Hasznos tippek a koreai mindennapokhoz

Hasznos tippek a koreai mindennapokhoz
9 perc

Manapság egyre több külföldi turista, köztük sok magyar is látogat Dél-Koreába. Ezt a listát, saját tapasztalataim alapján, olyan dolgokból állítottam össze, amikről úgy gondolom, hogy segítséget nyújthatnak a koreaiak és a kulturális különbségek megértéséhez.

A külföldiek iránti kettős hozzáállás

A koreaiak közt a mai napig akadnak olyanok, akik megilletődnek a külföldiektől. Ennek elsődleges oka a nyelvi akadály: a koreaiak alapvetően minden külföldiről azt feltételezik, hogy nem beszéli a nyelvüket, ők pedig azért blokkolnak le kommunikációs helyzetekben, mert félnek megszólalni angolul – már ha tudnak egyáltalán. Általánosságban még mindig az a jellemző, hogy feszengnek a külföldiek társaságában, de a koreaiak érdeklődése a külföld iránt évről évre nő, így egyre többen vannak azok is, akik próbálkoznak. Ne lepődj meg, ha az utcán vadidegenek köszönnek rád angolul, vagy állítanak meg, hogy kérdezősködjenek egy kicsit rólad. Ha pedig megtudják, hogy képben vagy az országgal és valamennyire beszéled a nyelvüket, te leszel az új szupersztár az életükben. Készülj fel rá, hogy a pálcikahasználatod az egekig lesz magasztalva, a nyelvhasználatod akkor is meg lesz dicsérve, ha az csupán egy töredezett bemutatkozás, és ha tisztában vagy az iváskultúrával, akkor tiszteletbeli koreainak leszel minősítve. Mindemellett egy jó koreai baráttól rengeteg hasznos dolgot lehet tanulni az ország kultúrájáról, hisz nagyon büszkék rá, és szenvedélyesen szeretik átadni a tudást külföldi barátaiknak, a magyarázat pedig néha kész kiselőadássá is fajulhat. 

A külső mindig téma

A koreaiak, túlnyomó többségben, nem csak meglehetősen hiúk, de hajlamosak azt gondolni, hogy mások megjelenésébe is beleszólási joguk van. Ez pedig gyakran olyan kínos pillanatokhoz vezethet, amikhez egy nyugaton felnőtt ember a lehető legkevésbé sincs hozzászokva. Ne lepődj hát meg, ha egy koreai szemrebbenés nélkül szóvá teszi, ha szerinte meghíztál, akkor is, ha nem vagytok közeli kapcsolatban. Amennyiben gyakran sminkelsz, készülj fel rá, hogy ha ismerőseid smink nélkül látnak, rögtön azt fogják hinni, hogy beteg vagy. Ezeket egyébként nem sértésnek szánják, és nem is értik, miért furcsállja a legtöbb külföldi. Természetesen előfordul az is, hogy burkoltabban fogalmaznak. Példának okáért, ha úgy vélik, hogy túl sokat mutatnak a ruháid, udvariasan megérdeklődik, hogy nem fázol-e (nyáron is!), vagy épp kuncogva megjegyzik, milyen „szexi” vagy ma. (Érdekes megemlíteni, hogy amíg lányok esetében a falatnyi forrónadrágokkal teljesen ki vannak békülve, addig a dekoltázs kész polgárpukkasztásnak minősül.)

(Fotó: Bartók Rozi)

Fizikai kontaktus

Habár a koreaiak nagyon fogdosósak, azt kifejezetten zavarónak találják, ha valaki hozzájuk ér, mielőtt elég kényelmesen éreznék magukat a társaságukban. Ez jó hír mindazoknak, akik szintén nem rajonganak azért, ha megérintik őket. A rossz hír cserébe, hogy ha egy koreai feloldódik a társaságodban, akkor nagy valószínűséggel nem fogja kikérni a véleményedet azzal kapcsolatban, hogy hozzád érhet-e. Barátkozz meg a gondolattal, hogy nevetés közben bizony csapkodva leszel valahol (leggyakrabban felkar- és térdtájékon), sétálás közben gyakran bele fognak csimpaszkodni a karodba, üdvözléskor, de leginkább búcsúzáskor pedig a kezed pacsi-közterületté válik, így az elválás gyakran hosszú percekig is elhúzódhat.

 

+ Tipp: Semmiképp se puszilj vagy ölelj meg egy koreait üdvözléskor. Habár nyugaton ez megszokott köszönési forma, főleg lányok közt, a koreaiaknál egyáltalán nem az, sőt, kifejezetten tolakodó gesztusnak tartják, amennyiben nem párok vagy rokonok közt történik.

Legyél tisztában az illemszabályaikkal

A koreai etikett az élet minden területére kiterjed, és nem csak üzleti, de teljesen hétköznapi szituációkban is fontos szerepet játszik. Persze, a koreaiak sokkal elnézőbbek a külföldiekkel, mint honfitársaikkal, de ennek ellenére érdemes betartani a legalapvetőbb szabályokat a jó kapcsolatok kialakítása végett. A következő tanácsok egyaránt szólnak utazóknak, és azoknak, akik munka céljából készülnek Dél-Koreába:

  • Köszönéskor és búcsúzáskor hajolj meg. Attól függően, milyen magas rangú emberről van szó, a meghajlás mértéke változhat, de általánosságban az emberek kb. 25 fokos meghajlással, fejet hajtva köszönnek egymásnak. Ehhez gyakran társulhat kézfogás is.
  • Két kézzel vegyél el mindent egy koreaitól. Ennek egy másik módja, hogy a kinyújtott kezedet megtámasztod a másik kezeddel, csuklóban vagy könyökben.
  • Ha üzleti tárgyaláson veszel részt, és névjegykártyát cserélsz koreaiakkal, ne tedd el rögtön, mert ezzel érdektelenséget fejezel ki. A névjegykártyákat illik nézegetni, olvasgatni, akár meg is dicsérni, és kitenni az asztalra magad elé, ezzel megtisztelve a személyt, akitől kaptad. Semmiképp se írj a kártyára, mert az szintén tiszteletlenségnek minősül.
  • Sose mondj nemet az üzleti vacsorákra, mert a részvétel gyakorlatilag munkaköri kötelesség. Rossz hír, hogy ugyanez igaz az eszetlen alkoholfogyasztásra is, még ha a vacsora hétköznapra esik is. Akkor sem szabad elutasítani az alkoholt, ha nem szereted, ehelyett próbálj meg minél lassabban inni. Ha ugyanis a poharad kiürül, azonnal újra fogják tölteni.
  • A koreai illem azt diktálja, hogy az embereket nem a keresztnevükön, hanem a titulusukon kell szólítani. Amennyiben nem közeli barátodról van szó, semmiképp se hívj egy koreait a nevén, ha pedig nem tudod, miként szólítsd meg, nyugodtan kérdezd meg tőle. A legtöbb titulus magától értetődő (pl. főnök, tanár, orvos, stb.), de a foglalkozásbeli meghatározások mellett gyakori megszólítások a családtagokra használt kifejezések is (apa, anya, nővér, báty, stb.), amik a másik személy korának, rangjának, és kettőtök kapcsolatának megfelelően használhatóak. Például a nálad idősebb, közeli fiúbarátodat a bátyádként, az étteremben dolgozó idős nénit pedig a nagynénidként / nagymamádként szólítod meg. 

(Fotó: Flickr/Ingmar Zahorsky)

Ne számíts udvariasságra az utcán

A koreaiak híresen udvarias nemzet ugyan, de bőven akadnak olyan helyzetek, amelyekben ez a legkevésbé sem nyilvánul meg. Példának okáért, ne számíts rá, hogy egy koreai megfogja neked az ajtót, vagy épp előre engedjen. Azzal a gondolattal is barátkozz meg, hogy a koreaiak a létező legváratlanabb pillanatokban és a legelképesztőbb helyeken képesek megtorpanni sétálás közben, ha elmulaszthatatlanul fontos üzenetük érkezik – legyen szó az utca közepéről vagy a legfelső lépcsőfokról, ez általában az orrod előtt történik, mindenféle körültekintés nélkül.

Fontos szót ejteni a tömegközlekedésről is, főleg reggeli és esti csúcsforgalomban, ami előtt ajánlott meditálni egyet, mert máshogy az ember nem feltétlen bírja ki hidegvérrel. Készülj fel rá, hogy a peronon várakozó tömeg nem fogja megvárni, hogy leszállj a metróról, hanem abban a pillanatban kezd el tolongani a kocsiba, hogy az ajtók kinyílnak. A hátizsákok minden esetben a helyükön maradnak, még ha akkora is a tumultus, hogy moccanni sem lehet, ez pedig egyaránt igaz az okostelefonokra is, szóval ne lepődj meg, ha több kijelző is beúszik a privát szférádba. Én például már számtalanszor követtem figyelemmel ismeretlenek videojáték-kalandjait és sorozat-epizódjait. Azért pozitívumai is vannak a metróháborúknak – ha például átadod a helyed idősebbeknek, ne lepődj meg, ha ezért cserébe elveszik a táskádat, hogy fogják helyetted, amíg együtt utaztok.

+ Tipp: Semmi esetben se ülj le a metrókocsik végében lévő hármas ülésekre. Ezek az ülések időseknek, kismamáknak, látássérülteknek és mozgáskorlátozottaknak vannak fenntartva, a koreaiak pedig ezt nagyon szigorúan be is tartják. 

(Fotó: Flickr/Matthew Lloyd)

Ne dohányozz menet közben

Dél-Koreában a dohányzásnak is megvannak a maga illemszabályai, amiket nem csak a megrovó tekintetek elkerülése végett éri meg betartani, hanem azért is, mert máskülönben tekintélyes összegű büntetést is ránk sózhatnak. A kormány nagyon keményen küzd, hogy csökkentse a dohányosok számát: hivatalosan tilos dohányozni az utcán bárhol, ami nem kijelölt dohányzóterület, az ember pedig lépten-nyomon „dohányozni tilos” feliratokba botlik, amik akár egész sugárutakra érvényes tilalmat is jelenthetnek – és csikk egy darab se a járdán. Ennek legnagyobb oka a pénzbírság mellett az, hogy sétálás közben dohányozni hatalmas tiszteletlenségnek minősül a nemdohányzókkal szemben, a koreaiak pedig még ennyire sem szeretnek konfrontálódni (lásd lejjebb). Ehelyett inkább megállnak és félrehúzódnak dohányozni, de természetesen nem csak kijelölt területeken, sőt – a nők általában ilyenkor elbújnak, nehogy bárki meglássa őket. Ha dohányos vagy, tanácsos alkalmazkodnod ezekhez a szabályokhoz, de készülj fel, hogy nem szép látvány. A dohányzó koreaiak ugyanis szinte kivétel nélkül mind köpködnek, férfiak és nők egyaránt. Minden slukk után. A hamutartóba. A többit már a fantáziádra bízom…

(Fotó: Flickr/Andrew Griffith)

Ne kényszeríts egy koreait konfrontálódásra

A koreaiak úgy félnek a kínos helyzetektől, mint a tűztől, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy elkerüljék azokat, kegyes hazugságoktól kezdve hosszadalmas köntörfalazáson át egészen a probléma tudatos ignorálásáig. Ez azért van, mert a távol-keleti „arc” koncepciója (koreaiul „gibun”), ami az ember büszkeségét szimbolizálja, nagyon fontos szerepet játszik az ország kultúrájában. Az elv fő célja, hogy az ember minden áron elkerülje saját maga és mások kínos helyzetbe hozását. Abban az esetben azonban, ha a fent említett módszerek közül egyik sem válik be, a koreaiak legáltalánosabb védekezése a kínos mosolygás, amit a külföldiek gyakran félreértenek. Ha tehát például egy koreai átgázol rajtad a biciklijével, aztán csak bámul rád esetlenül vigyorogva, az nem azt jelenti, hogy jól szórakozik rajtad – hanem hogy épp süllyed a föld alá, és fogalma sincs, mit csináljon. Cserébe ennek a koncepciónak a szöges ellentéte történik akkor, ha az illető részeg.

(Fotó: Wikipedia/K-SOOL)

Iváskultúra

Mint ahogy azt már említettem korábban, a koreaiak rengeteget isznak, úgyhogy ha kirúgtok a hámból a barátaiddal vagy a kollégáiddal, alaposan készítsd fel a gyomrod. A helyi iváskultúra alappillére ugyanis a létező leggyorsabb berúgás, amit néhány trükkel el lehet ugyan odázni, de teljesen kikerülni meglehetősen nehéz – hiszen a közös ivásra vonatkozó szabályok azt diktálják, hogy voltaképp nem te döntöd el, mennyit akarsz inni. Az első és legfontosabb szabály: sosem öntesz a saját poharadba. Úgy szokás, hogy az asztaltársaság fiatal tagjai öntenek az idősebbeknek, kezdve a rangidőssel, a csapat legfiatalabbjának pedig a kör legvégén önt valaki. Az üveget és a poharat, a már tanult módon, két kézzel kell fogni, ha pedig üzleti vacsora keretein belül iszunk, akkor úgy kell tartani az üveget töltéskor, hogy a címkéje is látszódjon. Ugyanebben az esetben, a fiataloknak illik elfordulni iváskor az idősebbektől, és ajánlott résen lenniük, mert ha kiürül egy pohár, azt nekik kell azonnal újratölteni. Emellett a hagyomány mellett, a koreaiak különféle játékokkal is szeretik felgyorsítani a berúgás folyamatát. Ezek a játékok egyszerűen megtanulhatóak, a legtöbb esetben hatalmas hangzavar kíséri őket, és egyetlen dolog közös bennük: a vesztes büntetése minden esetben egy feles.

+ Tipp: A koreaiak egyetlen esetben konfrontálódnak nyíltan másokkal: ha részegek. Az ittasság ugyanis minden esetben megfelelő magyarázatot szolgáltat a viselkedésükre, miután visszatérnek a józan hétköznapok kínos mosolyai mögé. Semmi esetre sem tanácsos ujjat húzni egy részeg koreaival, mert ha nem vigyázunk, az összeszólalkozás odáig fajulhat, hogy egy általunk jelentéktelennek vélt részeg veszekedés miatt a rendőrségen végezzük.


Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!

Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy jó sztorid? Legyél a szerzőnk!

Címkék: tippek , mindennapok