Három hét Ázsiában. Az esős és szeles Malajziában, a napos és csendes Indonéziában, a forró és nyüzsgő Szingapúrban. Bécsből a katari Dohán keresztül repültünk a Szingapúr-Changi repülőtérre, innen pedig mind Malajziába, mind Indonéziába komppal "ugrottunk át". Miután picit belekóstoltunk ezekbe, visszatértünk komppal Szingapúrba. Innen indult a repülőnk öt nap múlva; addig is kicsit megismertük ezt az elbűvölő városállamot.
Régi és új épületek egyvelege Szingapúrban(Fotó: Laslavic Tímea)
Az állam a nevét a szanszkrit simha (azaz oroszlán) és a szintén szanszkrit pura (azaz város) szavakból kapta: Szingapúr így annyit jelent, mint oroszlánváros. Az 1956-os függetlenedése óta rohamos fejlődés indult el itt, nagyrészt az előnyös gyarmati múltnak köszönhetően. Ma a világ egyik legfejlettebb országa. Nagyon zsúfolt, de nagyon rendezett. A magam részéről nem tartanám éppen turista célpontnak - mármint, hogy valaki azt tervezze el otthon, hogy itt fogja eltölteni a szabadságát. Bár persze van, akinek ez teljesen be is jöhet: az a személy egy tehetős valaki lehet, aki ki tudja fizetni azt a sok fényűző programot, amelyet Szingapúr kínál. Mégis mindenkinek abszolút megéri megnézni, megismerni - mondjuk két-három napig, egy indonéziai vagy malajziai szabadságolással egybekötve. Látni kell!
Az első két dolog, amire Szingapúrba érkezve fell kell készülni, az az, hogy rettenetes a forróság az utcákon, és hogy az árak teljesen el vannak szállva, lévén ez egy jóléti állam. Persze kis szervezéssel picit olcsóbban is megúszhatja az ember, na de nem túlságosan.
Szingapúr éghajlata egyenlítői, az esős évszak novembertől januárig tart, ekkor a forróság mellett ott van a páratartalom is. Őszintén szólva, annyira szenvedtünk márciusban a hőségtől, hogy lépten-nyomon be kellett mennünk egy-egy légkondicionált mallba, egy-egy hűvös templomba, hogy kicsit felfrissüljünk. Plázákból pedig van bőven!
Ami azonban könnyít a helyzeten - és ami engem teljesen, de teljesen lenyűgözött -, az az, hogy a város rendkívül növénydús. Tehát van sok árnyékot adó fa is. Ilyen zöld várost még nem volt alkalmam látni, egyszerűen gyönyörűek a nagy, széles utcák, amint fák lombjai hajolnak rájuk jobbról is, balról is. Modern utak, modern járdák, modern épületek - és mégis, sok-sok zöld. Persze az éghajlatnak köszönhető, de akkor is fantasztikus, hogy ezek meg is tudnak maradni egy ilyen nyüzsgő városban. Amúgy a hivatalos adatok szerint Szingapúr területének mindössze 5 százalékán burjánzik mind a mai napig a trópusi esőerdő - de mégis, a legtöbb helyen az utcakép nagyon is zöld. Látszik, hogy a várostervezés tudatos.
Gyalog nem jutunk túl messzire, a város ugyanis hatalmas. Több mint ötmillióan lakják - zömében fiatalabbak. A perzselő és fojtogató hőség mellett az utcákon sok az ember. Mindenki a telefonját bújja vagy a semmibe néz - nagyon az volt az érzésem, hogy itt aztán senkit nem érdekel, mi történik körülötte, kicsit holdkórosan járnak. Kimondottan az a nagyvárosi feeling, de itt még annál is több. Sok-sok jól kereső fiatal, márkás ruhákban, márkás kütyükkel. Pláne a plázákban és a felhőkarcolók tövében.
Szokványos kép a felhőkarcolók tövében(Fotó: Laslavic Tímea)
Sok etnikum keveredik itt, és nagyon multikulturális a hangulat, amire nem mellesleg büszkék is Szingapúrban. Négy (!) hivatalos nyelv van: a kínai, a maláj, a tamil és az angol. Turistáknak szuper, hogy minden ki van írva angolul, és szinte mindenki beszéli is a nyelvet. A legtöbb szingapúri lakos kínai.
Szingapúrban jobbkormányos közlekedés van, ám gépkocsit csak a tehetősebbek engedhetnek meg maguknak, az autók száma korlátozott is - de azért van belőlük bőven. A tömegközlekedés nagyon jól működik, és érdekes módon olcsó is. Mi előszeretettel használtuk a metrószerű MRT vonatokat.
Folyamatosan bővül a tömegközlekedés(Fotó: Laslavic Tímea)
Sok a park és a botanikus kert, vannak kimondottan a turisták lenyűgözésére kiépítettek is, de vannak a régebbi esőerdőkön alapuló zöldövezetek is. Mi kihagytuk a nagy kedvencet, a Gardens by The Bay-t, amit amúgy még így látatlanban is nagyon merek ajánlani. Itt 2200 növényfaj 500 ezer példánya látható, természetesen olyan prezentációban, hogy az ember szája tátva marad.
Egy másik szuper botanikus kert a S ingapore Botanic Gardens. Nagyon híres turisztikai célpont még a Singapore Zoo is, ahol 315 állatfajt láthatunk, köztük olyanokat is, amelyeket a kihalás veszélye fenyeget napjainkban. Ezt is ajánlom természetesen, bár mi most mindhármat kihúztuk a listáról. Sőt még a Marina Bay Sands-t is hanyagoltuk, ahol a világ egyik leghíresebb medencéje található; de ti ne hagyjátok ki, ahogy Harmincz Rita (A sárga ruhás lány) sem tette, aki itt írta le az élményeit. Mondjuk azért messziről megnéztük, amikor ellátogattunk abba a negyedbe, ahol a felkőkarcolók vannak: ennek neve Marina Bay.
Ha tetszenek a kilátók, az egyik legkézenfekvőbb a ION Orchard elnevezésű pláza 55. emeletén található és turisták által látogatható kilátó. A másik a Singapore Flyer, amely a 165 méteres magasságával nemrég még a világ legmagasabb óriáskereke volt. Ha delfinekre vagytok kíváncsiak, a Sisters's Island Marine Park az úti célotok, ez már egy közeli szigetre való kirándulást is jelent. De van Szingapúrban Universal Studios és Madame Tussauds is, akvárium, madár- és lepkepark is, cable car, vannak különféle múzeumok, régi és új, számos valláshoz tartozó templomok, és úgy egyáltalán minden, ami valakit érdekelhet. Minket a következők vonzottak: az Arab Street, a Little India és a Chinatown elnevezésű negyedek és néhány random program. Erről a háromról is lesz szó a következő részben.
Utcakép Szingapúrban(Fotó: Laslavic Tímea)
Szingapúr rendezett, szervezett és tiszta. Szabályai szigorúak, a büntetések kemények. Ezért minden a helyén van, minden rendben, sehol egy kis kosz, sehol egy kis rendetlenség. Biztonság van és jólét. És folyamatos fejlesztés, építkezés.
Kilátás a hotelünk teraszáról(Fotó: Laslavic Tímea)
A hotelünk teraszáról az egyik reggel érdekes jelenetnek voltunk tanúi: három látszólag hajléktalan épp akkor ébredt meg a folyóparton lévő padon. Aki először kelt fel, szépen kipakolta a kis cókmókját, és fogat mosott, majd megfésülködött. Hamarosan a második pasas is felkelt, ő is ugyanezt tette. Látszólag nem ismerték egymást, mert nem szóltak egy szót sem egymáshoz. Csak éppen ugyanazon a padon töltötték el az éjszakát. Dolguk végeztével különböző irányba indultak el. A harmadik tovább aludt (a fenti kép jobb oldalán látható). Végignéztük az egész jelenetet, és arra gondoltunk, valószínűleg állásinterjúra érkeztek, és kénytelenek voltak az utcán aludni, mielőtt munkába próbálnak állni Szingapúrban, a világ egyik leggazdagabb államában, ahová a környező és szegényebb országokból mindenki szerencsét próbálni jön át, egy jobb élet reményében.
A sorozat további részei:
Három hét alatt három ország Ázsiában
Harmincz Rita