Hogyan tanulj Amerikában? - Vízum, diákhitel, ösztöndíjak és társaik

Hogyan tanulj Amerikában? - Vízum, diákhitel, ösztöndíjak és társaik
11 perc

Ez a cikk azoknak szól, akik az USA-ban szeretnék folytatni egyetemi tanulmányaikat, mint külföldi diák. 

Kinek szól ez a cikk (és kinek nem)?

Ha cserediákként szeretnél kimenni egy fél évre, évre, esetleg egy nyárra, akkor javaslom, hogy a mostani egyetemed ezzel foglalkozó irodáját keresd fel és érdeklődj arról, mely egyetemekkel vannak csere-partner kapcsolatban, illetve milyen más lehetőségekről tudnak. Ha már zöld kártyád van, esetleg állampolgár vagy (pl. ott születtél), akkor ugyanúgy kell jelentkezned, mint minden amerikai állampolgárnak, sajnos, akkor is, ha nem igazán beszéled a nyelvet. Ha illegálisan vagy kint, sajnos, ez a cikk, akkor se segít – illegális nem voltam és nem leszek, de A Messziről Jött Ember egyik cikkéből kiderül, hogy illegálisan is vannak lehetőségeid, csak nem épp így, tanulóvízummal, amiről itt szó lesz. Ha olyan középiskolás vagy, aki egy csereévre jönne ki még gimnázium alatt, akkor ez neked se szól, hanem azt javaslom, hogy csereirodáknál érdeklődj, például az AFS-nél vagy az EF-nál.

Viszont, ha tanuló vízummal jönnél ki egyetemre és itt szeretnéd kijárni a teljes alapszakod, esetleg mesterképzésed vagy doktorid, akkor ez a cikk neked szól.

Képünk illusztráció (Fotó: pixabay/Kurious)

Szakok és fokozatok

A BA (Bachelor of Arts) és a BS (Bachelor of Science) az alapképzés megfelelője. Az Egyesült Államokban egy ilyen képzés 4 évig tart, ha nagyon sietsz, akkor talán 3 és fél év alatt is összehozhatod, de el lehet húzni 5-6-7 évig. Mivel külföldiként muszáj teljes időben (12 kredit minimum per szemeszter) suliba járnod, hacsak nem váltasz szakot sokszor, 4 év alatt sikerülni is fog. Magyarországgal ellentétben nem kell szakot váltanod azonnal. Az első 1-2 év főleg arról fog szólni, hogy általános tárgyakat tanulsz (matek, töri, irodalom, művészet, stb), így, ha még nem igazán alakult ki az érdeklődési köröd, akkor ez segíteni fog. A szakváltás is igen egyszerűen megy, akkor is, ha homlokegyenest más irányba váltasz, például matekról nyelvészetre. Dupla szakot (double-majort), illetve minort is fel lehet venni egymástól független tárgyakból, párom például informatika és német szakkal végzett, míg egy barátnőm művészet szakon marketing minorral. Egyetemet váltani is elég egyszerű, bár van, hogy pár kredit elveszik közben és az ösztöndíj-helyzet is más lesz az új suliban. A szakváltás, dupla szakok, iskolaváltás és hezitáció persze nagy eséllyel vezet ahhoz, hogy a 4 évből inkább 5 vagy 6 lesz.

A MA (Master of Arts) és a MS (Master of Science) a mesterképzés két ága szaktól függően. A mesterképzések általában 2 évesek. A mesterszakodnak nem feltétlen kell, hogy köze legyen az alapszakodhoz, például az informatika-német szakos párom nemzetközi oktatás szakon végezte a mesterfokozatát, de több pszichológia szakos osztálytársam folytatta business, marketing, illetve mérnöki adminisztráció területen tanulmányait. Ez szaktól és egyetemtől is függ, és van rá esély, hogy ha tök mást tanultál, akkor fel kell venned pár kiegészítő tárgyat. A mesterszakok közti váltás, illetve egyetemváltás már sokkal nehezebb, mint az alapszak során.

PhD-k esetén nagyon népszerű a mester és PhD összevont variáció, amelyet alapszakos diplomával meg lehet kezdeni. Hasonló az eset a jogi (JD), orvosi (MD), fogorvosi (DD), fizioterápia (DPT), professzionális pszichológia (PsyD) és hasonló professzionális képzésekkel is. Ennek szakonként érdemes utánajárni. Vannak PhD szakok, amik útközben megadják a mesteroklevelet, de van, amelyik nem, és ha nem járod ki, papír nélkül maradsz. Erre érdemes rákérdezni előre. Egy PhD 5 -7 évig és utána akár az örökkévalóságig is eltarthat.

Van olyan is, hogy AS (Associates Degree), ami egy kétéves szak (az alapszak fele kb.), amit úgy nevezett community college-okban és technical college-okban tanítanak. Amerikaiak közt azért népszerű, mert olcsó és könnyebb a bejutás. Sok külföldi diák választja ezt a megoldást, ha pontszámok alapján nehezen jutna be alapképzésre, vagy igazából bizonytalan. Innen lehet folytatni az alapképzéses tanulmányokat és utána már csak 2 év a BA. Vannak 1 éves és más diploma és oklevél (certificate) szakok is, de erre nem térnék ki.

Jelentkezés menete 

A jelentkezés egyetemtől és szaktól függ. Minden iskolába külön kell jelentkezni és mindenhol megvan a saját rendszer. A jelentkezés menetére az egyetemek website-ján kereshetünk rá. Nézzük meg a külföldi diákokkal foglalkozó irodát (International Education Office, International Students Office, International Admissions Office vagy hasonló), illetve a felvételi osztály (Admissions Office, Student Admissions) alatt is keressünk rá a nemzetközi felvételire (International Student Admissions), mert a kettő iroda közt sok helyen van keveredés. Mester, illetve PhD képzéseknél a Graduate Admissions szóra keressünk rá és a szakunk osztályával (Graduate School, Graduate Department, pl. pszichológia esetén Psychology Graduate School vagy Psychology Graduate Department).

Amire általában szükséged lesz az alapszakhoz

  • A felvételi díj: Sajnos a jelentkezés nem ingyenes. Átlag 50 dollár körül mozog egy felvételi beadása.
  • Felvételi jelentkezés: Van, ahol nincs, de, ahol igen, ott el ne felejtsd kitölteni a felvételi jelentkezési lapot.
  • Bizonyítványok: a másolaton kívül természetesen kell a fordítás is. Ha már jártál egyetemre, akkor a leckekönyvvel és összes részbizonyítvánnyal (transcript) és a tantárgyak magyarázatával (course description) ugyanez a helyzet.
  • Nyelvvizsgák és felvételik: A legáltalánosabb és leginkább elismert a TOEFL (Test of English as a Foreign Language) nevű nyelvvizsga. Sajnos ez 2 évente elévül. A ponthatárok pedig sulinként változnak. Viszont ez véleményem szerint egy nagyon jó vizsga, a valódi tudást méri fel és azt, amire egy amerikai egyetemen szükséged lesz. Az IELTS (International Language Testing System) is szintén elfogadott. A Cambridge, Trinity és hasonló vizsgákkal általában nem törődnek viszont. Az amerikaik az SAT (Scholastif Aptitude Test), illetve ACT (American College Testing) tesztek alapján kerülnek be egyetemre, mely inkább egy matek, nyelvi és szövegértési teszt, ami talán leginkább az általános intelligenciát méri fel.
  • Külföldiektől ezt általában nem kérik, kivéve nagyon top egyetemeken (lásd, Harvard pl.). Ha valami miatt viszont már van egy szuper SAT pontot, de TOEFL-d nincs, lehet, hogy megúszod TOEFL nélkül. Ilyen eset ritka, hogy valaki SAT pontokkal rohangálna viszont.
  • Egy esszé: Ez iskolától függ, de általában kell egy motivációs esszé. Hogy ez milyen hosszú, van-e megadott témája, esetleg több fogalmazás kell, egyetemtől függ.
  • Ajánlólevél: Ez is iskolától függ, van, ahol nem kell, de általában minimum egy, ha nem több ajánlólevélre szükséged lesz, lehetőleg egy tanárodtól, esetleg munkáltatótól (nem családtagtól vagy baráttól!).
  • Anyagi fedezet: Bár a jelentkezésnél ezzel van, hogy el tudsz játszani (nem mindig), a felvételi jelentkezésedhez be kell bizonyítanod, hogy van pénzed a tanulmányaidra. Ez banki igazolással tudod bemutatni, iskolától (tandíjtól is függ), de átlag minimum 30-40 ezer dollárt kell tudnod felmutatni, ami azt mutatja képes vagy finanszírozni minimum az első évet. Majd lesz valahogy alapon sajnos nem megy. Ez a vízum miatt kell. Enélkül felejtsd el.
  • Útlevél másolat: Kell egy másolat az útleveledről (az az oldal, amin a képed van), illetve, ha van már vízumod az USA-ba, arról is.

Ez csak útmutató, nézz utána pontosan iskolánként. Mester és PhD szakonként ez bonyolultabb, általában kell a GRE (Graduate Records Examinations), GMAT (MBA és egyéb business mesterképzések), LSAT (jogra), vagy MCAT (orvosira) vizsga, egy jó CV, több ajánlólevél és még rengeteg más, nehéz általánosítani. Valamint, főleg kutató szakoknál és PhD-knál fontos, hogy a kutatási és érdeklődési terülteted (és tapasztalatod!) beleilljen az illetékes professzor érdeklődésébe és aktuális elképzeléseibe, ezért érdemes ennek utánanézni és a proffal megismerkedni konferencián, e-mailben vagy valahogy máshogy.

Képünk illusztráció (Fotó: Flickr/Ohio University Linraries)

Vízum

Mint az Egyesült Államokban tanuló külföldi diák F-1 típusú tanuló vízumot fogsz kapni (ha megkapod). Ez általában tanulmányi éveidre szól, 4-5 évre adják meg és ha szükséges hosszabbítható. Kötelező teljes időben tanulnod (ez alapszaknál minimum 12 kredit). Csak egyetem területén dolgozhatsz és csakis maximum 20 órát hetente. Meg kell tartanod a jó tanulmányi átlagot, tehát bukdácsolni nem lehet. A vízumhoz jár egy paksaméta papír, aminek I-20 a neve. Ha tanulmányaid során haza vagy bárhova külföldre (igen, Kanadába is!) utaznál, írasd alá az egyetemen az ezzel illetékessel (valaki a nemzetközi diákokkal foglalkozó irodából) és legyen nálad a visszautazásnál. Ez nagyon fontos, hogy visszaengedjenek. Ha végeztél a szakoddal, akkor jelentkezhetsz úgy nevezett OPT-re (Optional Practicum Training), amit ha megkapsz megengedi, hogy 1 évig a tanulóvízummal dolgozni maradhass. Ebben az esetben muszáj a szakodhoz kötődő munkát vállalnod, bejelentened, hol dolgozol (adózni nyilván) és nem lehetsz 3 hónapnál tovább munkanélküli. Hosszabbítani az OPT-t nem lehet.

Anyagiak és ösztöndíjak

Sajnos ez a legnehezebb része az amerikai oktatásnak: nagyon drága. A tandíj a nemzetközi diákoknak még drágább és az ösztöndíj, és egyéb anyagi támogatás kevés. A tandíj iskolától függ, de mondjuk 13.000 és 20.000 dollár közt simán számítsunk szemeszterenként csak tandíjra. A kollégium árát is nehéz megmondani, hiszen iskolától függ, de 4-8000 dollár szemeszterenként simán. Van ahol kötelező koleszban laknod, van, ahol nem, pár suliban nincs is kolesz. És akkor ott vannak a könyvek és egyéb díjak.

Mint említettem a vízumkérelemhez be kell mutatnod, hogy megvan a minimum egy éves fedezeted, enélkül az iskola ki se állítja a vízumkérelmező lapot. Majd lesz valahogy alapon még egyszer mondom, nem lehet, az első évet semmiképp. Persze ösztöndíjjal és hitellel is be lehet ezt mutatni. Térjünk ki erre.

Képünk illusztráció (Fotó: Flickr/Daniel Parks)

Ösztöndíjat kapni sajnos nem könnyű (az alapszakról beszélek). Rengeteg tanulmányi ösztöndíjra, egyetemen kívül-belül, sajnos külföldi diák nem jelentkezhet. Hogy tanulmányi ösztöndíjból mi lehetséges, beszéljünk a szakunk osztályával, az anyagi támogatással foglalkozó irodával (Financial Aid Department) és a nemzetközi irodával is (International Education Office, International Student Office). Győződjünk meg többször is, hogy az ösztöndíj valóban jár külföldieknek, nehogy, akkor vegyék el, amikor már megkaptuk (igaz történet). Állami támogatásra és állami hitelekre nincs lehetőség. A nemzetközi irodák (International Education Office, International Student Office) sok helyen adnak ösztöndíjat külföldi diákoknak (International Student Scholarship). Van, ahol mindenki kap, van, ahol kevesen, van, ahol automatikus, a legtöbb helyen nem, van, ahol tanulmánytól függ, van, ahol anyagi helyzettől, van, hogy mástól, van, ahol van teljes ösztöndíj, van, ahol csak nagyon kicsi az összeg, van, ahol ez minden évre automatikus, van, ahol minden évben újra kell jelentkezni, és van, ahol csak az első évre szól. Ezt pontosan meg kell érdeklődni az irodában. 

Diákhitelből nincs sok, de van pár lehetőség magánhitelekre külföldi diákoknak, ezt a website-ot érdemes megnézni. Sportolóknak van sportösztöndíjra is lehetőség. Élsportoló szintűeknek érdemes a NCAA Division I suliknak utánanézni, ott van a legtöbb lehetőség, de sporttól és eredményektől függ (meg persze sulitól és edzőtől), mennyi és nem automatikus, több ismerősöm volt Division I-s sportoló jó eredményekkel, de ösztöndíj nélkül. A NCAA Division II-es, illetve NAIA iskolák is adnak –illetve van joguk adni, de nem mind tud ezzel élni – ösztöndíjat, de az NCAA Division III-as iskolák nem adhatnak sport ösztöndíjat a szabályok szerint. Ha nagyon jó vagy, akkor persze könnyen lehet, hogy már rég levadászott egy edző, de ha mondjuk nem vagy a legélsportolóbb szinten, de mégis egész jó vagy, miután megnézve a suli eredményeit valóban azt látod, hogy a sulin belül is jó lennél, érdemes személyesen írni az edzőknek, ahogy én is tettem annak idején.

Dolgozni, mint említettem, csakis egyetem területén lehet és maximum heti 20 órát. Ez nem azt jelenti, hogy  a munka garantált. Vannak egyetemek, ahol – bár ezt nem mondják meg előre – nem igazán vesznek fel külföldit, mert inkább amerikait vesznek fel work-study-val (a work-study esetén az állam adja a fizut, nem az egyetem, de erre F1-es külföldi diák nem jelentkezhet). A fizetés alacsony. Én annak idején 6 és 7 dollár közt kaptam óránként, ennek már 7 – 10 éve, azóta több (és az árak is magasabbak) és államtól is függ. Ahol párom dolgozik, ott most 10 dollár körül kap egy diák jelenleg. De New York Állam, ahol ő dolgozik, drágább, mint Wisconsin, ahol én tanultam annak idején. Én dolgoztam az egészségügyi irodában, az iskola pszichológusnál, a nemzetközi diák irodában, az egyetemi postán és a technológiai hibabejelentőnél is, főleg adminisztrációs munkákat végeztem, illetve kortárs segítőként tevékenykedtem és eseményeket szerveztem. De például van, aki a konyhán dolgozik, mosogat, felszolgál, a lehetőségek egyetemtől függenek és már a suli első napján érdemes ráhajtani a munkavadászatra. Mivel a munkát a suli kezdésekor kapod, ezt nem tudod ráírni a vízumkérő lapra, mint anyagi fedezetet, hisz akkor még nem lesz.

Mester és PhD képzéseknél más a helyzet. Iskolától és szaktól függ. Sokszor van lehetőség egy asszisztensi pozícióra (Graduate Assistantship... Graduate Teaching Assistant, Graduate TA – tanársegéd, Research Assistannt, RA – kutatói asszisztens, Graduate Administrative Assistant – adminisztrációs asszisztens, Athletic Graduate Asssitant – ha sportoló voltál vagy edző vagy, megpróbálhatsz, mint edző jelentkezni erre a feladatra, vagy mindennek keveréke). PhD-k esetén sokszor ez automatikus, sőt kötelező, takarja a tandíjat és kapsz egy kicsi fizetést (stipend). Mesterfok esetén kevésbé rózsás a helyzet. Bár van olyan is pár helyen és pár szakon, mint a PhD-n, de ritka. Sokszor nem jár stipend, csak a tandíjat takarja és sok esetben csak 3 kreditet takar, ami nem olyan sok. Ha egy ilyen asszisztensi pozíciót kapsz, akkor az beletartozik az egyetemen belüli 20 órás munkába, így nem tudsz mellette még a konyhán melózni. Sulin kívül szintén nem dolgozhatsz legálisan. Sok esetben mester és PhD diákoknak nem jár nemzetközi ösztöndíj se. Tehát, mester és PhD szakon vagy sokkal jobb vagy sokkal nehezebb a helyzetet, mint alapfokon, ez a szaktól és iskolától függ. Ennek esetenként kell utánajárni. Professzionális szakoknál, mint az orvosi, fogorvosi vagy jogi, nem tudom, de a pszichológia professzionális doktorinál (PsyD) felejtsd el az anyagi támogatást.

Jelentkezés időpontja

A határidők megint csak egyetemtől függnek, van ahol az utolsó pillanatban is lehet. Az alapszakot és egyes esetekben a mesterszakot is meg lehet kezdeni mind az első félévben (augusztus – szeptember magassága), mind a második félévben (januárban), ritkább esetben akár a nyári szemeszterben is. Az egyetemmel konzultálj ez ügyben.

Ha úgy döntesz, hogy Amerikában tanulnál tovább, sok sikert kívánok a felvételihez és sok szerencsét a tanulmányaidhoz.


Kapcsolódó cikk:

Ha pedig Európán belül maradnál:


Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!

Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy jó sztorid? Legyél a szerzőnk!