Sokat gondolkoztam, hogy kirakom a +18-as karikát, de aztán inkább úgy döntöttem, nem írom le a horrorba illő részleteket, hogy milyen egy nyílt törés, többszörös bokaszalag szakadással. Sőt fotót sem mellékelek, mert hát ki az az állat, aki ilyen helyzetben fotóz. (Főleg családtagot!)
Ballábasok hátrányban(Fotó: Schatz Roberta)
Megtörtént a baleset, hívtam mentőt.
Kb. 6 perc alatt értek ki, amit nem tudom, hogy csináltak, mert a kórház ide 19 km (sajnos naponta többször megteszem az utat, úgyhogy pontosan tudom).
Az olasz mentőben minden van. De a legmeglepőbb, hogy az általam is olyan sokat szidott olasz vezetési stílus ellenére, az olaszok úgy rebbennek félre utat adva a mentőnek, ahogy az a nagykönyvben meg van írva, és minden épeszű autósnak kéne. Aztán megérkezel a kórházba és tényleg le a kalappal, ahogy ellátnak egyből.
Aztán jön a bürokrácia, amire minden külföldre utazónak elvileg fel kéne készülnie. Mármint akkor, ha nem játszik Cartmant. Mert mindaddig nagyon menő a „Kapjátok be gyíkok, én leléptem”, amíg nem találjuk magunkat egy ilyen helyzetben.
Screw you guys..I'm going home. De sajnos: No, I'm not going home(Fotó: http://southpark.cc.com)
Ugyanis az első, amit elkezdenek rajtad keresni, az az Európai Egészségbiztosítási Kártya. Ez minden EU-s állampolgárt megillet, és utazás előtt ki lehet váltani az OEP-nél. Nem kerül semmibe. Viszont ha nincs nálad, akkor rossz esetben szépen kifizettetik veled az összes kórházi költséget, ami a mi esetünkben 2 db műtét és a kórházban eltöltött napok, az annyi mint 8000 euró, köszöntem szépen.
Nem tudom, hogy a többi kórház milyen itt Pugliában (nem sok van), de ebben kicsit jobban bíznak Szűz Mária segítségében, mint az orvostudományban. Minden szobában feszület és Mária kép. A műtőben is. Reggel 6-kor az úttörőtáborokra emlékeztető ébresztő van hangszóróból üvöltő Üdvözlégy Máriával. Aztán jönnek a papok és az apácák… És csak ezután jön a nővér, hogy megkérdezze, kérsz-e fájdalomcsillapítót. (Ha kérsz, akkor kedves mosollyal nyugtázza, de nem hozza… )
Mindezt persze ellensúlyozza, hogy este fél 10-kor berángatják a legjobb ortopéd orvost, aki 9-kor ment haza, mert műteni kell, azonnal. Ő egész Olaszországban elismert szaktekintély, mint azt később megtudtam. Amikor kiderül, hogy ezzel a „kis” sérüléssel nem megyünk reggel haza, akkor melegen ajánlom mindenkinek, hogy pánik helyett használja ki az időt arra, hogy sürgősen kezdje el a Európai Egészségbiztosítási Kártyáját intézni. (Ha már volt olyan hülye, hogy otthon nem tette meg). Két lehetősége van:
- Otthon keres valakit, aki elmegy az OEP-be és meghatalmazással (és ezeregy kitöltött papírral) elintézi neki a szükséges iratokat, aztán faxon vagy emailen elküldi a kórházba.
- Az adott országban szerez TB kártyát, ami teljes körű ellátásra jogosít.
A magyar kártya(Fotó: Magyar Aletta)
Ha a másodikat választjuk (mint én), akkor fontos a jó ismeretség. Ilyenkor hihetetlen hasznos a második szomszéd volt férje, aki elintézi, hogy gyorsítva kapd meg a papírokat. Ő ismeri azt az embert is, aki ismeri a mentőst, aki majd fekvőgipsszel visszafuvaroz kontrollra. A másik szomszéd ismeri a kórházban dolgozó egyik nővér bátyját, aki el tudja intézni, hogy akkor kapj fájdalomcsillapítót, amikor nagyon fáj, és nem amikor már elájultál a fájdalomtól.
Azonnal kiderül, hogy az eddig semmire sem alkalmas (házibácsi) Luigi lánya szintén ortopéd orvos és még akkor átjön, hogy átnézze a zárójelentést és a gyógyszerezést, amint begördítenek az ágyadba a fekvőgipsszel. Soha nem éreztem ennyi empátiát még. Viszont sajnos nincs az az ismeretség, ami a kórházi kaját jobbá tudná tenni, sem az, ami a „holnap 10-kor hazamehet”-ből képes lenne egy varázsütésre tényleg legalább délután 14h-t csinálni. Ilyen luxus szerintem sehol nem létezik. A szomszédok itt Leucában annyira együttéreznek, hogy nemcsak bejönnek látogatni, de 2 nap múlva az egyik apukáját is behozzák combnyaktöréssel, szintén leesett a lépcsőn. Azt hiszik verseny. Hagyom őket nyerni!
Schatz Roberta
Mihálydeák Rita
