Ha a közlekedés szóba kerül Kínával kapcsolatban, a legtöbb embernek a kilométeres dugók, a szmog és a kaotikus állapotok jutnak eszébe. És bizony, nem is állnak messze a valóságtól. Azonban az európai ember számára első látásra kibogozhatatlan viszonyok között megbúvik egyfajta rendszer, amit a helyiek tiszteletben tartanak, így viszonylag biztonságosan el lehet evickélni az utakon.
Ehhez persze tapasztalatra van szükség. Amikor először megérkeztünk Sanghajba (3 hónappal ezelőtt) elkerekedett szemmel bámultam a körülöttem zajló eseményeket, és próbáltam elkerülni, hogy elüssenek. Mindenki dudál, robogók járdára fel, autók piroson át, a zebrán haladó gyalogosnak pedig elsőbbséget kell adnia a kocsiknak, motoroknak. Azonban az ember, mint mindenbe ha külföldön lakik, szép lassan beletanul, és a felszín alól kibukkan egyfajta rendszer. Ez pedig az erősebb kutya párosodik elve. Ha valaki gyalog jár, jobb ha figyel mindenre, ha valaki robogón ül, jobb ha figyel az autókra, ha pedig valaki autót vezet, mindenképp figyeljen a buszokra. Ha a magyarok vezetési stílusa agresszív, akkor Sanghajban minden sofőr elmebeteg sorozatgyilkos. Itt ha dugó alkalmával egy kis szabad hely mutatkozik, a leghamarabban eszmélő bedugja autója, motorja orrát, és hopp, már szert is tett másfél méternyi előnyre a többiekhez képest. Ebből kifolyólag hatalmas dugók alakulnak ki, hiszen sokszor és sokan a jelzőlámpát figyelmen kívül hagyva hajtanak be a kereszteződésbe. Itt, miután nem tudnak továbbmenni, blokkolják az oldalról érkező forgalmat, aminek következtében a haladás hosszú percekre megáll. Csúcsidőben a forgalmasabb kereszteződésekbe kivezényelt rendőrök igyekeznek a káoszon javítani, de ez nem mindig elég.
És akkor erre tevődik rá a folyamatos dudálás, ami nem csupán a veszélyhelyzetek elkerülésére szolgál. Itt egyszerű jelzésként is használják a hátulról, oldalról, elölről érkező járművek. Ha valaki ránk dudál, azt egyfajta figyelmeztetésenként szánja, jelezvén, hogy ő most meg fog előzni minket, ezért adjunk helyet.
Amint láthatjuk a helyzet korántsem egyszerű a más országokból érkező turisták, dolgozók számára. Felmerül hát a kérdés: hogyan kerüljük ki a dugót? Mivel közlekedjünk Sanghajban? A válasz egyszerű: semmikképpen se autóval.
1. Tömegközlekedés
A metrórendszer a világ legnépesebb városában rendkívül fontos. Tudja ezt a helyi kormányzat is, így a meglévő 14 (!) metró mellé folyamatosan építik az újabb és újabb vonalakat. Az állomások, magyar viszonyokhoz képest tiszták, a kocsik sűrűn közlekednek, és nem gyulladnak ki kéthetente. A metró igénybevétele kifejezetten olcsó. Egy feltölthető mágneskártya egyszeri megvásárlásával (20 jüan/ 800 Ft), az utazó a megtett út hossza szerint fizet. Én átlagosan 4-6 jüan (160-240 Ft) között fizetek a beléptető kapunál.
A buszokon a rendszer egy kicsit más. Ott ugyanígy a mágneskártyával kell fizetni 1 vagy 2 jüant (40, 80 Ft), de a távolság itt nem számít. Ugyanúgy ennyibe kerül az út ha csak 1, vagy 12 megállót megyünk a busszal.
Buszt várva Shanghajban(Fotó: Flickr/DvYang)
2. Bicikli
Természetesen Sanghajban, ahogy Kína többi részén is, nagyon népszerű a biciklis közlekedés. Ez megmutatkozik a közösségi kerékpározásban is. Akárcsak a világ többi nagyvárosában, itt is megtalálhatóak az olcsón kölcsönözhető kétkerékűek. A szokásos dokkolós megoldás mellett a közelmúltban feltűntek azok a szolgáltatók, akik nem kötik fix helyhez a biciklik tárolását. Egy applikáció letöltésével megkereshetjük a hozzánk legközelebb található bringát, ugyanezen app segítségével fizetünk egy egyszeri kauciót, és máris hasíthatunk mindössze 1 jüan/30 perc áron. Amikor már nincs szükségünk a járgányra, ott hagyjuk ahol szeretnénk, így az utánunk arra járó simán elviheti, ha épp ott és arra van szüksége.
3. Elektromos robogó
Akik hosszú távon tartózkodnak a városban, azoknak mindenképpen az elektromos hajtású kismotorok a legcélravezetőbbek. Ezek a kis mocik 48-60 Voltos akkumulátorokat tartalmaznak, 40-50 km/óra sebességre és ugyanennyi kilométer megtételére képesek egy feltöltéssel. A helyi lakosok nagy százaléka ilyenekkel jár. Valóban rendkívül praktikusak. Rossz idő esetére egészen meglepő kiegészítőket lehet hozzájuk kapni, a nejlon esőkabáttól kezdve az ugyancsak vízálló tetőig.
4. Taxi/Uber
Ha az ember nem rendelkezik a fentebb említett szkúterrel, és valahova sietnie kell, akkor természetesen a taxi a legjobb megoldás. Már amikor nem esik, vagy nincs csúcsforgalom. A taxik rendkívül olcsók. A reptérről a belvárosba átszámítva 3000 Ft-ért hoznak el. Azonban ha esik az eső (ami gyakran előfordul Sanghajban), akkor gyakorlatilag lehetetlen taxit fogni. Ha sikerül, akkor bizony számítsunk arra, hogy valamilyen szinten beszélni kell kínaiul, vagy legalább legyen nálunk a keresett cím kínai karakterekkel felírva. A taxi alternatívája az Uber, vagy annak kínai változata, a Didi. A kettő között csak névbeli különbség van, utóbbi ugyanis felvásárolta a helyi piacra betörni szándékozó Ubert. Ehhez természetesen szükség van az applikációra és némi nyelvtudásra.
Taxi Shanghajban(Fotó: Flickr/Théo Paul)
Ahogy láthattuk, a nyugatról jött ember számára elsőre sokkoló lehet a helyi közlekedés, de pár hét után az ember felveszi a ritmust. Nyitott szemmel és elmével járva pedig meg is lehet szeretni ezt a káosznak tűnő valamit, amit sanghaji közlekedésnek hívunk.
Csányi Barnabás
Kína, Shanghaj
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!
Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy sztorid? Legyél a szerzőnk!
Pataki Niki
Mindenttu Dóri