Hamis álláshirdetésekkel csalogatják külföldre az emberkereskedők áldozataikat

Hamis álláshirdetésekkel csalogatják külföldre az emberkereskedők áldozataikat
Hamis álláshirdetésekkel csalogatják külföldre az emberkereskedők áldozataikat

A többség egy jobb és jövedelmezőbb élet reményében hagyja el Magyarországot. A lényegesen magasabb fizetésért cserébe akár olyan kockázatokat is vállalnak a magyarok, amiket egyébként itthon nem tennének meg, az emberkereskedők pedig kíméletlenül kihasználják ezt a kiszolgáltatott helyzetet. Az egyik nemzetközi szervezet budapesti irodája kampányt indított, hogy felhívja a figyelmet a külföldi munkacélú kizsákmányolás veszélyeire.

"Könnyű fizikai munka azonnali kezdéssel Ausztriában! Rendkívül magas fizetés, szállás, ellátás és kiutazás biztosítva, nyelvtudás és szaktudás nem szükséges. Akár azonnali kezdéssel. Jelentkezni a jolfizetokulfoldimunka@freemail.hu e-mail címen lehet."


Te jelentkeznél erre az álláshirdetésre?

A magyarok 40 százaléka ugyanis fenntartás nélkül vállalna olyan munkát, amelynek feltételeiről és a hirdető kilétéről szinte semmilyen információval nem rendelkezik – derül ki a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) reprezentatív kutatásának eredményeiből. 

– Rengeteg olyan álláshirdetés kering a világhálón, amiben a munka jellegét, időbeosztását és a hirdető céget sem nevezik meg. Nem derül ki a munkavégzés helyszíne, a fizetés pontos összege sem, kecsegtető viszont, hogy „magas”, és minden más kiadásról is gondoskodik az ismeretlen hirdető – figyelmeztet Lehel Balázs, a szervezet budapesti irodájának vezetője. – Sajnos tapasztalataink szerint ezek a jól hangzó, de konkrétumokat nem tartalmazó hirdetések általában emberkereskedők csapdáit rejtik, amiknek a statisztikák szerint több tízezer gyanútlan álláskereső válik áldozatává.

Főleg a tartósan munkanélküliek, az építőiparban dolgozó és betanított fizikai munkákat végző 30-40 év közötti férfiak a veszélyeztetettek, de mivel az emberkereskedők jól bevált taktikákkal hálózzák be áldozataikat, így mindenkinek érdemes odafigyelni az intő jelekre. A jelentkezők általában az utazás pillanatában sincsenek tisztában az úti céllal, a zömében Ausztriába, Németországba és Angliába érkezés után pedig valamilyen hamis indokkal (pl. a munkaszerződéshez kell, miközben a munkaszerződés nem fog megköttetni) elveszik az irataikat – amiket sosem kapnak vissza –, majd a szállás és az ellátás költségeire hivatkozva a fizetést is megtagadják tőlük. A szerencsésebbek egy buszjegyre, vonatjegyre elegendő pénzt kapnak, hogy haza tudjanak jutni családjukhoz, sokan viszont még azt sem.

– A nagymértékű munkacélú kizsákmányolás visszaszorítása céljából indítottuk el az ORFK-val közösen a Ne hagyd! edukációs és prevenciós kampányunkat, melynek keretében a veszélyeztetett célcsoport és környezetük figyelmét igyekszünk felhívni a veszélyekre – mondja Lehel Balázs. – Többek között arra, hogy mindig alaposan járjunk utána, milyen álláshirdetésre jelentkezünk: ha a fent említett információk hiányoznak a hirdetésből, semmiképpen se éljünk a lehetőséggel. Ha szerepel cégnév az adatok között, ellenőrizzük le a hitelességét. Van-e honlapjuk, elérhetőségük, referenciáik? Továbbá minden esetben vannak utaló jelek, olyan gyakran használt szófordulatok, amelyekre szeretnénk felhívni az emberek figyelmét, ilyen lehet például a „szállás, étkezés, kiutazás biztosítva” kifejezés, melyből sokan arra következtetnek, hogy ezt a munkáltató állja. 

A kampány sajtótájékoztatója (a fotón: Farkas Franciska, Lehel Balázs (IOM), Terhes Nóra pszichológus és Lilu)A kampány sajtótájékoztatója (a fotón: Farkas Franciska, Lehel Balázs (IOM), Terhes Nóra pszichológus és Lilu) nehagyd.hu

Az IOM budapesti vezetője azt is elmondta, hogy az emberkereskedők sokszor irreális összegekért (akár a teljes havi fizetésükért) ledolgoztatják a munkavállalókkal az erre szánt összeget, akik így vagy egyáltalán nem kapnak, vagy csak egy nagyon minimális összegben részesülnek. Ezért mindig érdemes lehet előre egyeztetni, hogy a fent említettek a fizetésünkből lesznek-e levonva vagy sem, amennyiben igen, akkor ez legyen rögzítve a munkaszerződésünkben. 

Mindig ragaszkodjunk hozzá, hogy a munkaszerződést már kiutazás előtt szeretnénk elolvasni és aláírni, egy számunkra érthető nyelven. Utazás előtt a hozzátartozóinknak hagyjuk meg a szállásunk és munkahelyünk pontos címét, és adott időközönként jelentkezzünk be, egyezzünk meg egy jelszóban vész esetére, amelyet csak mi és a hozzátartozónk ismer.

A kampány során indított „Mi jut eszedbe a kizsákmányolásról” c. plakátfelhívásra beérkezett pályaművekA kampány során indított „Mi jut eszedbe a kizsákmányolásról” c. plakátfelhívásra beérkezett pályaművek nehagyd.hu

Az iratainkról készítsünk fénymásolatot, az eredeti példányokat pedig semmiképpen se adjuk át a munkáltatónak, akkor sem, ha az állítólag elengedhetetlen a szerződéskötéshez. Jegyezzük fel vagy tanuljuk meg a legfontosabb telefonszámokat vész esetére, mint például az adott ország nagykövetségének, a rendőrségnek az elérhetőségét. Mindig tartsunk magunknál dugipénzt, amelynek segítségével el tudunk jutni egyik pontból a másikba, ha a legrosszabbra fordulnak a dolgok és elmenekülnénk emberkereskedőinktől. A célország nyelvén érdemes lehet vész esetére megtanulni a legfontosabb kulcsszavakat és mondatokat, fontos, hogy az áldozat el tudja mondani, hogy mi történt vele.

– A legfontosabb pedig, hogy merjünk segítséget kérni! Ne szégyelljük, hogy átverés áldozatai lettünk, hiszen az emberkereskedők kifinomult csapdáiba bárki belesétálhat. Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) munkatársai napi 24 órában várják a bajba jutottak és hozzátartóik hívását a +36-80-20-55-20 – as ingyenesen hívható telefonszámon– mondja a szakértő.

További információ a Ne hagyd! kampányról a hivatalos honlapon illetve a Facebook  oldalon érhető el.

A kampány keretében készült, a munkacélú kizsákmányolás veszélyeire figyelmeztető, edukációs videó pedig itt tekinthető meg:

A kampány az IOM „BBA-5.4.4 Tudj róla! Kampány az emberkereskedelem visszaszorítása érdekében” tárgyú figyelemfelhívó projektje keretében valósul meg, amelyet az EU Belső Biztonsági Alap és Magyarország Belügyminisztériuma finanszíroz.

Tetszett? Oszd meg!