Simon Orsi
Kicsit kilógok a sorból olyan szempontból, hogy jelenleg nem a világ egy távoli, egzotikus pontjáról írok, hanem kis hazánkból. Mindig is szerettem utazni, világot látni, új szokásokkal megismerkedni – bár úgy alakult az élet, hogy eddig nem tudtam erre irányuló terveimet maximálisan megvalósítani.
Sokat törtem a fejem azon, honnak ered ez az utazhatnék. Gyerekként főleg Magyarországot jártam be, a nyarak a Balaton mellett teltek. Aztán a főiskolás éveimben pár napot a franciaországi Bordeaux mellett töltöttem, egy testvérvárosi kapcsolat révén. Bejártuk a környéket, láttuk az óceánt, (nagy szó volt ez akkor, még tengerparton se nagyon voltam korábban) a kis és nagyvárosokat. Jártunk világítótoronyban és konyaklepárlóban is. Megtapasztaltuk azt, hogy élnek arrafelé az emberek. Azt hiszem, ez az út indított el valamit, ekkor fogalmazódott meg bennem erőteljesen az, hogy a világ érdekes és látni kell. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a franciaországi út után kezdtem el komolyan nyelveket tanulni –ezt a törekvésemet annyira komolyan vettem, hogy a mai napig ebből élek
Egy évvel ezután már új cél lebegett a szemem előtt, és az angliai utam terveztem.Közel két évig éltem Anglia déli részén egy nagyvárosban,au-pairként dolgoztam, nyelvet tanultam, felfedeztem, elvarázsolódtam. Annyira, hogy hazaköltöztem ugyan, de pár éve minden nyáron visszatérek. Főleg az itt szerzett élményeimről fogok írni nektek.
Simon Orsi
