Teljesen mindegy, hogy csak a másik utcába, vagy új országba költözünk, ez mindig hatalmas stresszel és kimerültséggel jár, a garantált fejfájásról pedig már nem is beszélve. A lakóhelyünktől való búcsúzás mellett, a pakolás nehézségei okozzák mindig a legnagyobb problémát és dilemmát.
Az ember hajlamos mindig az gondolni, hogy nincs is sok cucca, de költözés során döbbenünk rá, hogy mennyi felesleges dolgot vagyunk képesek felhalmozni, és azokat hónapokon, éveken keresztül tároljuk, megfeledkezve arról, hogy nekünk ez is van. Aztán mikor a kezünk ügyébe kerül a pakoláskor, már nem is nagyon emlékszünk rá, hogy valójában mi is volt az oka annak, hogy mi ezt a dolgot megtartottuk, vagy egyáltalán miért is vettük meg.
Az elmúlt hetekben újra aktuálissá vált a költözés. Amikor az ember egy olyan vándormadár életmódot él, mint például én, akkor egy idő után szép lassan a saját hibájából tanulva rájön, hogy mi az amit megtarthat, és mi az amit nem is kell megvenni. Legalábbis azt hittem én, hogy tanultam már a saját hibáimból. Tévedtem. Három évvel ezelőtt, összesen egy darab bőrönddel érkeztem Floridába. Külföldön az ember sajnos hajlamos beleesni a "vásárlási lázba", ugyanis itt a márkásabb termékekhez – főleg az itteni fizetésekhez viszonyítva – sokkal olcsóbban hozzá lehet jutni, mint Magyarországon, vagy más európai országban.
Érkezésem után én is beleestem ebbe a hibába. Hogy ennek mi lett az eredménye? Megnőtt a ruhatáram, majd amikor Texasból New Yorkba költöztem, csak vakartam a fejemet, hogy most akkor hogyan tovább, ugyanis az állandó melegből költöztem vissza a négy évszak városába – ráadásul novemberben. Mivel nem voltak téli ruháim, így egyszerű volt a selejtezés. Amíg New Yorkban éltem, próbáltam visszafogni magamat, és nem vásárolni semmit, hiszen volt éppen elegendő ruhám. Hébe-hóba vettem persze azt, amit nagyon muszáj volt, de nem vittem túlzásba. Legalábbis egészen a mostani költözésemig én teljesen azt hittem. Újra felmerült a kérdés, hogy mi az ami jöjjön velem, és mi az ami maradjon ott?
A legnehezebb dolog egy költözéskor a búcsú mellett a szeretett tárgyaktól való megválás. Nekem is nehézséget okozott ez néhány régi darab kapcsán. Azonban mivel tudtam, hogy mi az a mennyiség, amit magammal akarok és tudok vinni, így muszáj volt rávennem magamat...
"Szelektálni. Hogyan és mit?"
- A legfontosabb dolog, hogy általában azért költözünk, mert egy új és jobb életet szeretnénk kezdeni. Tehát ha így döntöttünk, akkor NE cipeljük magunkkal a múltunkat, mert ameddig azt visszük, folyamatosan emlékeztetni fog rá és nem fogunk tőle tudni megszabadulni.
- NE ragaszkodjunk tárgyakhoz! Megtanultam, hogy minden tárgy pótolható. Pólót, nadrágot, fehérneműt a legkevesebb pénzből tudunk venni. Ha nem vagyunk divatmániások, akkor akár hosszú hónapokon keresztül is tudunk ugyanazokban a darabokban járni. Egyébként is minek kell nekünk minden napra új ruha? Gondoljunk bele, hogy mi az a munka, amit dolgozni fogunk. Ha olyan munkahelyünk lesz, ahol van egyenruha, vagy pedig egy állandó öltözet, mint például a takarításnál, akkor egyértelmű a dolog, hogy oda nem kell külön felszerelésről gondoskodnunk. Persze ezzel nem azt mondom, hogy munkaidőn kívül ne legyünk csinosak, de meg lehet a módját találni annak is, hogy ezt a problémát kiküszöböljük. Senki nem fog minket leszólni, ha már látta rajtunk egyszer ugyanazt a ruhát. Ne legyünk már sznobok!
- Gondolkozzunk el azon, hogy milyen éghajlatú helyre költözünk. Ha tudjuk például azt, hogy az állandó nyárba megyünk, akkor feleslegesen ne vigyünk bundakabátot, csizmát és vastag pulóvert. Ellenben legyen nálunk 5-6 póló, pár rövidnadrág, papucs és fürdőruha. Illetve, ha olyan helyre megyünk ahol folyamatosan hűvösebb van, akkor megint egyértelmű a dolog. Ha mégis melléfognánk, akkor még mindig ott van a ruházati bolt, ahol azonnal szert tudunk tenni a megfelelő öltözékre.
- Nyilván mindenkinek van olyan kis ajándéktárgya, kabalája amit szülőktől, barátoktól kapott az elmúlt évek során, és azt cipeli magával midig, mindenhova. Igen, nekem is vannak, voltak ilyenek. Abban az esetben, ha egy miniatűr dologról van szó, az elfér a kistáskánkban, de a nagyobbakkal már gondban vagyunk. Gondoljunk csak bele, hogy például kaptunk egy plédet ajándékba két évvel ezelőtt. Ezt hányszor is használtuk? Egyáltalán elővettük a bőröndből? Nem? Nos, akkor minek vigyük magunkkal tovább? Természetesen számunkra fontos emberektől kaptuk, de nem a tárgy miatt lesz valaki számunkra kedves. Ha eddig nem vettük hasznát, ezután sem fogjuk.
- Ha végre sikerült kiszelektálnunk mindent és elférünk a bőröndünkben, akkor ugye itt maradt a rengeteg holmi. Na de mit is csináljunk? Hova tegyük? Hiszen innen elmegyünk, itt nem tudjuk tovább tárolni. Személy szerint én a jótékonykodást választottam. Amikről tudom, hogy maradnak, azokat el szoktam vinni a legközelebbi olyan helyre, ahol a rászorulóknak gyűjtenek ruhaneműket, játékokat és minden olyan dolgot, ami éppen szükséges. Úgy gondolom, hogy amíg mi megengedhetjük magunknak, hogy majd az új életünkben új ruhákkal, tárgyakkal ruházzuk fel magunkat, addig mások a mi levetett darabjainknak fognak úgy örülni, mintha most vették volna ők is a boltban.
Amint látjuk a költözés nem egyszerű dolog, de ha az imént említett pontokat megfontoljuk és betartjuk, az nagyban megkönnyítheti a dolgunkat a pakolás során. Felkészültél?