Több, mint másfél éve élek Írországban. Lassan az időjárást is megszoktam, így nem hordok többé sálat nyáron, amíg ír jobbik felem szenved a"hőségtől". Nem lepődöm már meg, hogy az itteniek chips-szel eszik a szalámis szendvicset és már az is természetes, hogy megköszönöm az utat a buszsofőrnek, még akkor is, ha 20 percet késik. A hibáival együtt szeretem ezt az országot, így hát megosztom veletek az én top 10-es listámat a zöld szigetről.
1. Szeretem, hogy kedvesek az emberek. Sokkal nyitottabbak és beszédesebbek errefelé, mint otthon. Kellett némi idő, hogy ezt megszokjam, én, az egyesek szerint idegesítő szokásommal, hogy állandóan zenét hallgatok, ha elhagyom a házat. Rá kellett jönnöm, hogy már-már kötelező kisebb csevejbe elegyedni a mögöttem állóval, ha hosszú a sor a pénztárnál. Írország megváltoztatott, már a fülhallgatómat is sokszor otthon hagyom, figyelmesebb lettem.
2. Szeretem az ír nyarat. Nem feltétlenül azért, mert végre nem esik az eső egész nap, mert bizony legtöbbször esik. Azért szeretem a nyarat, mert este 10 óra körül majdhogynem nappali világosság van és már reggel 5 óra körül fel is kel a nap. Ha Írországba szeretnél jönni, autót bérelni és körbeutazni a szigetet, akkor ezt mindenképpen nyáron tedd!
3. Szeretem az ír reggelit. (irish breakfast) Legjobban azt szeretem benne, hogy az írek is szeretik, főleg egy hosszú átbulizott éjszaka után, így rengeteg olyan bisztró és pub van az országban, ahol egész nap szolgálnak fel reggelit. Csak keresd az 'All day breakfast' feliratot.
4. Szeretem, hogy a tea már-már nemzeti italnak számít. Minden itteni életében fontos szerepet tölt be, a tinédzserektől egészen az idősekig. Egy bögre fekete tea mindent megold, ahogy ők mondják. Bármi is történjen, teára mindig van idő.
5. Szeretem az ír akcentust. Lehet, hogy ez furán hangzik, főleg mert elsőre nehéz megérteni, és ha végre sikerül ráállnod, biztos hogy találkozol olyasvalakivel, aki más akcentussal beszéli a nyelvet, ugyanis ez megyénként változik. Én Corkban élek, úgymond corki kötelezettségem, hogy azt mondjam: az itteniek akcentusa a kedvencem, mert igen, még ebben is versengenek egymással az írek. A másik befutó nálam a belfasti (tudom, Észak-Írország, de akkor is) emberek beszéde. Különösen szórakoztatónak találom, ahogy lassan és hangsúlyosan beszélnek.
6.. Szeretem a tényt, hogy egy olyan országban élek, ahol a melegek szabadon házasodhatnak és gyereket vállalhatnak. Bár ez engem személyesen nem érint, de mégis meghat, hogy ekkora eredményt ért el egy ilyen nagyon vallásos ország, ahol nemrég a homoszexualitás még bűnnek számított. Nem baj, ha ezzel nem értesz egyet. Nem zavar, de megjegyzem: azóta, hogy ezt megszavazták, semmi sem változott. Ugyanúgy esik az eső, néha süt a nap, zöld a fű és felhős az ég, a vasárnapi misét pedig még mindig megtartják.
7. Szeretem a kisvárosokat. Egy kétmilliós városból költöztem egy olyan helyre, ahol öt perc sétára van a szomszéd és nem bántam meg. Minden csendes és nyugodt, olyannyira, hogy még közvilágítás sincs. De ha mégis egy kis nyüzsgésre vágyom, 40 percnyire van Cork, ami az ország második legnagyobb városa, annak ellenére, hogy csak kb. 120.000 lakost számlál..
8. Szeretem a sziklákat. Nincs messze a tengerpart, így amikor csak kedvünk tartja, leugrunk barátaimmal az óceánhoz. Mindegy milyen idő van, ebben a látványban bármikor el lehet veszni.
(Fotó: Hegedüs Martina)
9. Szeretem az utcazenészeket. A nagyobb városok minden utcasarkán biztosan találsz egy fiatal srácot, gitárral a kezében vagy egy lányt, aki önfeledten hegedül vagy éppen egy komplett zenekart, akik feldobják a hétköznapokat.
10. Szeretem az életem. Az elmúlt másfél év alatt egyszer sem bántam meg, hogy Írországba költöztem, szeretem, hogy boldog vagyok, boldoggá tesznek az emberek, szeretem hogy ez az ország inspirál. Örülök, hogy nem lett belőlem az a külföldön élő magyar, aki megutálta hazáját. Ennek ellenére soha nincs honvágyam, mert tudom, hogy bármikor pár óra alatt újra Budapesten lehetek, ha hiányzik anyukám csirkepörije nokedlivel, csemegeubival. Nem tudom, hogy itt élem-e le az életem, de abban biztos vagyok, hogy egy jó darabig nem tervezem, hogy elhagyom a zöld országot.
Kapcsolódó cikk:
Mórocz Ági
Vendégszerző
Hegedüs Martina