Az amerikai hálaadás pozitív oldala

Az amerikai hálaadás pozitív oldala
3 perc

A hálaadás, azaz Thanksgiving egy észak-amerikai ünnep, amit Kanadában októberben, az Egyesült Államokban pedig novemberben tartanak. Az USA-ban minden november negyedik csütörtökén kerül megrendezésre, idén november 26-ra esik. Amerika egyik legnagyobb és legkedveltebb ünnepe, talán a karácsonynál is fontosabb. Már az, hogy egy négynapos hétvégéről van szó, sok örömet hoz mindenki számára: hálaadás csütörtökje a családnak, a fekete péntek a bevásárlásnak, majd a szombat és vasárnap az emésztésnek tesz jót.

Családi ünnepről van szó. A menü fő fogása a pulyka, de ott a töltelék (stuffing), a krumplipüré, a tőzegáfonyaszósz (cranberry sauce), a zöldbab, a tök pite (pumpkin pie) és számtalan más finomság. Sok családban szokás ebéd előtt és után is mérlegre állni és azon versenyezni, ki szedett fel több kilót (azaz fontot), vagyis ki tudott többet enni. Ha az idő engedi, a focilabda hajigálása elengedhetetlen, míg egy focimeccs (amerikai foci, természetesen) megnézése a TV-ben időjárástól függetlenül szintén fontos program. Érdemes pihenni és gyűjteni az energiát a másnapi fekete pénteki őrületre, mikor minden bolt hatalmas akciókkal várja a vásárolni, vagy egymást ölni akaró népet.

Egész nap mennek a meccsek (Fotó: Flicker/Roger Smith)

A hálaadásról sok rossz és kritizáló szót lehet ejteni

  • A Mayflower, az első kukoricatermesztés és a baráti indiánokkal való ünnepléséről szóló mesékről már az átlag amerikai is tudja, hogy annyira se igaz, mint a Télapó. Ha belegondolunk a vérfürdőkbe, az indiánok kíirtásába és a szadista honfoglalókba, akkor már kevésbe tűnik kellemesnek az ünnep, és a finom falatok is nehezebben csúsznak le.
  • Hogy vajon a pulykának és a focinak mi köze van az egészhez, abba bele se gondoljunk inkább. 
  • No és a fekete péntek hogy került a történetbe? Elég visszás, vicces és mégis szomorú, hogy miután hálát adunk békés családi körökben, másnap rohanunk vásárolni és még felebarátunkat is szívesen legyilkoljunk, hogy a miénk legyen a 90%-osan leértékelt tévé vagy akár az 50%-os zacskós chips. 
  • Végezetül, mint vegetáriánus, természetesen zavar a pulykaevés hagyománya, de szerencsére rengeteg vegetáriánus és vegán alternatíva létezik. Megint más kérdés, hogy az elhízott amerikaiaknak valószínűleg nem kéne még extra zabálási napokat tartani, ám mi magyarok se szoktuk visszafogni magunkat például karácsonykor.

Na de ennyi rossz és kritika mellett, mi is a jó a hálaadásban?

Először is, nagyon tetszik, hogy van egy olyan ünnep, ami nem az ajándékozásról szól. Már a Halloween is a csokigyűjtésre épül, a karácsonyt, húsvétot, hanukát, vagy éppen a Valentin napot nem is említeném. Hálaadáskor a család ajándékok nélkül gyűlik össze és jó esetben élvezi is egymás társaságát.

Nincs hálaadás pulyka nélkül (Fotó: Flickr/icoNYCa)

De ami igazán tetszik, az maga a HÁLA adása. A napi hálaadós Facebook bejegyzések (26 days of Thankfulness, November Gratitude és társai) egy kicsit magamutogatónak tűnnek. Sokszor azok is. De ha ezeket valaki komolyan 'játssza', akár nyíltan a Facebookon, de akár csak magában, csendben vagy a naplójában, és mondjuk 3-4 hétig minden este komolyan végiggondolja, miért hálás aznap és az életben általában, az nagyban hozzájárulhat az életminősége javulásához és boldogságához. Ha ezt a szokást esetleg a későbbiekben is fenntartja, az még jobb. De még akkor is, ha nem volt hálás minden nap novemberben, de csak egyszer, egy percig, egy pillanatig, a hálaadási vacsora mellett valóban belegondol és valóban hálát mond mindenért és mindenkiért, amiért hálás lehet, már volt értelme, hisz már azzal beindult egy kis pozitív változás. Az, hogy ki veszi komolyan és ki csinálja valódi hála nélkül, muszájból, már személyes ügy. Viszont nem kell vallásosnak vagy spirituálisnak se lenni ahhoz, hogy egy pillanatra hálásak legyünk. (Ezt a szokást Magyarországon is átvehetnénk...)

"A hála adása által több szeretet és pozitív energia kerekedik a világban, kisebb léptékben pedig családokon belül, hiszen ne feledjük, ez leginkább egy családi ünnep Amerikában."

Néha úgy érzem, hogy abba kéne hagyni a Mayflower-es rózsaszín hazugságokat, de az indiánok lemészárlását is ki kéne hagyni az egészből (szegény pulykákat meg pláne szeretni kéne, nem legyilkolni), és helyette az ünnep valódi lényegére, és csak arra kéne helyezni a hangsúlyt: a hálára és a hálaadásra. Történelem ide vagy oda, a hálaadás univerzálisan fontos.

Idén Amerikában töltöm a Hálaadást. Párommal nem eszünk pulykát, de igazából nagy hálaadási főzőcskék se lesznek - inkább utazunk -, de a hála, és ez által a szeretet, mindenképp főszerepet fog kapni.

Címkék: Ünnep , hálaadás