Az ingatlan négyzetméterre leosztott ára itt a legdrágább a világon. Hongkong területének csupán ¼ részén lehet házakat építeni. A "cipősdoboz" gúnynevet azért kapta a város, mert a lakások elképesztően kicsik és drágák. Mi a barátommal egy újonnan felújított, 30 nm2es, 1 szobás lakást bérlünk a SOHO-ban, körülbelül 550 ezer forintért. Havonta. Miért ilyen “olcsón”? :) Azért, mert egy 50 éves lift nélküli épületben lakunk és az 5.-re kell felmásznunk. Néha akár ötször is egy nap.
A tartomány egy része nagyon sűrűn lakott a körülbelül 8 milliós népesség miatt, a nagyobbik része viszont teljesen lakatlan. Nagyon elterjedt itt a “stúdiólakás", ami gyakorlatilag egy helység plusz “fürdőszoba” és a mérete 10 (!) és 30 négyzetméter között változik. Helyspórolás szempontjából gyakran kínai fürdő van. Ez azt jelenti, hogy a “fürdőszobában” nincs zuhanyzó vagy kád, csak egy zuhanyrózsa-fej lóg a WC fölött. A kis helyiségben van egy lefolyó, ami levezeti a vizet. Ez egy európai ember számára egy erős kultúrsokk. Az ilyen lakásokban az ügyfeleim mindig keresik az"igazi" fürdőszobát, de természetesen soha nem találják :)
Nagyméretű kínai fürdőszoba(Fotó: Pataki Niki)
Az embernek itt két választása van:
1. A Hongkong szigeten lakik, az üzleti, éjszakai és kulturális központhoz közel és drága lakbért fizet.
2. Elköltözik egy kisebb, kevésbé lakott szigetre (vagy 1 órás metróútra a Centrumtól), ahol akár háza lehet kerttel, pár percre a tengerparttól, de mindennap félórás komputat kell megtennie Hongkong szigetéig.
Az első verziónál a lakás négyzetméterenkénti ára 15-20 ezer forint körül mozog, a második lehetőségnél ennek körülbelül a fele. Az emberek (legszerencsésebb) harmada olyan lakásokban lakik, amikhez olyan létesítmények tartoznak, amiket csak az ott lakók vehetnek igénybe.
A legjobb épületeket közvetlenül meg lehet közelíteni a metró kijárattól, illetve shuttle buszok is közlekednek, amik a parkolóból indulnak és munkába viszik-hozzák az ott lakókat. Alapfelszereltségnek számít az uszoda, játszótér, konditerem, szauna, grillkert, extra pedig a bowling, mozi, könyvtár, konferencia terem, tenisz pálya, stb. A nagyobb, több épületből álló társasházakban akár 3.000 lakás található. Gyakorlatilag egy kis falunyi közösség él itt, mivel egy nagyobb épületkomplexusban 6-8 ezer ember is lakhat. A gyerekek könnyen szocializálódnak, hiszen mindig van valaki a játszótéren, illetve nyáron táborokat is szerveznek. A felnőttek is szeretik, hogy munka után nem kell sehova menniük, mindent megtalálnak egy helyen: otthon. Különösen az újonnan ide költöző családok érzik jól magukat az ilyen ötcsillagos hotel szintű"faluközösségekben", hiszen egyszerre megoldott a közlekedés, szórakozás, sportolás és a gyerekek foglalkoztatottsága, ami új helyen sok problémát és nehézséget okozhat.
(Ld. kiemelt kép: Union Square projekt, Austin épületkomplexus - Forrás: wikipédia)
Kilátás a 100. emeletről(Fotó: Flickr/Barbara Willi)
Hongkong egy tranzitváros. Az emberek nagy része csak 1-2 évre jön ide a munkája miatt, majd továbbáll. Ez egy nagyon gyorsan változó, pörgős ingatlanpiacot eredményez. A lakások többségét kínai befektetők vették meg, elvétve akad egy-egy európai tulajdonos. Az árak magasan tartása érdekében a lakások körülbelül 20-30%-a üresen áll, hogy a kereslet nagyobb legyen a kínálatnál. Gyakori, hogy felhívom egy lakás tulajdonosát, kérdezem hogy kiadná-e a lakását, mire a válasz: talán. Mikor azonban mondom neki, hogy ahhoz, hogy lakót vagy vásárlót találjak, le kell fényképeznem a lakást, hogy hirdetni tudjam, akkor a többségük ezt nem engedi. Kollégáim, akik ingatlanpiacon dolgoztak Franciaországban, illetve Amerikában, azt mondják, hogy ez egy más világ. Külföldön sokszor a lakástulajdonos hívja őket, hogy legyenek szívesek hirdetni az ingatlanjukat. Itt azonban a milliárdos kínai üzletemberek nincsenek rászorulva a bevételre, ezért üres minden 4. lakás évekig.
Mielőtt ide költöztünk, elképzelhetetlennek tartottam, hogy egy “lyukban” éljünk. Azelőtt Bécsben laktunk, ahol egy óriási lakásunk volt és gyakran 10 embert hívtunk át pénteken vacsorázni. Most azonban maximum 2 vendéget tudunk fogadni, mert sehogy sem fér el egy nagyobb asztal vagy több szék a nappaliban. Szerencsére tartozik egy (közös) tetőtéri terasz a lakáshoz, ahol sokan elférünk, és a kilátás is szuper.
A következő cikkemben az ingatlanügynökök mindennapjait fogom bemutatni.
Pataki Niki
Vendégszerző
Mindenttu Dóri