Varázslatos Szicília – Az Etna és környéke

Szicília nyugati részén élünk, ahol kissé lassított üzemmódban történik minden. A városok kisebbek, nyugodtabbak és valahogy az emberek stílusa is ehhez igazodik.

Éppen ezért már itt volt az ideje annak, hogy a sziget keleti oldalán is körülnézzünk kicsit.

Amióta elhatároztuk, hogy itt fogunk élni – folyton csak az Etna járt a fejemben. Nagyon izgatott voltam, mert még sosem láttam vulkánt közelről. Pedig Szicíliában EZT TILOS KIHAGYNI!

Mit érdemes tudnunk róla?

Etna

Az Etna Európa legmagasabb, napjainkban is aktív vulkánja Catania és Messina között a sziget keleti partján. Feljegyzések szerinti legutolsó kitörése 2015. május 12-én volt.

Hogyan juthatunk fel az Etnára?

Két találkozási pont is van azok részére, akik közelebbről is szeretnék felfedezni a vulkánt:

1. Dél-Etna ( la Sapienza), ahonnan sétával vagy felvonóval is megközelíthető a vulkán 2900 méteres magassága. Innen 2-4 órás túrák vannak a hegycsúcsig, habár nem kell olyan magasra merészkedni, hogy átszellemüljünk a vulkán légkörével.

2. Észak-Etna ( Piano Provenzana) – sétálva vagy kisbuszokkal érkezhetsz meg a 2400 méteres megfigyelőponthoz. Habár innen már evidens a vulkán krátereihez vezető út, nem javasolt egyedül (idegenvezető nélkül) indulni a felfedező-túrára.

A megfelelő öltözködésre is érdemes figyelni, hiszen itt percek alatt változhat az időjárás, míg nyáron a városban sortban és pólóban turistáskodsz, fent az Etnán széldzseki, hosszú nadrág és megfelelő túracipő viselete KÖTELEZŐ. Az pedig csak egy apróság, hogy víz és élelem nélkül sem vágunk neki egy ilyen kirándulásnak.

Ki hitte volna, hogy itt síelni is lehet? Az Etna 3323 méteres magasságán novembertől áprilisig a kedvenc téli sportunknak is hódolhatunk, amit itt pluszban kapunk: a síelés közbeni páratlan panoráma, hiszen szép időben gyönyörködhetünk a kéklő Jón-tenger látványában.

Mi is meghódítottuk az Etnát (habár ezt nem télen tettük), tényleg nagy élmény volt.

Milyen volt a látvány? Aznap, amikor ott voltunk sajnos kissé borongós idő fogadott, de számomra örök emlék, és erről a képek is tanúskodhatnak.

Azoknak, akik a közeljövőben tervezik kirándulásukat ide, jó hírem van: a Wizzair járatával Budapest-Catania útvonalon érkezve tudnak a környéken körülnézni.

Képek: Mihálydeák Rita

Catania

Szicília második legnagyobb városát, mely az Etna lábánál fekszik, a"láva városaként" is szokták emlegetni. Olaszország egyik legforróbb városában a hőmérséklet nyáron meghaladhatja a 40 °C-ot is.

Néhány korábbi vulkánkitörés már elpusztította a várost, ezek közül a legjelentősebb a 17. században történt. 1669-ben Cataniát teljesen elborította a láva és 24 évvel később 1693-ban egy földrengés is maga alá temette. A szerencsétlenség-sorozat után mindent barokk stílusban építettek újjá, aminek eredményei, a sok szép épület és széles sugárutak, esztétikailag sem okoznak csalódást.

A legfigyelemreméltóbb mindebből az alapanyag, amit az újjáépítéshez használtak: ez maga a láva! Catania egy szürke város, néhol fekete-szürke utcáival, mégis egyedi a világon. Mindebből – az utcán sétálva – mégsem a szürkeséget jegyezzük meg, hanem az összhangot, a nagy tereket, templomokat, szobrokat és a hangulatot. Egy város, mely szürke – mégsem szomorú, egy hely melynek terein érdemes körülnézni, bemenni kis templomaiba és magunkba szívni történelmét.

Főtere viszonylag kicsi, mégis elbűvölő, városnézésünk fő kiindulási pontja a Piazza Duomo lehet. A Santa Agata (a város védőszentjéről elnevezett) katedrális is a főtéren található, mely a földrengés alkalmával szintén majdnem teljesen le lett rombolva.

Mindössze pár percnyire a főtértől nézzünk be halpiacára, mely a palermóihoz képest kisebb, de egyáltalán nem elhanyagolandó. Néhány útikönyvben igen keveset írnak róla, pedig a vulkán lábánál fekvő várost kár lenne mellőzni. Innen nagyon jó a közlekedés, ha vonattal vagy busszal szeretnénk továbbutazni. A reptér mindössze 20 kilométeres távolsága, az Etnára közlekedő buszok és Taorminába, Szirakúzába, Messinába induló vonatok megkönnyítik a turisták dolgát.

Képek: Mihálydeák Rita

Taormina

Szicília drágaköve, egyike a leglátogatottabb helyeknek a szigeten. A város olyan, mint egy nagy tengerre néző terasz, ennek az elhelyezkedésnek köszönhetően lélegzetelállító kilátást nyújt.

Híres festőnk, Csontváry Kosztka Tivadar több képet is festett Taorminában: Holdtölte Taorminában és a híres festménye: A taorminai görög színház romjai is itt készült.

A város már az 1700-as évektől vált az « elit turizmus » célpontjává, a 20. század elejétől pedig külföldi művészek és írók fellegváraként tartották számon. Többek között D.H. Lawrence is tartózkodott itt.

Szicília második legnagyobb színháza a taorminai görög színház a szirakúziai után. Napjainkban rengeteg eseménynek ad otthont: divatbemutatóknak, koncerteknek, filmfesztiváloknak, opera és színielőadásoknak.

A Taorminai Filmfesztivál 50 éven át került megrendezésre, így a városba rengeteg híres filmsztár érkezett az ókori görög színházban tartott vetítésekre.

A város panorámája, a kis utcák szűk lépcsőikkel és a romantikát idéző hangulat teljesen elbűvölik az idelátogató turistát.

Strandolni vágyóknak is ideális hely, mert itt találjuk a legszebb tengerpartokat, a Jón-tenger vize ráadásul igen meleg.

Taorminától délre találjuk az Isola Bella (szép sziget) természetvédelmi körzetet. Ezt az aprócska szigetet 1988-ban természetvédelmi tájjá nyilvánították, a sziget azonban egészen 1990-ig magántulajdonban maradt. Igen népszerű célpont a fürdőzök körében.

Ha a környéken időzünk, rövid hajókirándulás alkalmával meglátogathatjuk a Grotta degli Innamorati-t vagyis a szerelmesek barlangját.

Innen nem messze pedig megtaláljuk azt az éttermet, ahol a Nagy Kékség című film egyik jelenetét is forgatták Jean Reno-val.

Bármely évszakban is döntenénk a szicíliai utazás mellett, ez a régió sosem okoz csalódást.