Utazásra hangolva

Utazásra hangolva
Utazásra hangolva

Kinek mit jelent a repülés? Nekem személy szerint jóleső gyomorideget, zsúfolt reptereket és a hőn áhított otthonhoz való közeledést. De be kell vallanom, hogy amíg a reptérre nem érkezem, – minden egyes alkalommal – egy kisebb fajta pánik vesz erőt rajtam.


Így voltam ezzel legutóbbi utazásomkor is, semmi áron nem kockáztattam volna, hogy lekéssem a Brüsszel-Charleroiba tartó járatomat, hiszen onnan végre –110 nap távollét után – hazaérkezhettem Budapestre!


Az odaút

Jelenlegi utazásomnak megpróbáltam csak a pozitív oldalait elemezni (néhány kósza negatív gondolat azért mégis becsúszott).

- Már attól is nyugodtabbnak éreztem magam, hogy nem a Wizzair egyik járatát választottam (a nagy igazság az, hogy a „poggyász-mizériájukra” gondolva kevésbé vágyunk az utazásra ezzel a légitársasággal).

Wizzair = csak EGY darab kézipoggyász és 0 női táska, amibe (ha engednék) még belepakolhatnánk néhány hasznos és haszontalan apróságot az utazáshoz! Számomra mindig  fontos néhány kellék, amelyek a repülőn jobb, ha kéznél vannak: határidőnapló, toll, laptop, zene, könyv, egy újság vagy keresztrejtvény – ezek nélkül tollától megfosztott madárnak érzem magam!

( Ti milyen tárgyak nélkül nem tudjátok elképzelni az utazásotokat?)

- Szicíliából elindulva mázlim volt, a Trapani-Birgi reptér kényelmes méretű és a kötelező átvizsgálás után máris a beszállókapuhoz érkeztem. Átvizsgáláskor a laptopomat nem kellett szétszedni, sem a folyadékokat bemutatni (de rutinos utazóként nincs is nálunk ilyesmi, csak a legszükségesebbek). Így fölösleges reptéren való ücsörgés megspórolva, még az írásra sem jutott 2 másodpercem és a gépen találtam magam. Mindenkinek ilyen akadálymentes becsekkolást kívánok az utazása során!

- Nem tudom, mások hogy vannak vele, de én oly sok levegőben töltött idő után is érzem azt a furcsa bizsergést a gyomromban a repülő felszállásakor. Mégis, a repülés a legszuperebb invenció a világon! Igaz ezúttal csak többórás átszállással és 23 órakor landoló járattal leszek magyar földön, de nekem csak a DESZTINÁCIÓ számít, minden egyes utazáskor ez lebeg a szemem előtt. Annál sincs nagyobb öröm, amikor a késve induló járatod behozza a lemaradást és sikerül a kiírt időben megérkezned.

- Nem volt gondom a mellettem ülőkkel sem és kényelmesen elővehettem a számítógépemet is, hogy mindezt bepötyöghessem nektek!

- Megnéztem Charleroit, pedig nem is egy világváros! De én már csak ilyen kíváncsi vagyok és felfedezésre éhes, miért lenne kötelező csakis a turisztikailag és világszerte ismert helyeket látogatni? Ha már ide szólt a jegyem gyorsan éltem is a lehetőséggel. Ez olyan, mint egy bónusz városnézés, amit a repjegyünkkel együtt vásárolunk meg – Ti se hagyjátok ki –, a többórás reptéri várakozásnál ez szórakoztatóbb program!

Galéria: Charleroi utcái Lucky Luke-kal, a híres belga képregényhőssel és Tin-Tinnel

(Fotó: Mihálydeák Rita)


- Naplementekor szállt fel a gépem, így csodás pillanatokat kaphattam lencsevégre.

(Fotó: Mihálydeák Rita)

A visszaút

A budapesti reptér nekem egy ideje csakis kellemes csalódás. Rengeteg újítást vezettek be és modernné varázsolták a mi kis fővárosunk repülőterét (ld. kiemelt kép). Habár a turisták ma sem értik, honnan ez a névadás (na nem a jelenlegi Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér elnevezés, hanem még a régi, de a mindennapokban még most is gyakrabban használt Ferihegy Repülőtér), és főleg mit is takar a Feri, magára a helyre, ahonnan a világ számos országába repülhetünk, büszkék lehetünk!

(Tudtátok, hogy Mayerffy Xavér Ferenc szőlésznek, Széchenyi István barátjának a 18.században szőlőbirtokai voltak a mai Ferihegy repülőtér területén? Innen a misztérium a nevet illetően...)

- Visszatérve a helyszínre, az indulási oldal első emeletén bizony játszóteret is találunk a rosszalkodó lurkók számára, akiknek ugyanúgy mint a szüleiknek- ezzel a húzással könnyebbé tették a várakozással eltöltött időt.

- Csocsóasztal: kicsit nagyobbaknak ez is jó időtöltésnek bizonyul, míg a beszállásra várakozunk, (csak aztán halljuk meg a nevünket a hangosbemondóban, ha nagyon elmerülnénk a játékban).


Galéria: A reptéren (Fotó: Mihálydeák Rita)

- Ingyen wifi: nemcsak legenda, működik is, mert legtöbb reptéren még azért is külön fizetned kell, ha használni szeretnéd az internetet. Legalább a budapesti várakozás során nem kell ettől tartanod.

Mindent egybevetve a mi repterünk elegáns, kényelmes és modern. Végül is nem ez lenne a célja minden ilyen létesítménynek? Egy olyan hellyé varázsolni, ahol kényelmesen, akár több órát is képesek és hajlandóak vagyunk eltölteni és ne csak szenvedni attól, hogy nincs hová leülnünk, ahol zavartalanul készülhetünk nyaralásunk vagy üzleti utunk helyszíneire.


Velence- Treviso reptér 

Szerintem kicsi a repülőtér, de szervezett. Tiszta, de a várakozás hosszúnak tűnhet, mert kevés az ülőhely.

Például, ha valaki jóval (pár órával) korábban érkezik a gépe indulásáig, nem csekkolhat be akármikor, ki kell várnia a sorát. Logikus ez a szervezettség, de nem értem, mitől jobb nekik, ha mindenki egyszerre özönlik az átvizsgáláshoz.

Kivételesen itt az internet sem működött, ingyen wifi ide vagy oda: nem volt mázlim vele.

Csomagok átvizsgálása – itt is csak szúrópróba-szerű, de érthető – csak ne mi legyünk a „célpontok”. ( Örömmel kihagyom az érzést, amikor a személyes holmijaim között kutatnak.) 

Ha végre átvergődtünk az ellenőrzésen, akár egy masszázsfotelben is lazíthatunk a gép felszállásáig.

Mindenkinek jó utat kívánok!

Tetszett? Oszd meg!