A város legjobb étterme

A város legjobb étterme
24 perc

Az étel nem játék - mondta gyerekkorunkban édesanyánk. Majd ezzel a lendülettel elénk tolt egy kistányérnyi kiflis-kolbászos-paradicsomos katonát, ami a biztonság kedvéért sárga, piros, és zöld műanyag kardokkal volt átszúrva. Majd ha ez még nem lett volna elég, akkor néha dobpergések közepette adta szánkba egyesével ezeket a falatokat. Ennyit arról, hogy ki mondta kinek, hogy az étel nem játék. De persze ettől még a világ egyik legjobb dolga felnőtt fejjel is hazai pályán enni, családi körben, akár csak egy jó kolbászos szendvicset, esetleg egy klasszikus magyar vasárnapi szentháromságot (húsleves-rántott hús-almás pite) vagy bármit. Időnként azért az sem rossz, ha legalább azt tudjuk, hogy mire számítsunk idegenben, a világ különböző pontjain. Ebben segít ez az összeállítás. Összegyűjtöttük azokat a helyeket Perutól Kongóig, Helsinkitől Tarantóig, ahol valóban érdemes elkölteni egy ebédet - és ezzel együtt némi pénzt is -, anélkül, hogy távozás után megbánnánk a kalandot.

Brisas del Titicaca - Lima, Peru

(Fotó: tabippo.net)

Körömi Mária - A peruiak nagyon ritkán főznek otthon, általában étteremben ebédelnek és vacsoráznak. Így Limában éttermek ezrei közül választhatunk az olcsó kifőzdéktől a legelőkelőbb luxus éttermekig. A helyiek nagyon büszkék a ceviche nevezetű ételükre, amely citromlében pácolt nyers hal és egyéb tengeri élőlények keveréke. Bárhová is megyünk, ezt biztosan megtaláljuk az étlapon. Azonban ha egy éttermet kell kiemelnem a sok közül, akkor bizonyosan állíthatom, hogy a Brisas del Titicaca egy ideális választás. Állítom ezt mindannak ellenére, hogy csupán négy menü közül lehet választani. Persze ez nem véletlen. Az ebéd felszolgálása közben az étterem közepén elhelyezkedő színpadon tánccsoportok mutatják be az ország különböző régióira jellemtő tradicionális táncokat. Több száz ember ebédel itt egy időben, ezért szűkös az ételválaszték, amelynek azonban a minősége és ízvilága a szakácsok mesteri munkájáról árulkodik. És hogy biztosan helyet szorítsunk az egymást követő fogásoknak; amíg a pincérek újra terítenek, irány a színpad, a zenekar a vendégeknek játszik. A Brisas del Titicaca több mint egy étterem: szórakozás, tánc, kultúra és gasztronómia egy időben és egy helyen.

Cambrinus - Brugge, Belgium

Cambrinus (Fotó: rowdyingermany.com)

Botos Zsuzsanna - Nagyon nehéz megmondani melyik egy ekkora város legjobb étterme. Mindenki másra esküszik, és mást szeret. És persze az is sokat számít kinek mennyire van tele a pénztárcája. Egy biztos, bárhol is eszel vagy iszol, nagyon jó a kiszolgálás. A kávéhoz mindig jár keksz, csoki vagy advocaat (ez egy spéci tojáslikőrszerű alkoholos valami, melynek állaga pudingszerű), borhoz, sörhöz rágcsálnivaló, jobb helyeken hapjes-eket (kis falatkák) hordoznak körbe. 

Az egyik legmaradandóbb kulináris élményem a több mint 300 éves történelemmel rendelkező Cambrinus étteremhez fűződik. A fogások mindegyikét sörrel készítik, összesen mintegy 400 féle sört használnak ételeik elkészítéséhez. Valószínűleg ott ettem életemben először nyulat, hosszas rábeszélésre. Nem vagyok nagy húsevő, a nyuszi elfogyasztása pedig álmomban sem merült fel bennem, de ennek ellenére azt kell mondanom, hogy isteni finom volt. Az egyik legdrágább étterem a Duc De Bourgogne, ahol egy átlagos ebéd személyenként 60-100 euró között mozog. Hallottam még egy Hobbit nevű étteremről, amit flamand cigányok üzemeltetnek, finoman és fűszeresen főznek. Természetesen sok helyen megkóstolhatjuk a tengeri herkentyűk mindenféle formáját. Aki éppen nem vendéglőre vágyik, megkóstolhatja a főtéren bódékban árusított belga sültkrumplit és frikandelt, vagy a hasonlóan híres waffelt. Vagy éppen ellátogathat talán Flandria legidősebb, 500 éves sörözéjébe, ami a régi városrészben található. Volt szerencsém párszor nekem is beülni ide, a Café Vlissinghe-be. Nagyon nagy élmény. És a nap zárásaként mindenképpen igyunk meg egy jó push cafe-t, alkohollal, habbal, fahéjjal vagy bármivel, a kávérajongók semmiképpen ki ne hagyják!

Hanul lui Manuc - Bukarest, Románia

Hanul lui Manuc (Fotó: facebook.com/pages/Manucs-Inn)

Laslavic Tímea - Bukarest szívében, a történelmi városrészben található a Hanul lui Manuc, azaz Manuc Fogadója. A XIX. század elején ez egy nagyon fontos hely volt a román fővárosban és ma is az akkori hangulatot idézi. Kávézók, éttermek, üzletek és szálloda működtek itt, vásárokat szerveztek a belső udvarában, a legnagyobb termében pedig 500 személy is elfért egyszerre. Ma is nagy népszerűségnek örvend, lévén gyönyörű történelmi épület és mivel a konyha is különlegesen jó, a turisták egyik kedvelt célpontja. Ha a Francia utcáról a nagy vaskapun belép a fogadó hatalmas udvarára, egyből nosztalgiázni kezdhet az ember. Csend van, a város zaja nem hallatszik be ide, így egy finom ebéd vagy vacsora elfogyasztása roppant kellemes, akár a teraszon, akár benn. Persze csupa finomságokat kínálnak, úgy mint libamájból, fürjtojásból vagy halikrából készült ételeket, hogy csak a hideg előételekből említsek egy párat. Természetesen itt meg lehet kóstolni mindent, amit a hagyományos román konyha fel tud mutatni. De főleg, mint mondtam, kicsit bele lehet kóstolni azoknak az időknek a hangulatába, amikor Bukarestben az élet igazán virágzó volt.

Kowelenzer Wirtshaus - Koblenz, Németország

Kowelenzer Wirsthaus (Fotó: Gaál Petra)

Gaál Petra - Mikor Koblenzbe költöztünk, egy nagyon kedves német hölgy segített nekünk mindent elintézni, és megkérdeztük tőle, hogy mi az igazi helyi specialitás, amit érdemes megkóstolnunk. A válaszán nagyon meglepődtünk, mivel azt felelte, hogy nagyon ajánlja a curry wurstot (ami tulajdonképpen egy felkarikázott, jó minőségű virsli, amit currys szósszal tálalnak, hozzá finom, friss ropogós zsömlét adnak, megközelítőleg 1-2 euró - de hát kérem, a curry mióta autentikus német eledel?). Mikor látta az elkerekedett szemünket, hozzátette, hogy nagyon finom még itt a döner is (második gól a német konyhának). Ezeket ki is próbáltuk, de tovább kutakodtunk, és szerencsére valódi német ínyencségeket kínáló éttermekbe is eljutottunk. Eddig igazán finom helyi specialitásokhoz volt szerencsénk, nehéz választani közülük egy legjobbat, de amit különösen ajánlok, az a Kowelenzer Wirtshaus, ahol az óriási adag mennyei és autentikus német húsételek, flammkuchenek (ez amolyan német pizza), és schnitzel és Schwarzwald-sonkás különlegességek mellé helyi söröket, borokat és friss salátákat is kérhetünk. Kedvcsinálónak különleges előételt szolgálnak fel, ami nem szerepel a számlán, mert ez amolyan gesztus. Legutóbb házi készítésű padlizsánkrémet, paradicsomos pesztót és zöldfűszeres báránysajtkrémet kínáltak házi sütésű magos kenyérrel. A kalóriatúladagolás garantált. Szerencsére a város nagyon szép, és 5-10 óra séta alatt maradéktalanul ledolgozható az energiatöbblet. A személyzet nagyon kedves és segítőkész, nem mellesleg az egyik pincérnő magyar. A főételek megközelítőleg 10 euróba kerülnek.

L'Entrecôte - Toulouse, Franciaország

Sorban állás a toulouse-i L'Entrecôte előtt (Fotó: Laslavic Tímea)

Laslavic Tímea - Amikor 2014 szeptemberében egy tíznapos tanfolyamra megérkezve a férjemmel délután enni szerettünk volna a francia nagyvárosban, Toulouse-ban, elég kellemetlen meglepetés ért minket. Az éttermek ott csak délben, ebédidőben, illetve este, vacsora idején vannak nyitva. Ami nyilván logikus, de hát mi 15 óra körül értünk be a repülőtérről a városba és természetesen éhesek voltunk. (Szerencsére találtunk egy arab kebabost és nem haltunk éhen.) Utána pedig elkezdődött a nagy szarvasmarhahús- és szalmakrumpli-evés. Mert mindenhol ezt kínáltak, na meg kacsahúsból készült ételeket. Életemben nem ettem annyi marhasültet és sültkrumplit, mint ott. (French fries, hát igen, végül is ők “találták fel”). Közben pedig hamar feltűnt, hogy a Boulevard de Strasbourgon az egyik étterem előtt állandóan sorban állnak az emberek. Utánanéztünk, és kiderült, hogy ez egy nagyon sikeres hely, ahol egyetlen egy ételt szolgálnak fel minden áldott este. Igen, marhasültet. Igen, szalmakrumplival. De náluk a legfinomabb az egész városban! A L'Entrecôte 19 órakor nyitja meg kapuit és a sor már jó fél órával előtte ott kígyózik a járdán és alig hagy alább később is. Bekukucskáltunk az ablakon: mindenki elégedetten falatozott. Amint felszabadult egy hely – és senki sem időzött sokat, hiszen ismert, hogy mások kinn a sorukra várnak – máris betessékeltek egy újabb adag vendéget. És az étterem egyáltalán nem kicsi. Engem személy szerint csak azért nem varázsolt el a hely, mert egyébként sem vagyok marhahús-rajongó, a rare steaktől pedig kicsit irtózom, mert véres. Lehet well done steaket is kérni – csúnyán néznek rád ugyan, de megcsinálják. Csak az meg nem az igazi, meg egyébként is kemény, mint a cipőtalp. Ennek ellenére ez Toulouse egyik legjobb étterme, amely tulajdonképpen egy hálózat része, L'Entrecôte van még Párizsban is például, de Bordeaux-ban is. 

Nyumbani - Goma, Kongói Demokratikus Köztársaság

Nyumbani (Fotó: Kaplár Kata)

Kaplár Kata - A nyumbani szuahéli szó, jelentése"otthon, nálunk", de az Észak-Kivu expat-dialektusában szinonimája az „új étterem a pékség fölött” kifejezésnek is. Miért a Nyumbani a legjobb étterem? Mert berendezése modern, mosdójában hideg-meleg víz és szappan is van, és ha el is megy az áram egy este alatt háromszor, vagy átkapcsolnak a másik hálózatra, vagy végső esetben beindítják a generátort. Ellenben a lista néhány másik versenyzőjével, ahol gyakran békésen (és hosszasan) várja vendég és dolgozó, hogy újra világos legyen. Ráadásul általában minden, az étlapon található fogást fel is tudnak szolgálni, kellemesek a tésztaételeik, kifejezetten jó híre van a marhasültjeiknek, sőt, még carpacciót is tartanak, és eddig még senki nem lett beteg egy nyumbanis vacsora után. A menü vegetáriánusoknak is nyújt választási lehetőséget, desszertben és koktélban pedig mindenképpen az élmezőnybe tartoznak. Ajánlott menü: paradicsom-mozzarella saláta, valódi mozzarellával (nagyon drága és kiszámíthatatlan időpontokban érkező import áru), padlizsános-cukkinis-paradicsomos spagetti, valódi parmezánnal (lásd előbb), friss ananász-eperlé, és végül palacsintába rejtett vaníliafagyi, Grand Marnier-val leöntve.

További jó helyek a városban:

  • Petit Bruxelles: halételek, verhetetlen spenót, pisilő kisfiú, embert próbáló kiszolgálás 
  • Kivu Lodge: lenyűgöző kilátás, kiszámíthatatlan minőség, jobb napokon finom rizottó 

Osteria del Cozzaro Nero - Taranto, Olaszország

Osteria del Cozzaro Nero (Fotó: T Bacsa Judith)

T Bacsa Judith -  A"két tenger városában", eme két tengert elválasztó csatorna partján fekszik az étterem, aminek nyáron a szabad ég alá költöztetett asztalai mellől csodás kilátás nyílik a Cittá Vecchia öreg épületekkel teli szigetére. Azt hiszem, azért lett nagy kedvencem az Osteria del Cozzaro Nero, mert olyasfajta olasz étterem ez, amit az ember elképzel filmek, olvasmányok, legendák alapján. Kis hangulatos hely, amit egy igazi déli famiglia működtet. A papa áll az ajtóban, fogadja a vendégeket, kezeli a pénztárgépet; lányai széles, napbarnította mosollyal veszik fel a rendelést, hátul a konyhában pedig valamelyik lehengerlően jóképű vő áll a tűzhelyek mellett. Az első asztalnál minden este későig ott ül az unoka is, aki minden betérő ismerős olasztól kap egy barackot a fejére, míg a matek házit csinálgatja nagy dünnyögve. A hely hangulatához hozzátartozik még, hogy a kikötőből munka után fáradtan beeső halászok, s a nyakkendős üzletemberek is szeretik itt elfogyasztani a vacsorájukat. Válasszanak bármit is, az mindig ízletes. Tarantoban található Európa egyik legnagyobb feketekagyló telepe, így az ebből készült ételek egyikét mindenképp meg kell kóstolni. De a kardhal steak, vagy a híres pugliai orecchiette tésztás fogás sem okoz csalódást. Az én kedvencem a Gnocchi alla tarantina, bár általában már az antipastival - ami amolyan előételféle, létezik mare és terra változatban is, s egy külön misét megérne -, meg a mellé adott, helyben sütött kenyérrel jóllakok. 

További jó helyek a környéken:

  • L'aratro: Az Alberobellóban található, elég híres étterem bármelyik fogása maga a műalkotás. A süvegtetős, helyes kis összenőtt házikókon kívül a hely másik feledhetetlen báját, a tulaj, Domenico személyisége adja. Tipikus olasz csibész, aki fantasztikusan főz, és nem restell énekelni sem a szülinaposnak.
  • Il Bastione: Gallipoli szépséges városában, az óváros szigetén fekvő étterem, ahová már csak a kilátásért is megéri beülni. Ha szerencséje van az embernek  arra az apró teraszra kisérik a pincérek, aminek kőfalán egy sellő ül, s kacéran kelleti magát, míg a vendég a csodás fogásokat fogyasztja.
  • Poldo Forever: Amolyan fiatalos ez a hely Lamában, sok élő koncerttel, ahol a legenda szerint a Puccia született. A puccia, egy hatalmas cipó jellegű valami, ami minden jóval meg van töltve. Szó szerint minden jóval: sonka, kolbász, sajt, saláta, paradicsom, sült krumpli, mindez egyetlen paninóba belezsúfolva. Szerintem ez a déliek ütős válasza a hamburgerre. 

Platform - Bray, Írország

Platform (Fotó: Mórocz Ági)

Mórocz Ági - Bray ugyan Dublin külvárosa, de közigazgatásilag már Wicklow megyéhez tartozik - személy szerint nagyon szeretek itt élni, nyugodt, csendes, igazi családias hangulat uralkodik. A Platform három éve nyitott meg és hatalmas lendülettel robbant be a köztudatba. Nem meglepő, hisz egy teljesen szokatlan stílussal és ízvilággal rukkolt elő, maga mögé utasítva az ír pubok és olasz éttermek tömkelegét. Az étterem hangulata és a személyzet egyaránt hihetetlenül barátságos. Ami a designt illeti: teljesen egyedülálló. A nemes egyszerűség kombinálva stílussal, a modern elemek a rusztikussal, és ha a mellékhelyiséget keresnénk, nos, azt mi csak Narniaként emlegetjük (szekrényes bejárat) A vizuális lenyűgözöttség után térjünk is át az ízvilágra: a pizzéria nyitott konyhája bepillantást nyújt a kemencében sült remekművekbe. Az étlapról mindenki kedvére válogathat a hagyományos ételek nem hagyományos ízvilágából, például csirkeszárny, saláták és tenger gyümölcsei. A vezetőség pedig biztosít minket arról, hogy kizárólag friss, helyi alapanyagokat használnak fel a fogások elkészítésekor. A látogatók számára mindenképp javasolnám, hogy foglaljanak asztalt, mert bizony ide az emberek családostul, barátostul járnak, szinte mindig telt ház van (a fotók a napi nyitás előtt készültek) Nagyon büszke lehet az egész város, hogy egy ilyen színvonalú étteremnek adhatunk otthont, hisz ők lennének azok, akik hibátlanul megállnák a helyüket akár a fővárosban is.  

Primula - Helsinki, Finnország

Primula (Fotó: Vilisics Feri)

Vilisics Feri - A hétnek mind az öt munkanapján megfordulok néhány étteremben és kávézóban. Mondanám, hogy szakmai ártalom, de nem. Egyszerűen a napi 12-14 órás munka közben megengedek magamnak annyit, hogy azt a bizonyos félórát jó közegben, jó étel társaságában töltsem el. Amúgy is, mindenhol kábé egyforma árak vannak: 10 Euró alatt ebéd nem jön ki, hacsak nem a közértből veszünk háromszög szendvicset 3,50-ért.

A városrész (Viiskulma), ahol dolgozom egy igazi nagyvárosi kavalkád, elég a 100 méteren belül elhelyezkedő kajáldák neveit ízlelgetni: Len’s Sushi Bar, Skiffer pub, Brewdog Pub, SIS. Deli+Café, Chalupa mexikói büfé, Hoku Hawaii étterem, Georgian (grúz) étterem, Brooklyn Café, Primula étterem, Mille Mozzarelle olasz catering. Naponta váltogatom az ebédlő helyeimet, nehéz ráunnom bármelyikre is.

Kedvenc éttermem ezért több helyből tevődik össze. A SIS. Deli vegetárius-barát hely, a húsmentes fogásaiktól roskadozó büféasztaluk ezért frissítően hat a rengeteg hús (kolbászt gyártok ugyanis) látványa után. A latte kiváló, a kiszolgálás is. A vendégek 99 százaléka nő. A Brooklyn Caféba a spenótízű, zöld mocha latte-ért megyek. Bizarr, de van abban az italban valami megkapó. Len picike japán éttermében csak négyféle ételt kapni, abból kettő sushi-válogatás. Én viszont a yakiniku donburiért (marhahúsos-zöldséges rizstál) megyek oda. A Chalupa aprócska mexikói hely, amerikai és ázsiai eladókkal. A napom egyik fénypontja, ha van idejük kicsit beszélgetni. A pulled-chicken burrítójuk mangószalszával és csilivel kiváló!

Végezetül a Primula, Helsinki egyik régi, patinás étterme. Kábé, mint a pesti Jégbüfé: mindenki tudja/tudta, hogy hol van, de már alig járt oda bárki is. A szomszédos Skiffer Pub és a Primula egy tulajdonoshoz tartozik, és ez a tulajdonos meghallotta az idők szavát és újra népszerűvé tette a nemrég még unalmas helyet. Az étterem hátsó fertálya és az én kolbászüzemem közös gangon osztozik, ezért én a kulisszák mögé is belátok, szemmel követem a működését. A salátás asztalon nincs más, csak egy tál zöld jégsaláta ruccolával, de a ház vinaigrette-je és csiliolaja csodásan életre kelti a salátát. A Primula kenyerei roppanósak, légiesek és ízesek, közük sincs a nyúlós, kemény és savanyú finn rozskenyérhez. Az ebédmenü erős, mindig kiválóan elkészített, változatos ételt kapunk. Mindez azonban smafu. A lényeg: a Primula az egyetlen hely Finnországban, ahol az igazihoz közelítő gulyáslevest adnak, hiszen a gulyás rendszerint paradicsomleves darálthússal és pritaminpaprika-szeletekkel. Ha a filippínó szakács úgy dönt, hogy gulyást főz, akkor vajpuhára, mégsem rostjaira eső marhahúsdarabok, bőrös sertéscsülökkockák, valamint szeletelt répa és krumpli kerül a piros lébe, amelynek tetején gyűrűző zsírkarikák táncolnak, azaz egy látvány, amely jobbára ismeretlen ezen a tájon. 

The JFK - Luxembourg, Luxemburg

The JFK (Fotó: facebook.com/JFKrestaurant)

Bencsik Rita - Bár én személy szerint a főzés híve vagyok, Luxemburgban az emberek többsége sokat jár étterembe, így amikor meglátogatunk egyet a több 100 közül ebéd- és vacsoraidőben, célszerű asztalt foglalni előtte. (A Tripadvisor szerint 576 étterem van a 110.000 lakosú Luxembourg városban, egy helyi éttermes oldal pedig 848 találatot adott ki.) Nem a legdrágább éttermek közül válogattam, első helyen egy aktuális kedvencemet, a The JFK-t emelném ki a sok közül. Szeretem benne, hogy könnyen megközelíthető (az üzleti negyedben található), kulturált, gyors a kiszolgálás, megfizethető árak vannak, és remekül tud esni a csirkés quesedilla mellé az ugyancsak mexikói Corona. Hiányosságként azt emelném ki, hogy szinte csak amerikai és mexikói ételek vannak az étlapon, a kínálatban örülnék pár helyi specialitásnak is. 

További jó éttermek a városban:

  • Brasserie du Cercle: a központban lévő Place d’Armes-ról nyílik, az étlapon széles a választék, vannak luxemburgi specialitások is, a személyzet barátságos és gyors. 
  • L’Entracte: a hely különlegessége, hogy arra is van lehetőség, hogy te magad készítsd el a steakedet az asztalnál, és isteni a sült kacsájuk. Megközelítése kiváló, a sétálóutcáról van a bejárat.
  • La Torre: egy kedves kis olasz pizzéria, finom ételekkel, hangulatos berendezéssel, késői nyitvatartással, barátságos légkörrel, vendégszeretettel.
  • Clairefontaine: hogy végül a Michelin csillagosok közül is említsek egyet: belvárosi étterem, az étlapon sok-sok ínyencség (elég húzós áron), szinte minden oldal a legjobb luxemburgi éttermek közé sorolja, úgyhogy egyszer mindenképpen érdemes kipróbálni. 


Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!

Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy jó sztorid? Legyél a szerzőnk!