Kutna Hora

Kutna Hora egy aranyos kis cseh város (a magyarországi Eger testvérvárosa), melynek központja 1995 óta az UNESCO által nyilvántartott világörökség része. Kábé Csehország szívében helyezkedik el és számos látnivalóval kecsegtet: van itt egy gyönyörű kis kastély, egy gótikus katedrális, egy régi ezüstbánya, egy gazdag múzeum, egy jezsuita kollégium és a többi, és a többi... Annak azonban, hogy Csehország egyik leglátogatottabb helye - évi 200 ezer turistával - egészen más oka van: az érdeklődés középpontjában a Sedleci Osszárium áll. Ez egy olyan csontház, amely egy templomban található és nem kevesebb, mint 40 ezer ember csontvázát foglalja magába.

(Fotó: Laslavic Tímea)

Október elején látogattunk el a férjemmel Kutna Horába. Prága közelében, Rakovnik városkában jártunk, az ott élő barátainkat meglátogatni. Ők ajánlották a helyet: azt mondták, útban hazafelé térjünk le egy kicsit a Prága-Brno-Bécs autópályáról: 50 km-es távolságra található a Kostnice Sedlec, a sedleci osszárium, amit érdemes lenne megnézni - és már mutatták is az interneten a képeket. 

Természetesen útba ejtettük a várost. A sedleci osszárium a külvárosban található, egy olyan római katolikus templomban, amelyet temető vesz körül. Bár kicsit esett az eső, folyamatosan láttunk turistákat érkezni a helyszínre. 

(Fotó: Laslavic Tímea)

Kifizettük a jegyet (90 CZK = kb. 1000 HUF) és vegyes érzelmekkel léptünk be az osszáriumba. Megkérdezték, honnan jöttünk és így megtudtuk, hogy nem csak angol vagy német, hanem például magyar nyelven is van kinyomtatott szövegük a turisták számára. A kapott papírlapról tájékozódtam arról, hogy mégis kinek és mire fel támadhatott egy ilyen ötlete, hogy a templomot emberi koponyákkal és csontokkal rendezze be. Emberi maradványokból készült címer, csillár... koponyák halmai, csontokból eszkábált oszlopocskák. Meg kell hagyni, rendkívül érdekes látvány. 

A történet szerint a sedleci monostor apátja 1278-ban, egy látogatás után magával hozott egy kis földet a Golgotáról és szétszórta a temetőkertben. Emiatt hamarosan rengetegen ide akartak temetkezni, ráadásul a XIV. században pestisjárvány pusztított (30 ezer áldozatot helyeztek el itt), majd a huszita háború következett és a temető területe egyre nagyobb lett. Később a temetőt megszüntették, a csontvázakat az alsó kápolnában és a templom körül helyezték el. 1511-ben egy szerzetes piramisokba formálta a csontvázakat, majd 1870-ben a birtok új tulajdonosának, a Schwarzenberg-családnak a megbízásából, Karl Schwarzenberg herceg költségén készítette el a berendezést František Rint, miután mészklórral fertőtlenítette a csontokat. 

"A csontkápolna tulajdonképpen azért jött létre, hogy figyelmeztesse a látogatókat a halál tényére és az emberi élet rövidségére. Mivel az emberi test oly szegényes, mulandó, csak a lélek erőfeszítése révén maradhat meg becsületes emlékünk az emberiség történetében."

(Fotó: Laslavic Tímea)

Miután megjártuk az osszáriumot (ez kb. egy tíz perces-negyedórás látogatás) bementünk a belvárosba is. Csak egy gyors sétát tettünk meg, mert továbbra is esett az eső.

(Fotó: Laslavic Tímea)

A Szent Borbála katedrális(Fotó: Laslavic Tímea)

Kutna Hora alapítását az ezüstbányászat alapozta meg a XIII. század elején. Valamikor majdnem olyan gazdag volt, mint Prága. Itt készültek az úgynevezett. prágai garasok, amelyeket szerte Európában elismertek. A város középkori, nagy ezüstbányája ma nyitott a turisták előtt. A látogatás másfél órás és sajnos mi nem tudtunk ennyit maradni, de állítólag  érdemes lett volna. Ha arra jártok, ne hagyjátok ki sem magát Kutna Hora belvárosát, sem az osszáriumot, sem a bányát, amelyről további információkat itt találtok.