Magyarok Amerikában

A magyarok egyik legkedveltebb célállomása az új élet kezdésére mindig is az Egyesült Államok volt. Korábbi írásainkban már sok dolog kiderült róluk egy, az elmúlt évben készült felmérés kapcsán. Az "Amerikai magyar vagy magyar amerikai?" kutatás hátteréről és legfontosabb eredményeiről már beszámoltunk korábban, majd az is kiderült, hogy Angliában vagy Amerikában jobb a magyarnak és miért? De vajon honnan indultak el honfitársaink? A keleti országrészből vagy inkább nyugatról? És az USA mely részén telepedtek le? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk a kutatás soron következő beszámolójából. 

A válaszadók magyarországi lakhelyei

A közel 1100 kiértékelhető magyarországi válasz alapján a résztvevők több mint fele (55%) Budapestről illetve Pest megyéből érkezett az Egyesült Államokba. Kelet-Magyarországról a válaszadók negyede (26%), a Dunántúlról pedig a minta 19%-a származik. Minden megyéből volt résztvevő, Borsod-Abaúj-Zemplénből a legtöbb (6%), Nógrádból pedig a legkevesebb (0.6%).

A válaszadók lakhelyei az Egyesült Államokban

Az amerikai lakhelyet illetően a területi megoszlás kissé vegyes képet mutat. Öt kivételével minden államból érkezett válasz, de a résztvevők száma államonként meglehetősen kevés volt. Ez alól csak pár állam kivétel, olyannyira, hogy hét állam adta a minta résztevevőinek kétharmadát. (Kalifornia, Florida, Texas, New York, Massachusetts, New Jersey, Illinois).

Ha viszont a régiók szerinti megoszlást vesszük figyelembe, akkor a kép már jóval kiegyensúlyozottabb, ugyanis a válaszadók közel azonos arányban laknak a keleti parti (36%), a nyugati parti (32%) illetve a két part közötti (32%) államokban.

Magyar és Amerikai Régió Mátrix

A fent említett két régiós adatból egy egyszerű táblázat segítségével érdekes összefüggésekre is bukkanhatunk. Míg a Kelet-Magyarországról érkezett válaszadók elsősorban az USA keleti partján illetve a két part menti államokban telepedtek le, addig a nyugat-magyarországiak újkori honfoglalása szinte régió-semleges. A Budapestről és Pest megyéből származók körében pedig némileg kevésbé népszerűek az USA belső államai.

A válaszadók foglalkozásai

Mielőtt megvizsgálnánk, hogy vannak-e regionális különbségek a felmérés kérdéseire adott válaszok között, először pótoljuk második hiányosságunkat a résztvevők amerikai foglalkozásait illetően. Az úgynevezett nyílt végű válaszok bekódolását követően a résztvevők közel felét (46%) tudtuk szellemi foglalkozásúként bekategorizálni. Minden ötödik válaszadó bizonyult tanulónak, ami nem meglepetés a korábban ismertetett itt tartózkodási státusz-adatok ismeretében. A fizikai munkások viszonylag alacsony aránya (16%) pedig elsősorban a mintavétel módszerének torzító hatásának tudható be.

A régiós lakhelyfelosztást figyelembe véve további meglehetősen érdekes következtetéseket tudtunk még levonni:

• A szellemi foglalkozásúak között sokkal alacsonyabb volt a Nyugat-Magyarországról érkezettek aránya.
• A fizikai munkások százalékos aránya a nyugat-magyarországiak körében volt a legmagasabb.
• A fizikai munkások aránya különösen a Budapestről és Pest megyéből érkezettek körében volt számottevően alacsony.
• A szellemi foglalkozásúak legkevésbé kedvelt amerikai régiója a két part közötti államok. Ide érkezik viszont a legtöbb fizikai munkát vállaló magyar.

Érkezés: év, státusz, motiváció és állampolgárság

A nyugat-magyarországiak érkeztek átlagban a legkorábban (1995) az Újvilágba. A Budapestiek és Pest megyeiek 3, a kelet-magyarországiak pedig átlagosan 6 évvel követték őket. (A minta átlag érkezési éve egyébként 1998 volt.) Nem volt számottevő érkezésbeli különbség a korábban ismertetett amerikai régiók szerinti felosztás alapján.

Az érkezési státusz tekintetében minimális különbségeket tudtunk csak kimutatni régiós bontásban, melyek közül az alábbiak érdemelnek figyelmet:

• A Kelet-Magyarországról érkezettek körében volt a legtöbb “kalandor”, ugyanis náluk a legmagasabb (44%) a turistaútlevéllel érkezők aránya. (A teljes minta átlaga 30% volt.) A fővárosból és környékéről érkezettek esetében viszont ugyanez az arány a legalacsonyabb volt (23%). Érdekes módon, a keleti partra érkezettek körében volt a legmagasabb a “turisták” aránya is (35%).
• A munkavállalói vízummal érkezők aránya az USA nyugati partján élők körében a legmagasabb (23%), a keleti partiak körében pedig a legalacsonyabb (11%).

Az Amerikába költözés alapvető motivációban is akadtak érdekes különbségek:

• Az érkezési státusz arányaival meglehetősen korrelálva, a Budapestről keletre fekvő megyékből érkezettek körében a magasabb életszínvonal utáni vágy volt a legmeghatározóbb (30%) tényező. A főváros és környékéről viszont csak az érkezők 17%-a hivatkozott ugyanerre az indítékra.
• Azoknak az aránya, akiket döntően a kíváncsiság vezérelt az Újvilágba, a keleti parton élőknél a legmagasabb (20%), a két part közötti államok magyarjainál pedig a legalacsonyabb (8%)

A jelenlegi állampolgárság tekintetében nem volt semmilyen jelentős különbség régiós szinten, kivéve egy nagyon érdekes jelenséget. Amikor a házastársak állampolgárságát elemeztük, azt vettük észre, hogy az USA belső államaiban élő magyarok körében a leggyakoribbak a vegyes házasságok, azaz egy amerikai és egy magyar egy háztartásban. Valamilyen oknál fogva, a többi régióhoz képest itt sokkal kevesebb magyarnak van magyar származású és/vagy magyar állampolgárságú házastársa.

Elégedettség és nyelvtudás

Az elégedettség területén nem tapasztalható számottevő különbség régiós bontásban. A korábban már említett, meglehetősen magas jelenlegi amerikai élettel való elégedettség jellemző a minta egészére. Pusztán apró különbségek fedezhetőek csak fel a mintán belül.  Ilyen például, hogy a nyugat-magyarországiak társasági és családi élettel való elégedettsége némiképp magasabb értékeket mutat a kelet-magyarországiakénál.

Ugyanez a két régió közti minimális különbség a válaszadók saját angol nyelvtudásában is fennáll, ami egyúttal magyarázhatja is a fenti elégedettségbeli különbségeket. Roppant érdekes, hogy a válaszadók gyerekeinek magyar nyelvtudásában viszont fordított helyzet áll elő. A keleti országrészből érkezettek gyermekei – a Dunántúlról származó szülők gyermekeihez viszonyítva – jobban beszélnek, olvasnak és írnak is magyarul. A gyermekek angol nyelvtudásában viszont nincsenek különbségek régiós bontásban.

Magyar dolgok fontossága

Érdekes és inkább csak jelzésértékű különbségeket lehet felfedezni, ha a résztvevők által fontosnak tartott magyar értékeket vizsgáljuk régiós bontásban. A magyar néptánc a belső államokban élő magyarok számára a leginkább, a Budapestről illetve Pest megyéből érkezettek számára pedig a legkevésbé fontos. Hasonló különbségek mutatkoznak a népviselet, a popzene és a népzene vonatkozásában is.  További érdekesség, hogy – a fővárosiakkal ellentétben –  a keleti és nyugati megyékből származók értékei majdnem azonosak, azaz a vidéki magyarok egyformán fontosnak ítélik meg ezeket a magyar dolgokat.

Identitás és haza

Bár nem tapasztathatóak óriási különbségek az identitás területén, annyi azért elmondható, hogy a fővárosból illetve a Pest megyéből érkezettek körében – a többi régióhoz képest – valamivel magasabb (27%) azok aránya, akik magukat “magyar származású amerikaiként” definiálták. (A kelet-magyarországiaknál ugyanez az érték 17%, a teljes minta átlaga pedig 23% volt.)

A haza választásánál is több budapesti és Pest megyei választotta az USÁ-t hazájának, de ebben a kérdésében a legjellemzőbb a kelet-magyarországiak relatív magasabb kötődése Magyarországhoz.  Az innen érkezett résztvevők 23%-a ugyanis csak és kizárólag Magyarországot tartja hazájának. (A minta átlaga egyébként 18% volt, a fővárosiaknak és Pest megyeieknek pedig “csak” 16%-a vallott ugyanígy.)

Visszaköltözés lehetősége

A Magyarországra visszaköltözés lehetőségét a keleti parton élők vetik el a leginkább (40%), ellentétben a nyugati parton élőkkel, ahol ez az arány 29%.  Azok közül viszont, akik nem zárják ki kategorikusan a hazaköltözést lehetőségét, a két part közötti államokban élők kívánkoznak haza a legjobban és a leggyorsabban. Kicsit kisebb mértékben ugyan, de a fővárosból és a Pest megyéből érkezettek is hozzájuk hasonlóan gondolkodnak a hazatérés időhorizontjáról.

Klaszterek

Befejezésként lássuk a klaszterek megoszlását régiónként. (Magáról a klaszterelemzés eredményéről és az így nyert “7 modern kori magyar honfoglaló törzsről” és azok jellemzőiről már részletesen beszámoltunk korábban, így azokat itt nem részletezzük.) A fenti diagramra pillantva megállapíthatjuk, hogy a Magányos Pulik aránya a nyugati parti magyarok körében a legalacsonyabb (7%), a Kelet-Magyarországról érkezetteknél viszont a legmagasabb (16%). Nyugat-Magyarországról indul útra a legkevesebb (7%) Fiatal Gólya és “fészekrakásra” inkább (17%) az USA nyugati partját választják a Fiatal Gólyák. A Határtalan Magyarok aránya pedig a nyugat-magyarországiak között a legmagasabb (38%) és a kelet-magyarországiak között a legalacsonyabb (27%).

Ezzel mostani elemzésünk végére értünk. Későbbiekben jelentkezünk még további egyedi eredmény kiértékeléssel. Addig is kövess minket a kutatás hivatalos Facebook oldalán.

Tetszett a cikk? Kövess minket!

Facebook • Youtube • Instagram • Twitter • LinkedIn • Google+