Szomszédolás Szlovéniában

Szomszédolás Szlovéniában
Szomszédolás Szlovéniában

Az úgy kezdődött, hogy barátaimmal megbeszéltük: jó lenne eltölteni egy közös hétvégét valami csendes, természet közeli helyen. Első ötletünk az Őrség volt, de mivel a csapat jó része Zala megyében él, ez a tájegység nekik  már nem tartogat oly sok meglepetést. Végül győzött a praktikum és különféle utazási szempontok, maradtunk az Őrségnél, de elhatároztuk, hogy megspékeljük némi szlovén szomszédolással is. Így is lett.

Szállásunk teljesen a szlovén határ mellett helyezkedett el, pazar fenyves erdő mellett. Csend és nyugalom fogadott, no meg egy gyönyörű búbos kemence a recepción.

(Fotó: Simon Orsi)

Az első túránkon az osztrák-szlovén-magyar hármas határt céloztuk meg Felsőszölnök település közelében. Mivel a legrövidebb út nem a magyar, hanem a szlovén oldalon kínálkozott, nosza, át is léptük hamar a - gyakorlatilag már nem is létező - határt. Egyből megcsapott a nyugat-feeling, az az érzés, amikor például Ausztriába átérve rendezett, tiszta, muskátlikkal  díszített portákat lát az utazó. Itt is hasonló a helyzet, sok-sok virág és takaros falucskák fogadtak. Ki is gyönyörködhettük magunkat rendesen, ugyanis sikerült a sok apró település között jól eltévednünk – így a negyven percesre tervezett út másfél óráig tartott… A kevergés során plusz pozitív élmény: háromszor is megálltunk útbaigazítást kérni, ebből kétszer beszéltek magyarul.

Megtaláltuk, majd meg is másztuk a hármas határt, ahova gyönyörű erdei út vezet. A határok találkozását egy emlékkő jelzi, a három ország címerével díszítve. A határkő mellett találunk egy kisebb emlékkövet is, az 1989-es határnyitás mementójaként. Itt előbb omlott le a  Kelet-, és Nyugat-Európát elválasztó vasfüggöny, mint Sopronnál, bár ez utóbbi  a híresebb esemény.

(Fotó: Simon Orsi)

Még aznap meglátogattunk egy Dobronak nevű települést is, ahol lenyűgöző trópusi kertet néztünk meg, telis-tele burjánzó orchideákkal és egyéb egzotikus növényekkel, mint például banán, mangó,ananász és társaik. A hatalmas üvegház fűtését geotermikus energiával oldják meg, jócskán csökkentve ezáltal a  létesítmény szén – dioxid kibocsátását.

(Fotó: Simon Orsi)

Ugyancsak ezen a településen látható a Szent Vid kápolna, a Bakonaki tó mellett. A hely gyönyörű, plusz érdekessége, hogy gyógyító hatású energiapontokat találhatunk itt. Ezeknél feltöltődhet, gyógyulhat az arra látogató. Természetesen elálldogáltunk a kijelölt pontoknál, várva az energiát

(Fotó: Simon Orsi)

Másnap Lendvára látogattunk. Ez a kis városka is szépséges, rendezett, és sokan beszélnek errefelé magyarul, ami érthető, mert ez a szlovéniai magyarok központi települése. Kis sétát tettünk a belvárosban, felfedeztük, hogy Lendva a bogrács városa (hm!), hogy Makovecz Imre tervezte a Kultúrotthon és Színház épületét, és felfedeztük volna a várat is, ami sajnos zárva volt aznap. Így - kulturális csemege helyett - sütkéreztünk a vár előtti padokon a szikrázó tavaszi napsütésben. 

Igaz, hogy csak nagyon pici szeletet láttam Szlovéniából, de engem meggyőzött, érdemes visszamenni, jobban megismerni ezt az országot. A szlovén-magyar határtérség idegenforgalmát különféle pályázatokkal igyekeznek fellendíteni, programajánlókat, szállásokat gyűjtöttek össze például itt:


Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!

Tetszett? Oszd meg!