Irány Florida! – Miami, az ellentétek városa 3.

Irány Florida! – Miami, az ellentétek városa 3.
Irány Florida! – Miami, az ellentétek városa 3.

Bár nagyon sokan unalmasnak tartják Floridát (csak Disneyland és a golfpályák jutnak az eszükbe róla), elképesztően sok mindent lehet csinálni. A Florida Keys szigetcsoport egyszerűen varázslatos; és Key West, az egyik legdélebbi város az USÁ-ban, külön megérne egy misét. Északabbra Fort Lauderdale található, ahol az éjszakai élet is jobb, mint South Beachen (nagyon sok élőzenés kis kocsma van errefelé), és a tengerpart is tisztább. Az Everglades bármikor meglátogatható (bár nyáron öngyilkosság odamenni a hőség miatt), és ott testközelben lehet aligátorokkal, mindenféle viziteknősökkel és elképesztő madárvilággal találkozni.

Az emberek

Általában véve nagyon kedvesek; azonban én egy nagyon zárt világban éltem. Egyetemeken dolgoztam, így meglehetősen szűk és jól képzett réteggel volt csak kapcsolatom. Nagyon sok életre szóló barátságot szereztem (nem igaz, hogy az amerikaiak felületesek), és nagyon sok jó tapasztalatot. Érdekes módon, Angliával ellentétben, külföldi lévén kifejezetten kapós voltam, sőt, még a kiejtésem is menő volt. Ki gondolná, hogy egy külföldi akcentus afrodiziákum is lehet? (Gyerekkorom óta az MTV-ből tanultam angolul. Beavis és Butthead tanár uraknak köszönhetően nincs erős, magyaros kiejtésem, de nem is tévesztenenek össze egy angol nyelvterületen született emberrel, az is biztos.)

Beavis és ButtheadBeavis és Butthead(Fotó: deviantart.com/dominicanfluid)

Az állam

Hogy milyen maga az állam? Hát, meglehetősen ellentmondásos. Ahogy Jon Stewart, egy híres komikus mondta: Florida az USA ernyedt pénisze. Senki sem csodálkozik semmilyen híren, ami onnan jön; kicsit úgy néznek erre az államra a többi államban lakók, amikor a legújabb elképesztő botrányt hallják, mint a család fekete bárányára szokás: nem meglepődve, nem felháborodva, hanem inkább lemondó sóhajtással. Ha a legelképesztőbb, legőrültebb dologról olvas/hall az ember, és hozzáteszik, hogy Florida, máris kevésbé tűnik őrültnek a dolog. Egy kábítószeres őrületben levő ember lerágta az arcát valakinek az utcán? Ja persze, Florida. A kormányzó megtiltotta az allami alkalmazottaknak a “klímaváltozás” szó használatát? Ja persze, Florida. Lelőttek egy cukorkával felfegyverzett fekete kamaszt “önvédelemből”, ÉS felmentették a tettest. Hol máshol, mint Floridában? Párszáz, rosszul megszámolt szavazaton múlt Al Gore elnöksége 2000-ben? Persze, hogy Floridában. Ez a hely egyszerűen még az USA többi részénél is szélsőségesebb. Ugyanakkor az összes dilis, de amúgy ártatlan embert is idevonzza valami: Miamiban például egy rejtélyes (kb. 160 cm magas, vékony testalkatú) férfi egyedül felépített egy óriási korallkőből készült kastélyt – és máig vitatkoznak rajta, hogyan; ötlet az van elég. (A miert-re van válasz: szerelmi bánat.)

A másik furcsaság, hogy az egész állam a feje tetején áll: minél északabbra megyünk, annál délebbre jutunk. Dél-Florida egy nyitott, liberális világ, közelebb New York-hoz, mint Atlantához, ahol viszonylag békében lehet az ember"más", mint a többi: akár bőrszínről, akár nemi orientációról beszélünk. Ahogy közeledünk az állam északi határához, úgy merülünk bele a “Dél” világába, amiről Alabama és Texas jut az ember eszébe. A gyapotültetvények, a konföderációs zászló, lincselések, Klu Klux Klan és vérfertőzés világáról beszélünk – illetve persze a negatív sztereotípiákról, amiknek azonban igenis van valóságalapja. (Forrest Gump is ebből a világból származik.) Talán ez a videó egy Top Gear epizódból rávilágít arra, hogy miről is beszélek:   

(Ha valaki azt hinné, hogy a polgárháborút már lezárták az országban, akkor nézze csak meg, milyen balhé van most éppen a konföderációs zászló betiltásából. A “South will rise again” még mindig népszerű mondás arrafelé.) Carl Hiaasen ponyvái egy meglehetősen jó képet adnak az életről Floridában, annak minden furcsaságával; csak ajánlani tudom őket.

Bár voltak gondjaim (főleg anyagi természetűek; a kutatást ott sem fizetik meg túlzottan), az az igazság, hogy a szubtrópusi környezet miatt úgy éreztem, egész évben nyaralok. Több papucsom és rövid nadrágom volt, mint cipőm és farmerom; es persze munka után tenyleg nem volt messze a tengerpart… 

Mindemellett Amerika – és Florida különösképpen – nem éppen a földi Paradicsom. Elképesztő, hogy milyen szegénységben és létbizonytalanságban élnek milliók a világ leghatalmasabb országában. (A szegénységi szint fölött sem rózsás az élet.) A szisztémás gondokról majd valószínűleg külön írok; itt"csak" a mindennapokra is komoly hatással levő dolgokat venném számba. Az University of Miami orvosegyetemi kampusza nagyon hasonlít a SOTE kórházaira: itt keveredik az akadémiai kutatás a kórházi élet mindenapjaival. Itt történt meg nagyon sokszor, hogy amikor kiugrottam ebédelni egy Dunkin’ Donutsba, vagy valamelyik gyorsbüfébe, koldusok (általában színesbőrűek, mert ők sokkal nagyobb arányban élnek mélyszegénységben) nem pénzt kértek, hanem az üres poharamat kérték el, hogy újratölthessék üdítővel. Mivel ekkor viszonylag jól kerestem, gyakran vettem nekik is valami menüt. (A Dunkin’ Donutsban egyszer nagyon sötét pillantásokkal meredtek rám, mert egy ilyen koldus pasival ültem be kajálni. Ezt nem azert mondom el, hogy önmagamat fényezzem; hiszen az étel nagyon olcsó volt, így nem jelentett semmiféle áldozatot a részemről az az extra négy dollár. Manapság már nem csinálok ilyesmit.)

Hajléktalan egy Dunkin' Donuts étterembenHajléktalan egy Dunkin' Donuts étteremben(Fotó: Flickr/ROBEIGHTYSEVENS)


A sorozat további részei:

Irány Florida! – Miami, az ellentétek városa - Összes

Tetszett? Oszd meg!