Kövér gáz és hadd szóljon! – Hogyan közlekedik Európa?

Kövér gáz és hadd szóljon! – Hogyan közlekedik Európa?
5 perc

A stílus maga az ember? 25 év és kb. 5.000.000 kilométer után, én így látom. Még az „átkosban” kezdtem el autót vezetni. Akkor még olyanokat tanítottak, hogy derék dolog, ha valakit beengedsz a közlekedésben magad elé, különösen, ha ezzel a saját helyzeted is egyszerűbbé teszed. Például, ha azzal válik előtted szélesebbé az út, ha a másik bekanyarodik balra. Divat volt az is, hogy fűúton az előtted haladó autó jobbra indexelt párat, ezzel jelezve, hogy megelőzheted, nem jön szembe senki. Aztán kikerültem nyugatra, és ott egészen máshogy működtek a dolgok. De nézzük, hogy mi jellemzi az egyes országok közlekedési kultúráját. A következőkben csak azokat soroltam fel, ahol markáns, és jellegzetes különbségek vannak. 

Németország

Sokszor hallom, hogy ők aztán példa lehetnének mindenki előtt. Korrektek, udvariasak, nem olyan vadak, mint mi, magyarok. Hát, nem tudom… A német számomra „az” engedelmes nép. Csak a szabályok számítanak, semmi más. A 80-as tábla, az pontosan a táblától 80. Azonnal belesatuznak a fékbe, és egészen a feloldó tábláig - de hajszálpontosan ám - 80-nal mennek. Ha valaki indexel autópályán, hogy sávot szeretne változtatni, a mellette kicsit hátrább autózó azonnal gázt ad, hogy megpróbálja megakadályozni, hogy a másik bejöjjön elé. Szerintem egyébként ez a szabállyal ellentétes is. Az elv, hogy az én sávom, az én váram. Oda senki nem jöhet be, semmilyen okból, csak ha én már elmentem. Nem kell tekintettel lenni a többiekre. A jelszó, a stop táblánál ott rohadhat meg a másik, én ugyan ki nem engedem. Még akkor sem, ha nem férek el mellette, mert az történetesen egy kamion. Akkor bejövök mellé, és bután nézek fel rá, hogy nem férek el.

És mindent ki kell nekik írni, különben nem tudják. Egyszer volt Magyarországon egy baleset egy német busszal, aki behajtott a vasúti átjáróba, mikor jött a vonat. Nem volt kiírva, hogy a fénysorompó nem működik, ezért a sofőr nem nézett szét, hanem hajtott tovább. Hihetetlen, de amikor esik az eső, az autópálya feletti táblákra ki van írva, hogy „Nesse”. Vagyis, hogy nedves az út. Gondolom, másképp nem esne le nekik, hogy amikor esik, nedves az út. És van még egy nagyon idegesítő szokásuk: az, hogy önbíráskodnak. Ha egy kamion szerintük sokáig tartotta fel őket az előzésével, akkor utána mikor megelőzik, beletaposnak a fékbe előtte bosszúból. Rendkívül okos ötlet, egy 85-tel robogó 40 tonnás vasdarab előtt fékpróbázni, de szerintem sovány vigasz lenne nekik az intenzív osztályon, hogy jól megbüntették a kamionost.

Olaszország

Ők a másik véglet. Nem a szabályt tisztelik, hanem a másikat. Minél délebbre megyünk, annál vadabbul vezetnek. A sebességkorlátozás, csak ajánlás, és amikor a három sáv összeszűkül kettőre, ugyanaz a három autó halad tovább egymás mellett, csak kisebb köztük a hely. Milánóban például sokkal nagyobb méretű a piros fény a rendőrlámpában, és mindig világít. Csak mellé felgyullad a zöld is, és olyankor lehet menni. Tehát egyszerre van piros és zöld. Délen meg minden kereszteződésbe bejön mindenki egyszerre, és középen valahogy lebrusztolják, hogy ki haladhat tovább hamarabb. Ott nem is szabad megállni a stop táblánál, mert mögötted azonnal elkezdenek dudálni. Ki hallott már ekkora marhaságot, hogy megállunk a stopnál, nem? Emlékszem, Bari mellett volt egy felrakónk, amit csak úgy lehetett megközelíteni, hogy forgalommal szembe mentünk be a kamionnal a körforgalomba, mert különben nem lehetett befordulni a cég kapuján. Nem fért volna el a pótkocsi egy régi, római vízvezeték oszlopa miatt. De senki nem ütközött meg rajtunk.

Azt hallottam, hogy a nápolyi közlekedés még náluk is legendás. Én nem emlékszem egyetlen autóra sem, amikor ott jártam, amelyiknek megvolt az összes indexe, vagy fényszórója, vagy visszapillantó tükre. Valahol ledörzsölődnek úgyis a kiálló részek. Egészen addig röhögtem rajtuk, amíg Messinában nekem nem hajtott egy őrült, aki nem adta meg az elsőbbséget, és utána azt akarta, hogy adjak neki betétlapot, hogy a kára megtérüljön. Onnantól már inkább idegesítettek a vezetési stílusukkal. De tény, hogy ha az ember pofátlan, és nem udvarias, akkor azért beengedik. 

A skandináv országok

Hova tűnt a vad viking természet? A svédek, a nyugalom szobrai. Képesek órákon át követni 60-nal a kamiont, ami náluk ráadásul sokkal hosszabb, mint nálunk, és nem előzik meg. Pedig a főbb útjaik két sávja mellett, általában még két leállósávval is rendelkeznek. Teljesen bevett szokás ott, hogy lehúzódnak a leállósávra, hogy megkönnyítsék mások számára az előzést. És a szembejövő is ezt teszi. Szóval igazából, akár mehetnének is, mint a szél. A maximális sebesség csak 110 km/h. A norvégok sokkal inkább emlékeztetnek a németekre. Csak magukkal törődnek, ami a más baja, az legyen csak a más baja. 

Anglia és Írország

Szerintem Európa, vagy talán a világ legkellemesebb közlekedési kultúrája az angoloknak van. Annyira udvariasak, hogy az hihetetlen. Ahogy kitetted az indexet, hogy sávot szeretnél váltani, a melletted lévő autó azonnal fékez, és beenged maga elé. Egészen elképesztő szokás. Ha idegenként bolyongsz valahol a címet keresve, az első arra járó autós lefékez, letekeri az ablakot, és megkérdi, hogy mit keresel, hátha tud segíteni. Bevallom, néha az elején előfordult, hogy például egy cégtől kihajtva a beidegződés miatt az út jobb oldalára kanyarodtam. Ilyenkor a szembe jövő autós megállt, és mosolyogva mutatta, hogy talán fáradjak át a baloldalra, mert ez ugye Anglia. Egy apróság van csupán, ami rendszeresen balesetet okoz egy a kontinensről érkezett kamion, és egy angliai személyautó viszonylatában. Azt hallottam, hogy azt tanítják náluk, hogy a párhuzamos közlekedésben haladjanak a kamion fülkéje mellett, mert a sofőr biztosan látni fogja az autójukat. Igen, de csak ha a jobb oldalon ül. Ha a baloldalon, akkor a jobb oldali részen autózó, teljesen láthatatlan. Ezért vannak olyan balesetek, amikor letoljuk sávváltáskor a jobbról mellettünk haladó autót. Szóval kedves angliai olvasók, ne tegyétek ezt!

Írország már teljesen más eset. Mennek, mint a meszes. És sajnos ott is komoly hendikep, hogy a rossz oldalon ülünk, így bizonyos szituációkban teljesen vakon kell mennünk. Egy kamionnak sokkal több a holt tere a méreténél fogva. 

Oroszország

Számomra az ellentétek országa volt 10-12 évvel ezelőtt, mikor utoljára arra jártam. De a Youtube tele van őrült oroszok autós kalandjaival. A moszkvai körgyűrű jellegzetessége, az állandó dugó mellett az volt, hogy teljesen kiszámíthatatlan, hogy a helyenként 5-6 sávból melyikben lehet majd haladni. Például a legszélső sávban egy ősöreg MAZ húzza a belét 40-nel, őt előzi egy 70-nel „száguldó” Lada, és a leállósávban előz ezerrel, a luxusautójával az orosz újgazdag. Tehát nem a leglassabbtól haladunk egyre beljebb az egyre gyorsabban haladó autók sávjai felé, hanem teljesen össze-vissza. 


Kapcsolódó cikk:

Címkék: közlekedés , tipikus