Kutna Hora egy aranyos kis cseh város (a magyarországi Eger testvérvárosa), melynek központja 1995 óta az UNESCO által nyilvántartott világörökség része. Kábé Csehország szívében helyezkedik el és számos látnivalóval kecsegtet: van itt egy gyönyörű kis kastély, egy gótikus katedrális, egy régi ezüstbánya, egy gazdag múzeum, egy jezsuita kollégium és a többi, és a többi... Annak azonban, hogy Csehország egyik leglátogatottabb helye - évi 200 ezer turistával - egészen más oka van: az érdeklődés középpontjában a Sedleci Osszárium áll. Ez egy olyan csontház, amely egy templomban található és nem kevesebb, mint 40 ezer ember csontvázát foglalja magába.
Október elején látogattunk el a férjemmel Kutna Horába. Prága közelében, Rakovnik városkában jártunk, az ott élő barátainkat meglátogatni. Ők ajánlották a helyet: azt mondták, útban hazafelé térjünk le egy kicsit a Prága-Brno-Bécs autópályáról: 50 km-es távolságra található a Kostnice Sedlec, a sedleci osszárium, amit érdemes lenne megnézni - és már mutatták is az interneten a képeket.
Természetesen útba ejtettük a várost. A sedleci osszárium a külvárosban található, egy olyan római katolikus templomban, amelyet temető vesz körül. Bár kicsit esett az eső, folyamatosan láttunk turistákat érkezni a helyszínre.
Kifizettük a jegyet (90 CZK = kb. 1000 HUF) és vegyes érzelmekkel léptünk be az osszáriumba. Megkérdezték, honnan jöttünk és így megtudtuk, hogy nem csak angol vagy német, hanem például magyar nyelven is van kinyomtatott szövegük a turisták számára. A kapott papírlapról tájékozódtam arról, hogy mégis kinek és mire fel támadhatott egy ilyen ötlete, hogy a templomot emberi koponyákkal és csontokkal rendezze be. Emberi maradványokból készült címer, csillár... koponyák halmai, csontokból eszkábált oszlopocskák. Meg kell hagyni, rendkívül érdekes látvány.
A történet szerint a sedleci monostor apátja 1278-ban, egy látogatás után magával hozott egy kis földet a Golgotáról és szétszórta a temetőkertben. Emiatt hamarosan rengetegen ide akartak temetkezni, ráadásul a XIV. században pestisjárvány pusztított (30 ezer áldozatot helyeztek el itt), majd a huszita háború következett és a temető területe egyre nagyobb lett. Később a temetőt megszüntették, a csontvázakat az alsó kápolnában és a templom körül helyezték el. 1511-ben egy szerzetes piramisokba formálta a csontvázakat, majd 1870-ben a birtok új tulajdonosának, a Schwarzenberg-családnak a megbízásából, Karl Schwarzenberg herceg költségén készítette el a berendezést František Rint, miután mészklórral fertőtlenítette a csontokat.
"A csontkápolna tulajdonképpen azért jött létre, hogy figyelmeztesse a látogatókat a halál tényére és az emberi élet rövidségére. Mivel az emberi test oly szegényes, mulandó, csak a lélek erőfeszítése révén maradhat meg becsületes emlékünk az emberiség történetében."
Miután megjártuk az osszáriumot (ez kb. egy tíz perces-negyedórás látogatás) bementünk a belvárosba is. Csak egy gyors sétát tettünk meg, mert továbbra is esett az eső.
Kutna Hora alapítását az ezüstbányászat alapozta meg a XIII. század elején. Valamikor majdnem olyan gazdag volt, mint Prága. Itt készültek az úgynevezett. prágai garasok, amelyeket szerte Európában elismertek. A város középkori, nagy ezüstbányája ma nyitott a turisták előtt. A látogatás másfél órás és sajnos mi nem tudtunk ennyit maradni, de állítólag érdemes lett volna. Ha arra jártok, ne hagyjátok ki sem magát Kutna Hora belvárosát, sem az osszáriumot, sem a bányát, amelyről további információkat itt találtok.