Húsvéti receptek a nagyvilágból: inka áldás, báránysüti és záptojás

Húsvéti receptek a nagyvilágból: inka áldás, báránysüti és záptojás
11 perc

A húsvéti újjászületést a keresztény világ számos pontján ünneplik. Vannak helyek, ahol mélyebben őrzik az ünnep tradícióit, és akad, ahol a húsvétnak inkább a modern és újszerű értelmezése a jellemzőbb. Bárhogy is legyen ez, egy dolog biztos, húsvéti összeállításunkban olyan szokásokról és menükről olvashatunk, amelyekről sokan nem hallottunk, és amelyek igazán egyedivé teszik az adott ország húsvétját.

AMERIKA ÉS AZ ÚJSZERŰSÉG: KÓKUSZOS MAKARON HÚSVÉTRA

Megkérdeztem az amerikai férjem, hogy hogyan ünnepelték a húsvétot otthon gyerekkorában. Gondolkoznom kell rajta – válaszolta. Ez nem azt jelenti, hogy szenilis lenne, csupán kifejezi, hogy a húsvétnak milyen kis jelentősége van Amerikában és mennyire másképp ünnepli minden család. Karácsonykor halászlé és bejgli, újévkor lencse, húsvétkor sonka és tojás, na meg locsolkodás, mindennek megvan a rendje Magyarországon. Ha egy amerikait hálaadásról kérdezel, akkor büszkén sorolja a tipikus menüt: pulyka, krumplipüré, zöldbab, áfonyaszósz, sütőtökös pite és egyebek. A karácsonyi menünél is, bár családról családra változik, azért megvannak a tradíciók. Mindenki tele van karácsonyi emlékekkel, a férjemnek például a vaníliakrémes süti a kedvence, az öccsének a málnalekváros, én meg az anyukája marcipános sütijéért meg az Oreóból készített egerekért vagyok nagyon oda. A fenti két ünneppel szemben a húsvétnak kisebb a jelentősége erre. A böjt és az eldugott tojások keresése (no meg a gyerekek bevásárlóközponti nyuszival közös fotója!) fontosabb, mint, hogy mi kerül az asztalra. Ez szintén családról családra és évről évre változik. Az USA-ban töltött több mint 10 évem alatt számtalan barát és ismerős hívott meg hálaadásra és karácsonyra, húsvétra viszont senki sem, és aggódtak, hogy vajon egyedül ünneplek-e. Megkérdeztem pár barátomat és hasonló"nem tudom","ez változó","hát..." válaszokat kaptam. A legtöbbjük szülő már, így ők is inkább a tojáskerésre, nyuszis fotózkodásra, a nyuszi és csirke témájú sütikre és esetleg a húsvéti misére koncentrálnak, azonban egy állandó, tradicionális húsvéti menü eszükbe se jut. Minden évben találnak valami finomat vagy divatosat a neten. Végül a férjem is elgondolkozott a húsvéti menü kérdésen. Sonkára és tojásra, krumplira és zöldbabra emlékszik vissza. Mivel egyikünk sem helyez nagyobb hangsúlyt a húsvétra, ezért mi sem alakítottunk ki húsvéti tradíciókat. Talán egyet, hogy évek óta kókuszos makaront csinálok húsvétra, amiből kis csirkéket gyúrok. Minden évben remélem, hogy majd sikerül a fotókon látható kreálmányokat gyúrni, de ez sose sikerül. Marcipánból is szoktam nyuszikat formázni, ha pedig lesz motivációm és előjön belőlem a belső gyerek, most húsvétkor a reggeli is nyuszi témájú lesz.

 

De lássuk a kókuszos makaron húsvéti receptjét:

  • 1 pohár kókuszreszelék (termeszétes, nem édesített)
  • 1 kanál (tbsp.) liszt (gluténmentes recepthez kókuszliszt, de bármilyen liszt ok)
  • ½ pohár + 2 kanál kókusztej
  • 3 kanál juharszirup (mézzel is jó!)
  • ¼ kávéskanál vanília

Gyúrd össze a hozzávalókat. Tedd be a mikróba 3 percre, vagy egy picit kevergesd a tűzhelyen. Amikor eléggé összeállt a massza, gyúrj pici gombócokat belőle. Használhatsz egy fagyis kanalat ehhez. Sütőben 180 fokon süsd 15 percig, majd szedd ki és hagyd kihűlni. Ha kihűlt, diszítheted goji bogyóval, kakaóval, bármilyen maggal vagy aszalvánnyal, akár csibét vagy nyuszit formálva.

Gál Kati

Ha Svédország, akkor húsgolyó!

Ha karácsony, akkor ünnepi húsgolyó, ha húsvét, akkor húsvéti húsgolyó (kötbullar, ejtsd: sötbullár). Ez a svéd recept! Természetesen ugyanarról a darált sertés- és/vagy marhahúsból gyúrt gasztronómiai csodáról beszélek, ami legalább egyszer egy hónapban biztos, hogy egy svéd szendvicsben vagy ebédben felismerhető. A kedvenc népem nem tágít ettől a szokástól, maximum ünnepekkor pakol még mellé valami mást is. Húsvétkor például főtt tojást, ahogy mi is. Érdekes azonban, hogy bár előfordul, de a főtt sonka itt inkább a karácsonyi menü része.

A halfogások azonban szinte az összes itteni ünnepen népszerűek. Persze ne rántott fogasban gondolkozzunk, errefelé inkább az ecetes, mustáros és édes szegfűszeges szószban pácolt hering (becses nevén „sill”, a mi otthoni sprotninkhoz hasonló) és a füstölt lazac dívik. Fontos tavaszi fűszer a kapor, így húsvétkor is előszeretettel használják. A Jansson kísértése nevű tejszínes-halas rakott krumpli szintén minden svéd ünnepi asztalon megtalálható.

Az italok közul a"húsvèti mustot" èrdemes megemlítenünk. Ez egy kólaszerű szénsavas üdítőital húsvéti címkével, a receptje állítólag szigorúan titkos.

Hihetetlen dizájn és csecsebecse rajongók lévén a svédek az ételek körítéséről sem feledkeznek meg. A húsvét legjellemzőbb színe a sárga. A vázákban nyírfagallyakat láthatunk, amelyeknek a végére színes tollakat erősítenek. A gyerekek óriás papírtojásokban lelnek töménytelen mennyiségű édességre.

Ami viszont eltér a mi hagyományainktól, az az, hogy az ünnep itt már nagycsütörtökön elkezdődik azzal, hogy a kislányok boszorkányoknak öltözve bekopogtatnak a házakhoz édességért. „Csínytevés vagy édesség?” – ezzel a kedves kérdéssel járják a házakat, állítólag így űzik el az „ördögöt” a háztartásokból. Szerintem eddig még minden házban a csoki mellett döntöttek… Így aztán mindenki nyugalomban ismételgetheti péntektől, hogy Glad påsk (ejtsd: glad poszk), azaz kellemes húsvétot!

Szabó Vivien

Oroszország és a vodkás kulics

Különleges év 2017, ugyanis az ortodox húsvét időpontja egybeesik a katolikus húsvétéval. Oroszországban ez az ünnep a legnagyobb és legfontosabb, olyan, mint nálunk a karácsony. Ilyenkor összegyűlik a család és még azok is elmennek templomba, akik egyébként soha. Az ünnepi asztal jellegzetes dísze a kulics, egy kuglófszerű kalács és a paszha, amely egy édes, túrószerű étel dióval, mandulával és mazsolával.

És akkor jöjjön az autentikus húsvéti kulics recept:  3 bögre tejet összekeverünk 50 g élesztővel és 2 bögre cukorral, majd sötét helyen 10 percig kelesztjük. 25 dkg porcukrot és 10 bögre lisztet összeszitálunk, a közepébe mélyedést nyomunk. Beleöntjük az élesztős keveréket, a vaníliaaromát, egy citrom reszelt héját, 10 kissé felvert tojássárgát, egy pohár olvasztott vajat és egy teáscsészényi vodkát. Ízlés szerint adhatunk hozzá mazsolát, mandulát, ribizlit, bármit, ami ízlésünk szerint megy hozzá. Fakanállal simára keverjük, majd kissé meglisztezett deszkán a tésztát jól összegyúrjuk, közben fokozatosan adhatunk lisztet hozzá, ha nagyon ragad. Egy tálat kevés vajjal kikenünk, a liszttel megszórt tésztát belehelyezzük és letakarva kb. egy órán át kelesztjük. Ezután papírformákba tesszük és előmelegített sütőben 175 fokon 60 percig sütjük. Tetejére a cukormázhoz 4 evőkanál hideg vízre, egy citrom levére és 25 dkg porcukorra lesz szükségünk. Приятного апетита! Jó étvágyat!

Takácsy Dorka

Záptojást húsvétra? - Dániában igen!

Néhány hete megkérdeztem egy kedves dán baratnőmet, hogy mégis melyik a legjellegzetesebb étel Dániában, amely nagy valószínűséggel felkerül a legtöbb család asztalára húsvétkor. Rövid gondolkodás után a legnagyobb természetességgel csak ennyit felelt: záptojás. Mielőtt még kifejezhettem volna értetlenségemet, már folytatta is: a záptojás (dánul: rådne æg, vagy skidne æg) egy roppant egyszerű és nagyszerű fogás, melyet hét lépésből nagyon hamar el lehet készíteni. Ha mondjuk négy emberre számolunk, akkor első lépésként négy darab tojást (a dánok nem viszik túlzásba az ételadagokat) 6-8 percig főzünk. Eközben hozzáfogunk a záptojás meghatározó elemének, a mustáros szósznak az elkészítéhez. 30 gramm vajat megolvasztunk egy serpenyőben, majd hozzáadunk 30 gramm lisztet. A két alapanyagot jól összekeverve rántást készítünk. Ehhez öntünk még 1/3 liter tejet, és a rántást lassan, fokozatosan, folyamatos kevergetés mellett a vajas, lisztes alaphoz keverjük. Ezt követően hozzáadunk 2 evőkanálnyi dijoni mustárt, egy kis sót, meg egy kis borsot. Nagyjából öt perc főzés után levesszük a kész mustáros szószt a tűzhelyről. A megfőtt tojásokat megpucoljuk, félbe vágjuk és elhelyezzük őket egy tányéron. A szósz rögtön mehet is a tojásokra, a tojások alá, vagy akár mellé, kinek, hogy tetszik. A záptojást lehet frissen vágott zsázsával díszíteni, mellé pedig a dánok nagy kedvence, a rozskenyér illik a leginkább. Mostmár így, hogy tudom, a záptojás lehet finom is, talán az én húsvéti asztalomra is felkerül az idén!

Könyves Viki

Dán húsvéti záptojás (Fotó: SweetSourSavory.com)

Ahol a bárány sütemény is: francia húsvéti menü

Párizs környékén meglepően nehéz volt számomra feltérképezni a francia húsvéti szokásokat. A meghatározó vallási ünnep egy erős katolikus múlttal bíró országban azonos alapokra épül, mint bárhol máshol, a harangok itt is"Rómába mennek" nagycsütörtökön, itt is csokitojásokat teremnek a kertekben, parkokban, amelyeket a gyerekek nagy lelkesen megkereshetnek. (A nyuszi mint csokihozó csak Alsace-ban jellemző.) Ez a szokás nagyon él még a külvárosban, nem keresztény környezetben élő családok között is, a csokigyártók nagy örömére. De a tojásvadászaton és a jellegzetes vallási szertartásokon kívül elsőre nem igazán tudok olyasmit mondani, ami Párizsban szembetűnően húsvéti és francia. Az egyedi ételeknek ezért külön utánajártam.

Amit Franciaországban húsvét vasárnap hagyományosan esznek, az a gigot d'agneau, azaz báránycomb, általában friss tavaszi zöldségekkel, például spárgával. Előételnek tojás esznek különféle formában. Egy ilyen jellegzetes előétel a húsvéti pástétom, paté de pâques, amit magyarul leginkább töltött lepénynek mondanék, amiben darált húst, kolbászt és egész főtt tojást is találunk. Desszertnek pedig a nid de pâques, húsvéti fészek kerülhet az asztalra, ami egy koszorú alakú felfújt sütemény, főleg csokoládé ízesítéssel. A koszorú belsejébe csokitojásokat is szoktak tenni. Alsace régió híres a lamala nevű süteményről, amit bárány alakú kerámiaedényben sütnek.

Varró Zsófia

Kecsua húsvéti áldás Ecuadorban

Húsvét a legfontosabb ünnepe a katolikus egyháznak, hiszen ebben az időszakban ünnepeljük Jézus feltámadását, a halál felett aratott győzelmét. A pogány hagyományok szerint is ez az időszak a testi-lelki megtisztulás időszaka: a tavasz kezdete, a termékenység ünneplése. Ecuadorban a két kultúra mindennél jobban egyesül: egyaránt megtalálhatóak a pogány és a keresztény szokások. A húsvét még a karácsonynál is nagyobb ünnep itt. Nagypénteken még a tömegközlekedés is leáll, a harangok folyton misére és virrasztásra hívják az itt élő embereket, és az ország katolikus része mély áhítatba merül. Húst ezen a napon nemcsak fogyasztani, de szinte kapni sem lehet, a piacon is csak halat árulnak, többek között a mindössze évente csak egyszer fogyasztható fanescát, ami nem más, mint a tipikus ecuadori nagypénteki halleves. A fanescát csak a húsvéti szent héten készítik és még hírből sem hasonlít az amúgy tengerpartokon kapható hagyományos encebolládo halleveshez. Amíg utóbbihoz a halat hagymás-citromos szószban főzik meg, addig a fanescához tőkehalat használnak, bacalau-szószt és a helyi tipikus zöldségeket. Tejben tizenkétféle babot, borsót és kukoricát főznek benne össze, ezzel jelképezvén a tizenkét apostolt. A végeredmény pedig egy nagyon sűrű és laktató leves, amit csak és kizárólag nagypénteken esznek.

Mindeközben a kecsua városrészekben, vagy akár a piacon is  a katolikus templomokhoz hasonlóan  áldásosztás zajlik: a kecsua asszonyok gyümölcs- és vízkúrát ajánlanak, közben áldást is lehet tőlük kérni. Ehhez a következő rituálé párosul: először egy főtt tojást végiggörgetnek a testeden, ezzel beszívják az összes negatív energiát, majd eukaliptusz levéllel csapkodva a hátadat, elmondják áldásaikat. Ezek után vízbemerítés következik. A hagyomány szerint a rituálé bőséges gyermekáldást és szerencsét hoz, emellett megtisztulunk az összes városi stressztől. Az asszonyok így segítik elő, hogy jobban ráhangolódjunk a természetre, a tavaszra, a megújulásra.

Böröndy Elza



Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!

Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy jó sztorid? Legyél a szerzőnk!

Címkék: húsvét , Ünnep , szokások