Mexikó A-tól Z-ig

Mexikó A-tól Z-ig
Mexikó A-tól Z-ig

A Azték. Mexikó egy csodaszép ország tele az Azték és Maja kultúra maradványaival, köztük rengeteg piramissal.

B Banda. Népszerű és elviselhetetlen zene (?).

C Chili. Chilit chilivel. Mindenen chili van. Zöldségen, gyümölcsön, édességen…nincs olyan dolog, ami ne lenne ‘jó’ chilivel. És nem lehet úgy jóízűen elfogyasztani valamit, hogy valaki ne akarna meggyőzni, hogy márpedig chilivel ez sokkal jobb.

D El Dia Los Muertos. A hallottak napját itt nem csak temetőbe járással, hanem színes dekorációkkal, tradicionális kenyérrel és zenés bulizással ünneplik.

E Erőszak és közbiztonság. Furcsa kérdés ez. Mikor Nairobiban éltem, láttam, éreztem és tapasztaltam a biztonság hiányát. Itt nem. Igazából teljes biztonságban érzem magam, teljesen nyugis  és veszélymentes helynek tűnik. Persze nem lobogtatok 100 dollárosokat (nincs is mit), nem rohangálok miniszoknyában és használom az eszem. De nem félek. Az közbiztonság hiánya és az erőszak jelenléte sokkal inkább rejtett. Viszont mindig hallani történetek, például a minap az egyik diák fejéhez pisztolyt szegeztek és elloptak mindenét mobiltól az autóig. A hírekről meg gondolom beszélnem se kell.

F Futóversenyek. Szerencsémre Mexikóban nagyon sok a futóverseny (Carrera…road race). De ezek se tudnak pontban elkezdődni. Ha mondjuk 7:30 a kezdési idő, akkor 7:45 és 8:30 közt bármikor lehet a rajt. Erről persze nem szólnak, hanem minden figyelmeztetés nélkül, váratlanul dörren el a rajt pisztoly. Volt már, hogy szabályosan a toi-toi-ból startoltam ki és enyhe késéssel léptem át a rajtvonalat.

G Gyümölcsök. Maracuja, guava, csillaggyümölcs és a többi. A csudajó trópusi gyümölcsök…

(Fotó: Gál Kati)

H Hapci. Most mondhatnám, hogy ez egy olyan betű, amit ki se ejtenek, de inkább a hapciról, azaz a nátháról beszélnék. Az tök rendben van, hogyha gyerekeket tanítók, akkor a taknyuk-nyáluk rajtam landol, de felnőtteknél ez számomra elfogadhatatlan. De itt az emberek valahogy nem tudják, hogy a szájuk elé kéne tenni a kezüket és, amikor betegek, akkor boldogan jönnek órára, majd ‘Teacher, teacher, I am sick’ felkiáltással az arcomba tüsszentenek.

I Igeragozás. No comment. Itt hagyjál békében. Nem vagyok túl jó idegen nyelvekben. Angolul nyelvóra nélkül ‘full immersion’-nel tanultam meg, de ez itt elég nehéz, hisz angolul tanítok, angolul dolgozom online, és sajnos megszoktam, hogyan boldoguljak olyan helyeken, ahol nem beszélem a nyelvet.

J Jaja. Megszokhatatlan számomra, hogy a J-t H-nak ejtik és így a hahaha az jajaja less. Na ja…

K Késés… Mexikóban a késés a pontosság. Angolt tanítok itt és az óráim első 15 percet lazán egyedül töltöm. Nekem persze normál idő szerint kell érkeznem…

L Las Mananitas. Ez mexikói Happy Birthday To You dal.

M Manana, azaz holnap. Minden mindig ráér. Holnap. Vagy inkább az azutáni holnap…

N Nieve. A szó jelentése hó, de természetesen nem erről a téli szörnyűségről beszélek. A nieve az egy fagyi-szerű finomság, ami gyümölcsből, vízből és cukorból áll. Gombóccal mérik pohárban vagy tölcsérben. A maracujás az valódi orgazmus.

Ñ Nyelv. A mexikói spanyol bizony egészen más, mint a spanyolországi. Bármire, amire emlékeztem Barcelonából, azonnal el is felejthettem, mert itt nem úgy használják, sőt, leginkább egyáltalán nem. Arról nem is beszélve, hogy Barcelonában folyamatosan orgazmusom volt a csodaszép, lágy és zenés spanyol hallatán, míg itt ez csak egy nyelv. Nem ronda nyelv, de nem találom különlegesnek és csodásan gyönyörűnek. Fura, hogy mennyire más.

O Olcsó. Mexikó igencsak olcsó hely, ha nyugatias pénztárcával jövünk. Én nem ezt tettem. A tanári fizetésem tök jól elég itt a mindennapi életre, de a havi 400 USA dollár kereset csak az itteni áraknál elegendő, spórolni ebből nem igen lehet.

P Panteon Rococo. Ska együttes.

Q Quinatana Roo. Ez nem csak Mexikó egyik állama, hanem Cuernavaca város egyik kerülete, ahova pár hete költöztem át Eljidoból.

R RRRRR Ricardók és Rodrigók és ahogy én az istennek se tudom eléggé pörgetni a nevük elején található ‘r’ betűt.

S Siesta… azaz, hogy NINCSEN siesta. A klassz spanyol szokás, hogy későn kelünk, sokat sziesztázunk az itt nem létezik. Korán kelünk, későn fekszünk, sokat dolgozunk és vakáció sincs. Úgy tűnik csak nyelvben hasonlít Mexikó és Spanyolország. Illetve abban sem.

T Taco. Kell ehhez bármit is fűzni?

U Utánzatok. Azaz ‘kalózságok’. Mi kell? Videó, zene, ruha, egyebek? Mindenből van ám hamisítvány. Tessék csak tessék.

V V és B. Spanyolul a v-t is b-nek ejtik, úgyhogy igazából ez a hang nem is létezik.

W A wc-kre vadászni kell és sajnos fizetni is kell értük.

X Xioxicolco. Mexikó tele van klassz piramisokkal. Xioxicolco az egyikük Cuernavaca-tól úgy 45 perc busszal.

Y Yacare. Kinyitottam a szótáram és ez volt a legtetszetősebb y-nal kezdődő szó. Aligátor amúgy.

Z Zocalo. A mexikói városok belvárosi főtere a zocalo. Itt Cuernavacaban.

(Galéria: Gál Kati)

Tetszett? Oszd meg!