljuk ezt a kérdést.

Havi kiadások Németországban


Lakásbérlés és rezsi


Igen, ez valamivel költségesebb itt, mint Magyarországon. Miként főleg a budapesti árakat ismerem, ezért azokhoz mérten egy felkapottabb német város puccos negyedében levő lakás nagyjából Budapest puccos negyedében levő lakás árához hasonló áron bérelhető. Ugyanígy kisebb német településeken Budapest külvárosához hasonló áron lehet lakásokat találni. Ahol mi éltünk Koblenzben, a kertvárosi részen, 420 euró volt a lakás bérleti díja. Most Trierben – amit nevezhetünk Németország Sopronjának, mivel innen nagyon sokan átjárnak Luxemburgba dolgozni – a belvárostól pár utcára lakunk, csendes társasház övezetben, és 750 eurót fizetünk a lakásért. A két lakás paraméterei nagyjából ugyanazok: 80 m² és 3 közepes méretű szoba. Arról se feledkezzünk meg, hogy amíg otthon egy zsákfaluban jó eséllyel mélyszegénységgel találkozunk, addig itt (az eddig látottak alapján) a legkisebb településeken is napelem és napkollektor van a tetőkön, legkorszerűbb szigetelés a házakon, új autók és sok helyen katalógusba illő kertek láthatók. Tehát a nagyobb városokhoz képest jóval olcsóbb a lakásbérlés a kisebb településeken, de életszínvonalban nagyobb különbséget nem érezni.

A napelem tető gyakori látvány erre (Fotó: Czett Petra)

Telefon

Mobilszolgáltatások terén igen széles a kínálat. Mi a Lidl üzletlánc csomagjával rendelkezünk, ami havi 8 euróba kerül, és 1,25 GB internetet, 300 ingyen lebeszélhető percet és 300 ingyen SMS-t ad. Amit ezen felül telefonálunk vagy SMS-ezünk, az 9 cent/perc/SMS, és a férjemmel ingyen hívjuk egymást. EU-n belül ugyanúgy telefonálhatok és fogadhatok hívást, mintha itt lennék. Természetesen a nagyobb szolgáltatóknál akár ötszörös áron is megkaphatjuk ugyanezt.

Sport, ruházat, étterem, szolgáltatás

Igen olcsó a sportolási lehetőség a fitnesztermekben. A nagy konditerem-láncoknál akár 5 euró havidíjas, jól felszerelt edzőtermeket is el lehet csípni, és nagyjából havi 50 eurós a legdrágább, ami az árához képest nem tud sokkal többet az 5-10-20 eurós társainál. Többnyire egy évre le kell általában szerződni, de 5-10 euró/hó esetében ez annyit tesz, hogy megközelítőleg 20-40.000 Ft-ért egy évig korlátlanul használhatsz egy konditermet.
Nagyjából minden ruhaüzletlánc megtalálható itt is, és az árak is ugyanazok, mint otthon.
Azonban az éttermekben körülbelül a hazaihoz képest dupla áron ehetünk.
A különböző szakembert, szakmunkát igénylő szolgáltatások díja is megközelítőleg másfélszerese-duplája az otthoninak (autószerelő, fodrász, magánorvos).

Napi költségek, bevásárlás

Németországban vasárnap minden bolt zárva van, évente mindössze négyszer nyitnak ki vasárnap is (nem kötelező, de lehetőségük van rá). Annyi a plusz nehézség, hogy a boltok általában csak este nyolcig vannak nyitva, és csak egy-egy nagyobb hipermarketben lehet olykor kilencig vagy tízig vásárolni. Ezekből általában egy-kettő minden nagyobb városban van. Non-stop boltokkal még nem találkoztam, tudtommal csak a benzinkutak tartanak nyitva 0-24-ben.
​Ha az ember lánya vagy fia munka után még német nyelvtanfolyamra, esetleg sportolni jár, komoly logisztikát igényel, hogy mikor is menjen bevásárolni. Hétvégi, szombati programnak be lehet iktatni, de akkor nagy a tömeg, és többször találkoztam azzal a jelenséggel, hogy szombat délutánra megcsappant a kínálat, talán pont azért, mert másnap zárva vannak, és nem szeretnék, hogy ott álljon hétfőig az áru.
Mielőtt kiköltöztünk, biztosak voltunk benne, hogy amit csak lehet, otthonról fogunk beszerezni. Valamiért az volt az érzésünk, hogy itt minden drágább lesz. De nem így van. Meglepett minket is a dolog, hiszen itt az átlagkereset megközelítőleg 4,5-szöröse az otthoni átlagkeresetnek.
Míg otthon nagyon széles a kínálat a zsírszegény és cukormentes ételekből, itt inkább a bióra fektetnek nagyobb hangsúlyt. Kevésbé fontos, hogy mennyi zsír vagy cukor van az ételekben, fontosabb a vásárlóknak, hogy bio legyen. Talán többek közt ez is oka lehet annak, hogy amíg otthon csak elvétve látok 120-150 kg fölötti járókelőket, itt naponta többet is látni.
Amíg otthon a bio termékek ára majd' másfél-kétszerese a nem biotermékeknek, addig itt szinte nincs is különbség. Persze a nagy presztízsű, kizárólag bio élelmiszereket árusító üzletláncok jóval drágábbak, de az Aldiban, a Lidlben, Edekában, Rewe-ben simán megvásárolhatod a biotermékeket a nem bióval közel megegyező áron. Mi is azt vesszük, ha nincs nagy különbség az árban.
Nagy a kínálat mind minőségben, mind alapanyagban, a pékségekben nem ritka, hogy harmincféle kenyérből lehet válogatni. Nagyon furcsállom, hogy fehérrépát itt alig lehet kapni, ami van, az piszok drága, de paszternákot és lila (!!!) répát már több helyen is láttam. A nálunk igen közkedvelt sárga paprikával is csak egy-két élelmiszerláncban lehet találkozni. Itt inkább a kápia és a kaliforniai paprika a menő. Egyes boltokban pedig legalább tizenötféle paradicsom közül lehet választani.
Ezenkívül a Zewa termékekből se találtam meg itt mindent, amit otthon, holott legjobb tudomásom szerint ez egy német márka, ennek ellenére például sehol sem találkoztam még az otthon kapható, WC-ben lehúzható, gurigás WC-papírral. Az egyik üzletláncnak van saját márkája, azt az egy lehúzhatót találtam eddig. Szerencsére enélkül is életben vagyok.
Sok boltban csak bevásárlókocsi van, kosár nincs. Sokan szatyrokba rámolnak vagy a hátizsákjukba, aztán a pénztárnál kipakolnak. Gondolhatjátok, hogy meg voltunk lepődve első alkalommal, amikor azt láttuk, hogy többen is lázasan pakolnak a polcokról egyenesen a táskájukba...
Ami még nagyon meglepett minket, és valóban nagy könnyítés, hogy néhány boltban bevásárláskor készpénzt is fel lehet venni díjmentesen, ami annyit tesz, hogy a vásárlás végösszegéhez hozzáadják a felvenni kívánt összeget, és az ember azzal együtt fizeti ki a számlát bankkártyával. Bizonyára nekik is könnyebb, hogy nem kell annyiszor annyi készpénzt a bankba bevinniük.
Itt minden műanyag flakon és fémdoboz (pl.: sörös doboz) betétdíjas, és mérettől függetlenül darabja 0,25 euró. Az üres üvegeket bedobálod a boltok előtt található automatába, az nyomtat egy nyugtát, amit vagy levásárolsz, vagy visszakapod a készpénzt.
Na, de lássuk, mennyi is az annyi! Alább egy közepes bevásárlásunk blokkja. A termékek árait 311 Ft-on számolva átváltottam.

Hámozott paradicsom konzerv, 425 ml: 109 Ft
Füstölt lazac, 100 g: 620 Ft
Sága sonkához hasonlatos felvágott, 200 g: 465 Ft
Füstölt marhasonka, 150 g: 497 Ft
Bio citrom, 4 db: 359 Ft
Bio répás-tönköly kenyér, 500 g: 714 Ft
Krémsajt, 250 g: 278 Ft
Bio tejföl, 1doboz (itt Saure Sahne - savanyú tejszín): 153 Ft
Jégsaláta, 1 fej: 250 Ft
Bio mozarella, 250 g: 278 Ft
Bio gyümölcsjoghurt: 121 Ft
10 tojás: 371 Ft
Eper, 500 g: 312 Ft
Mini fürtös paradicsom, 500 g: 465 Ft

Amit pedig otthonról hozunk, mert sokkal olcsóbb és/vagy könnyebb beszerezni, az a zabliszt, a köles, eritritol, kókuszzsír és az Erős Pista.

A hűtőnk, nagymamáink látogatása után (Fotó: Czett Petra)

Összegzésképp elmondható, hogy ha a kereset-költség arányában nézzük a kiadásokat, akkor Németországban élni megközelítőleg harmadannyiba kerül, mint Magyarországon. Az ezt alátámasztó, korábban írt cikket itt olvashatod: Mennyit ér a munkád Magyarországon? És külföldön?).


Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!

Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy jó sztorid? Legyél a szerzőnk!