Gondolkozott már valaki azon, hogy honnan ered a cappuccino, vagy az Italia szó? És hogy miért szólítják az olaszok a főnököt Leinek (nőnemű ő), akkor is ha férfi? Az olasz nyelvet évszázados kultúra és történelem alakította, így minden szónak megvan a maga kis történelme. Az olaszul beszélőknek, vagy csak Olaszországban nyaralóknak is ismerősek lehetnek a cikkben megemlített szavak, de vajon honnan erednek?
Italia
A legelterjedtebb teória, hogy az ország neve eredetileg a délolasz víteliú szóból ered, ami borjút jelent. Ehhez társulhatott a latin vitulus, amiből kifejlődött az Italia szó, ami tulajdonképpen a szarvasmarhák földjét jelenti. Eleinte csak a délolasz vidéket hívták így, a rengeteg szarvasmarha miatt, és aminek a címerállata - válaszként a római farkasra - egy bika volt. Később a nevet átvette az egész félsziget, és így az átterjedt az egész országra. (Az olasz szó valamelyik délszláv nyelvből került át a magyarba, a vlah, többes számban vlasiból, ami viszont eredetileg idegent, keltát, vagy románt (rómait) jelentett.
Ragazzo (fiú)
A ragazzo valószínűleg az araboktól átvett raqqa só szóból ered, ami hírvivőt, küldöncöt jelent, és Észak-Afrika egyes területein ma is így hívják a postást. Rengeteg arab eredetű szó él az olasz nyelvben, ezek legtöbbje a XIV. század környékén az arabokkal való kereskedelemből származik. Ilyen például még a zucchero (cukor), vagy a majdnem minden nyelvbe átvett caffé szó is.
Cappuccino
Ha már kávé, nem mehetünk el szó nélkül a cappuccino mellett. Az a habos, meleg ital, amit most cappuccinoként ismerünk, régen egyáltalán nem ilyen volt. Kávéból, cukorból, tojássárgájából és tejszínből készült, és az eredmény nagyon is emlékeztetett a Kapucinusok, azaz a Ferences rendi szerzetesek csuklyás viseletére. Maguk a Kapucinusok is erről a csuklyáról kapták a nevüket, ugyanis az olasz cappuccio csuklyát jelent, ami a latin caputium szóból jön. A teljes öltözéket Assisi Szent Ferenc inspirálta, a szegénység demonstrálására kitalált dizájnnal. De sajnos ennek ellenére a cappucino ital nem olasz. Semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a XX. század előtt ez az ital létezett volna Olaszországban. Viszont bizonyíthatóan létezett Ausztriában a kapuziner már 200 évvel ezelőtt is. A tradicionális (tojássárgás, tejszines) verzió még megtalálható néhány osztrák kávéházban, de persze leginkább már ott is az ismertebb olasz, tejhabos variációt szolgálják fel.
Az olaszok kizárólag dél előtt isznak cappuccinót, utána már szigorúan csak azt az egy ujjnyi, méregerős feketét, maximum caffé macchiatót, amiben egy pici tej, vagy tejhab van.
Lei (Ön)
Az ókori rómaiak csak a tu (te) formát használták megszólításként, de a középkorban már egyre nagyobb igény merült fel a formális megszólításra, különbséget téve ezzel az előkelőségek megkülönböztetésére. Ekkor vezették be a nyelvbe a voi (ti) megszólítást, amit magyarul önre fordíthatunk. A délolasz nyelvjárásokban a mai napig megtalálható a voi megszólítás mint udvariassági forma, de hivatalosan átvette helyét már a Lei, ami a lei nőnemű ő megfelelője. És hogy miért nőnemű? Egyszerű a magyarázat, mert a sua eccelenzából ered, ami nőnemű szó, és méltóságost jelent. A voi és a lei sokáig versenyben volt egymással, mindkettőt használták, aztán jött Benito Mussolini, és rendet tett ebben a kérdésben. Sok mindenre kiterjedő reformjai keretében ezt is szabályozta, és eltörölte a leit, arra hivatkozva, hogy spanyol eredetű. (Ez persze tévedés). Innetől kezdve az udvarias megszólítás ismét a voi volt. A II. világháború végén az olaszok kínosan ragaszkodtak minden fasizmusra emlékeztető dolog eltörléséhez, így esett áldozatul a voi ismét a leinek. A mai napig a voi magázási formának van egyféle „fasiszta” felhangja az olasz hivatali megszólításokban. (Kivéve persze a fent említett déli dialektusok használóit).
Aki tehát legközelebb Olaszországban jár, nyugodtan használja azokat a mindenki által ismert olasz szavakat, amelyek semmilyen más nyelven nem hangzanak olyan dallamosan: ciao, Campari, Spaghetti, Ferrari, Cinquecento, Amore, Mare, Sole eccetera.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!
Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy sztorid? Legyél a szerzőnk!