Ha Latin-Amerikára gondolunk, elsősorban két dolog jut eszünkbe (vagyis négy): tengerpart, forróság, tánc, latin szeretők. Az élet mindig napos oldala. A másik, köztudatban megragadt dolog a favellák, nyomornegyedek, az, hogy a lakosság nagy része kénytelen napi egy dollárból megélni. Ez természetesen csak a két véglet, a kettő között rengeteg átmenet van, mint ahogy azt Loja város példája is bizonyítja. Nézzünk hát pár olyan mindennapi életből vett példát, amely akar európai színvonalúnak is beillene, itt, Ecuador déli részén, Perutól 4 órányira.
1. Megújuló energiák használata
Ha azt hinnénk, hogy csak német és holland nyelvterületen találták fel a szélenergiának a hasznosítását, alaposan tévedünk. Loja az Andokban fekszik, mintegy 2000 méter magasan. Tehát nagyon szeles. A város önkormányzata pedig nagyon okosan kihasználva ezt, szélerőműveket telepített a városhatárba, ennek köszönhetően ma már a város energiaellátásának 40%-át ezek a szélerőművek fedezik!
2. Szelektív szemétgyűjtés
Hihetetlen vagy sem, de a városkában nemcsak a műanyagokat gyűjtik be külön és hasznosítják újra, hanem a konyhai szemetet is szelektíven gyűjtik! (Még mielőtt azt hinnénk, hogy a szelektív szemétgyűjtés megint csak egy európai kuriózum - nem, nem az.) Minden háztartásban két szemetes van, az egyik a komposztáló, a másik pedig "a többi". Két külön szemetesbe is kell ezeket kirakni az utcára (a kukás autó mindennap körbejár minden utcát), és szelektíven szedi össze a szemetet: két külön rekeszbe borítják. A lebomló tároló jele egyezményesen zöld, s erre a közterületeken kihelyezett szemetesek eseten is figyelnek, ott is megkülönböztetik.
3. A buszok, buszmegállók
Persze, kisvárosról beszélünk, de nem egy szigorú buszmenetrenddel ellátott kisvárosról: itt is, mint az ország többi részén, csak ki kell menni a buszmegállóba, és egyszer csak (általában pár percen belül) jön a busz. Sok helyen a buszt le is lehet inteni utcasarkon, de a többség most már kiépített buszmegállókkal működik. Ezek a buszmegállók váróhelyként is szolgálnak, helyenként automata kapukkal, külön csipogós beléptető rendszerrel. Persze, külvárosban nincsenek kiépített megállóhelyek és a jegyet is a buszon levő jegykezelőtől veszed, de a belvárosban meglepett a jól kiépített automata rendszer! Nem beszelve arról, hogy a buszok európai mértékkel is modernek: egyáltalán nem lepukkantak, tisztán tartottak, kényelmesek!
4. Köztisztaság
Piaci napokon, partik után, ahol sok ember összeverődik, mindig van szemét. Nemcsak Latin-Amerikában, hanem bármelyik másik, akár nyugat-európai országban is. Ismét a város vezetésének köszönhetően azonban Lojában olyan mértékben tisztán tartják az utcákat, hogy csak ámultam és bámultam. Annyira tisztán tartják, amennyire csak lehet! Van, hogy látni szemetet az utcán, persze.. de nem sokáig, mert a tisztító szolgálat hamar jön és összeszedi. Mielőtt eljöttem otthonról, sokszor hallottam azt a sztereotípiát, hogy biztosan szemetelnek sokat, nem tisztelik a tisztaságot Dél-Amerikában.. persze, biztosan van ilyen is, de számomra az utcák tisztasága kellemes csalódást okozott. :-)
5. Hivatalok
Sorban állás.... sorszámhúzás.. legyen szó bármelyikről, mindegyik gördülékenyen megy. Jó, persze, egy hónapja vagyok itt, eddig bankban voltam, meg a vízumomat regisztráltam, de csak és kizárólag kellemes tapasztalataim voltak eddig: ismét a sztereotípiáktól eltérően, az emberek képesek várni (alapból türelmesebbek, ráérősebbek - tehát, pl. mikor én jó kis európai módjára fel-alá sétálgattam a vízumomra várva, az ujjaimat tördelve, egy nagymama az unokáinak olvasott mesét nagy nyugalomban, mintha otthon lennének..). Ugyanígy a bankban: mindenki képes végigvárni a sorát, nincs tolakodás, aki pedig az ablaküveg túloldalán ül, kedves, sőt, még ránk is mosolyog, az ügyintézés pedig gördülékeny! :-)
Persze, a fenti kiragadott példák ellenére meg ugyanúgy más, latin sztereotípiák érvényesek: többek között a végtelen kedvesség, udvariasság, ami nagyon megfogott. Ugyanígy előfordulnak megbízhatatlan emberek, szolgáltatások. Ha szerelőt hívsz, tuti nem akkor jön, mikorra hívod, hanem akár napokkal később is... Sok minden sokkal több időbe telik, mint otthon vagy bárhol máshol. Van sok olyan ember is sajnos, aki napról napra el, úgy tengődik valamin.. nem mindenkinek vidám az élete itt, az iskolák minőségéről (diákok, tanárok túlterheltsége) és állapotáról (vizesedő falak) ne is beszéljünk.. De, amit látok itt a fejlődés, az, hogy az emberek fejében elültetik a gondolatat a szelektív hulladékgyűjtésnek, hogy ez NEKÜNK JÓ, HASZNOT HOZ, az, hogy a hivatalban kedvesek és segítőkészek legyenek az emberek... lenne mit tanulnunk, nekünk, európaiaknak! :-)