A legtöbb, alapképzésen tanuló, nappali tagozatos külföldi diák Romániából, Litvániából, Lengyelországból, Bulgáriából és Magyarországról érkezik Dániába. Az elmúlt évek során a felsorolt országokból jelentkezők száma rohamosan nőtt, a legkeresettebb szakiránynak pedig a társadalomtudománnyal kapcsolatos tanulmányok bizonyultak.
De mégis mi az, ami kecsegtető lehet egy magyar diák számára ebben az apró, hideg és sokaknak oly semmitmondó országban?
Öt évvel ezelőtt – Dániába való költözésem előtt – egyetlen érvet tudtam felhozni válaszképpen erre a kérdésre: vonzott az ország, mert nem tudtam róla semmit és ezért kíváncsivá tett. És ebben ki is merült az indoklásom azzal kapcsolatban, hogy miért pont Dánia. Viszont ahogy teltek az évek, és én kezdek közeledni a tanulmányaim legvégéhez, úgy érzem, hogy képes vagyok kicsit bővebben kifejteni, hogy valójában miért is jó itt tanulni.
1. Tandíjmentes szakok
Mint tudjuk, a pénz nagy úr. A felsőoktatási képzések tarifája pedig olykor az egekbe rúg. Sokan csak azért nem tanulhatnak tovább, mert képtelenek kifizetni a továbbtanulással járó költségeket, és nem pedig azért, mert nincs meg a kellő motivációjuk vagy tudásuk hozzá. Ezért fontos kihangsúlyozni a legelső és talán sokak számára legfontosabb pont gyanánt, hogy az Európai Unióból, Svájcból és az EGT-tagállamokból érkező diákok tandíjmentesen tanulhatnak Dániában.
2. Gyakorlatias oktatás
Dániában csoportmunkák és esettanulmányok sorozata zúdul a diákok nyakába már a legelső hetekben, mely elsőre szokatlan és ezért a legtöbb külföldről érkező számára kihívást jelent. A hétköznapi életből merített valódi problémákat kell megoldani, és így lehetőség nyílik az elmélet gyakorlatba helyezésére. Ez igazán nagy segítség a jövőre nézve, amikor már a problémák élesben jönnek, és nem mindig lesz lehetőség a rossz döntések kiküszöbölésére. A bemagolós tanulás nem gyakori a dániai felsőoktatásban, persze bizonyos szintig megkövetelendő szakiránytól függően. Nem kell teóriákat, évszámokat és neveket kívülről sorolni a vizsgák alkalmával, viszont azt tudni kell, hogy az elméletet hogyan használjuk a való életben, különböző helyzetekben és körülmények között. Dániában a felsőoktatás jelentős hangsúlyt fektet a diákok problémamegoldó képességének fejlesztésére, valamint az innovatív gondolkodás ösztönzésére. Azért jó érzés itt diáknak lenni, mert az általunk hitt naiv ötletek hallgató fülekre találnak, és így lehetőséget kapunk nem csak tudást kapni, de olykor adni is.
Diákok munka közben(Fotó: Könyves Viki)
3. Tanár-diák kapcsolat
Meglepő, amikor első nap arra kér a tanár/professzor, hogy szólítsd csak nyugodtan a keresztnevén. Ez általában azután következik be, hogy egy újonnan érkező nemzetközi diák teacher-nek, sir-nek vagy mrs.-nek nevezi az illetőt, ami meglehetősen szokatlan megszólítás ebben az országban. Szóval a közvetlen kapcsolat tanár és diák között már a tegező viszony kialakulásánál elkezdődik.
Emellett sokat segít a jó kapcsolat megteremtésében az is, hogy a tanárt érdekli a véleményed. Ha órán felszólít, akkor nem kioktatni akar vagy lecsapni rád, mert megint Facebookon lógtál óra alatt, hanem azért, mert tudni szeretné, hogy mi a személyes meglátásod az adott témával kapcsolatban. Ha nem értesz vele egyet, az sem baj. A lényeg, hogy merd kimondani és alátámasztani, amit gondolsz. Ez vizsgahelyzetekben sincs másképp: vizsgáztatók célja nem az erőfitogtatás vagy megfélemlítés, hanem az, hogy átsegítsenek a helyzeten, elbeszélgessenek veled és ha úgy alakul, hogy nehézségekbe ütközöl, akkor rávezessenek a helyes válaszra. Ahogy mindig hangsúlyozzák, nekik semmiképp sem érdekük, hogy megbuktassanak, ezért teljes mértékben arra törekednek, hogy egy nyugodt légkört biztosítsanak a vizsgák során.
Aztán az is megtörténik néha, hogy a menzán egy asztalnál esztek, vagy szünetben közvetlenül elcsevegtek egy pár perc erejéig. A lényeg, hogy amennyire te tiszteled a tanárod, annyira ő is tisztelni fog téged.
4. Diákbarát struktúra
Hiba lenne elkönyvelni, hogy Dániában egyetemistának lenni könnyű, viszont nem túlzás azt állítani, hogy könnyebb, mint Magyarországon. Nem feltétlenül a tananyagot vagy vizsgákat illetően, hanem inkább a tanterv és az órarend struktúrája miatt. Kezdjük azzal, hogy általában délután négy után nincs tanítás, tehát az embernek van elég szabadideje órák után minden másra.
Egy diákszálló Dániában(Fotó: Flick/Florian Plag)
A heti óraszám 20 és 30 között mozog, attól függően, hogy milyen szakra jár az ember. Az én esetemben a legelső félév volt a legzsúfoltabb (kb. 25 óra hetente) marketing management szakon. Ez a szám fokozatosan csökkent szemeszterről szemeszterre – kevesebb kellett a padban ülni, viszont többet kellett csoportokba szerveződve különböző projekteken dolgozni. Ennek többek között az az előnye, hogy a csoport szabad kezet kap abban, hogy mikor, hol, milyen keretek között dolgozik a feladaton. A lényeg, hogy a határidőn belül megérkezzen a projekt a felelős tanárhoz. A projektek időtartama elég változó: van, hogy csupán egy nap erejéig tart, és az is előfordul, hogy hetekig, akár hónapokig is elhúzódik. Ilyenkor beszélünk szemeszterprojektekről, melyeket írásban ki kell dogozni, majd szóban megvédeni.
Ezenkívül a csoportos prezentációk mindennapi részei az óráknak. Az elején sokaknak frusztráló, hiszen van, aki feszélyezve érzi magát, amikor idegenek előtt kell szerepelni. Megértem, nekem is sokszor görcsbe rándult a gyomrom, amíg nem szoktam hozzá a nagyközönséghez. Viszont mára már hálát adok azért, hogy ilyen nyomás alá kerültem, mert képes vagyok szabadon, lazán és magabiztosan felszólalni, ha szükség van rá. Ugyanezt a fejlődést észrevettem másokon is, és jó érzés látni, hogy a rendszeres gyakorlás mennyit segített az előadásmódunkban és fellépésünkben.
A tananyag nem túl megterhelő, mégis átfogó. A tanárok jegyzetei, prezentációi, projektek, feladatok, az órarend, diák-tanár közötti kommunikáció, vizsgák, egyszóval minden számítógépen történik, egy online rendszeren keresztül, melyhez mindenkinek saját hozzáférése van.
Az írásbeli vizsgákról érdemes megemlíteni, hogy, igaz nem minden esetben, de elég sűrűn megengedett a könyvek, jegyzetek, sőt néha az internet használata is, ami ismét bizonyítja, hogy nem a tananyag memorizálásán van a hangsúly, hanem sokkal inkább a használatán.
5. Nemzetközi lehetőségek
Szerintem mindegyik közül ez a pont a legértékesebb. Dánia nagyon aktív a nemzetközi kapcsolatok kialakításában és fenntartásában külföldi felsőoktatási intézményekkel, valamint diáktoborzó ügynökségekkel. Ez által a diákoknak lehetőségük nyílik egy olyan közösségben tanulni és élni, mely különböző kontinensekről, nemzetekből és kultúrákból kovácsolódott össze. Ilyenkor akarva-akaratlanul belekóstolunk egymás szokásaiba és szépen fokozatosan megtanuljuk, hogyan kell feltétel és előítélet nélkül elfogadni másokat, ugyanúgy, ahogy mások elfogadnak minket. Mesterképzésemet egyedüli magyarként kezdtem az osztályomban, huszonhét másik nemzettel együtt. Olyan történeteket hallgattam meg a világ minden tájáról és olyan tapasztalatokkal gazdagodtam ezektől az emberektől, amelyek százszor, ha kell ezerszer überelik mindazt, amit az egyetem nyújt egymagában. Ha az ember, úgy dönt, hogy Dániában szeretne továbbtanulni, akkor ott van a lehetőség, hogy az egész világ a barátja legyen, és így a későbbiekben a Föld minden szegletében akad majd egy ismerőse.
A nemzetközi lehetőségek nem merülnek ki ennyiben. Azok a diákok, akik egy (vagy akár több) szemesztert Dánián kívül szeretnének tölteni a tanulmányaik alatt, nyugodtan megtehetik. Legyen szó csereprogramokról, mint például az Erasmus+ (Európában), Nordplus (Skandináviában), Magellán (Európán kívül), vagy gyakornoki lehetőségekről (Ázsiától Dél-Amerikáig, egyszóval szinte bármerre) vagy akár rövid időtartamú tanulmányi utakról és nemzetközi versenyekről, a dániai továbbtanulás esélyt ad mindenki számára, hogy világot lásson, tapasztaljon és kibővítse a látókörét. Valahogy hasznosabbnak érzem, hogyha egy diák az egyetemi évek alatt többször is kötelezően ki kell lépjen az egyetem falai közül, hogy kipróbálja magát a való életben. Ezáltal arra is megnő az esély, hogy céltudatosabban és bátrabban induljon neki a nagyvilágnak diplomázás után.
Diákok Dániában(Fotó: Könyves Viki)
6. Diákmunka
Igen, Dánia drága ország és az elinduláshoz jelentős összegre van szükség. Ezért sokan úgy vélekednek, hogy akkor mégis hiába a tandíjmentesség, ha havi 200.000 forint rámegy a lakbérre, a kajára, a mindennapi költségekre. Persze, benne van a pakliban, hogy az ember gatyája is rámegy, de nem kell feltétlenül így történjen. Dánia egy olyan ország, ahol a társadalom és az állam is buzdítja az iskolába /egyetemre járó fiatalokat (akár dán, akár külföldi), hogy a tanulmányaik mellett dolgozzanak, ezáltal biztosítva maguknak egy önálló, stabil életet. Számtalan helyen keresnek munkaerőt heti néhány órára, mely könnyen összeilleszthető az amúgy sem irgalmatlanul megterhelő egyetemi órarenddel. Természetesen nem kiskosztümös, magassarkús munkalehetőségekről beszélek, hanem takarításról, mosogatásról, raktári melóról és újságkihordásról. Dániai életem első három évében egy koldingi fitneszteremben takarítottam heti háromszor négy és fél órát. Az biztos, hogy nem volt egy álom meló, de a fizu teljes mértékben elég volt a költségeim fedezésére, sőt, még félre is tudtam tenni belőle. Tehát igen, Dánia drága, de a fizetéseket is ehhez mérten adják. Ezért, ha az ember munkát akar vállalni míg Dániában tanul, azt simán megteheti. Ami ehhez szükséges az kitartás, folyamatos böngészés a lehetőségek után és az elvárásaink csökkentése, ha sokáig nem is, de legalább arra az időszakra, míg kiscsikókként kóstolgatjuk a dán életet.
A felsorolt hat pont még mindig csak egy dióhéjban való összefoglalása annak, hogy mit ad vagy adhat egy külföldről érkező diáknak Dánia. Az, aki már egyszer megtapasztalta az itteni továbbtanulást, valószínűleg mára másképp látja a világot. Láttam embereket lediplomázni és letelepedni ebben az országban, láttam embereket lediplomázni és azonnal továbbállni, és láttam olyan embereket is, akik lediplomáztak, továbbálltak, majd végül visszatértek Dániába. Hogyha ezt a cikket olvasva úgy gondolod, hogy ez egy neked való ország, akkor javaslom, hogy merj nagyot lépni és tapasztald meg a saját bőrödön, hogy miért döntenek oly sokan a dániai továbbtanulás mellett.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!
Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy jó sztorid? Legyél a szerzőnk!
Szabó Dániel
Sörös Tamás
