Boldog, aki svájci - A boldogság világnapjának margójára

Boldog, aki svájci - A boldogság világnapjának margójára
4 perc

Mi a boldogság titka? Az biztos, hogy nem a 2012 óta minden március 20-án ünnepelt boldogság világnapja - ez csak egy eszköz lehet a legalapvetőbb emberi érzés keresése felé. Van viszont jópár olyan szempont, melynek segítségével szakemberek igyekszenek meghatározni a boldogság mikéntjét. Ezek alapján úgy tűnik, hogy Európa északi részén találjuk a világ legboldogabb embereit.  Na, meg Svájcban.

2016-ban a világ legboldogabb országainak listáját Dánia vezette. A skandináv ország mellett Svájc is többször volt már az első helyen, tavaly a második helyet foglalta el, míg harmadik volt Izland, a negyedik pedig Norvégia.

Ha azt hallom, hogy"a világ legboldogabb országa", elsőre szinte biztosan egy mediterrán ország jutna eszembe, ahol a nap melege végigkíséri az egész évet, forró nyarat, enyhe telet ajándékozva az ott élőknek. Ez már alapjában véve csökkenti az emberekben a stresszt, na meg ott van a szieszta, a frissen halászott tenger gyümölcsei - meg alapjában véve a tenger közelsége. Igaz, ezeken a helyeken többnyire nagy a munkanélküliség, és akik dolgoznak sem feltétlen visznek haza nagy összegeket, de az emberek mosolygása, összetartása, segíteni akarása boldogsággal lendíti át őket a mindennapokon.

A legboldogabb országok többsége azonban évről évre az északibb, hidegebb éghajlatról kerülnek ki, és a top 10-ben főleg európai országok szerepelnek. Ugyanis a mérce nem csak a mosolygás miértjéből vagy mennyiségéből áll össze, hanem egészen más, életvitellel kapcsolatos tényezőket is tartalmaz.

Az idei listát a hagyományosan március 20-án ünnepelt boldogság világnapján hozták nyilvánosságra: Norvégia az első helyre ugrott a tavalyi negyedikről, Dánia követi a második helyen, majd Izland és Svájc jönnek sorban. Tehát az országok nem sokban változtak, csak a helyezésük. A ranglistát az alábbi szempontok alapján készítik el: az egy főre jutó GDP; várható élettartam; nagylelkűség; egyéni szabadságérzet; szociális biztonság; a kormány és a polgárok közötti viszony/bizalom. Na, ha ezt a szempontrendszert hallom, mindjárt más a képlet, és rögtön más országok jutnak eszembe. Igen, pont a dobogós országok. Norvégia. Dánia. Svájc. 

Saját tapasztalatból azonban csak Svájcról tudok nyilatkozni. 

Nevető lány portré (Fotó: Flickr/Chris Chabot)

Nagyon sok embernek téves elképzelése van az országról, és aki nem ismeri tüzetesebben az ott élőket, el sem hiszi talán, hogy ők lehetnek a legboldogabbak. Vagy ha igen, akkor csak azért, mert jól élnek, „jó a fizu”. De ha „jó a fizu”, arra is rájössz, hogy a boldogsághoz ez nem elég. Nem attól boldogok, mert sok pénzük van, és megvehetnek maguknak mindent, amit akarnak, amivel aztán henceghetnek a szomszédjuknak. Már első találkozásra is az tetszett az országban, hogy annak ellenére, hogy jól élnek, nem kihívóak, nem láttam kacsalábon forgó kastélyokat. Erős nemzettudatuk van, amit természetesen egy bevándorló nem mindig jó érzéssel él meg, de ezen nem szabad felháborodni. Ez egy igenis érthető, sőt, irigylésre méltó tulajdonság.

Aztán ami - szerintem - nagyon is szerepet játszik abban, hogy boldogok, hogy Svájcban létezik a középosztály. Ez Magyarország számára egy lassan (vagy inkább gyorsan) eltűnő fogalom, itthon ugyanis egyre nagyobb a szakadék az alsó és felső osztály között. Amíg a magyar fiatalok menekülnek otthonról, mert nem tudnak egyről a kettőre jutni, addig a svájci (norvég, dán stb.) diploma után utazik egy évet, hogy tapasztalatot szerezzen, világot lásson, majd kényelmesen elkezd munkát keresni, ugyanolyan kényelmesen talál is, és nem kell még évekig a szüleivel élnie, rájuk támaszkodnia.

Nekik egyértelmű az, ha valaki szeret utazni, és utazik is. Emellett büszkén közlik nemzetiségüket, ha valaki kérdezi tőlük, honnan valósiak. Nem kérkednek, nem kárörvendenek. Egyszerűen csak büszkék arra, hogy honnan származnak. Számukra a kényelem és a minőség az első, nem a divatozás.

A listát elemezve azt is olvastam, hogy Norvégia nem a jó megélhetés miatt lett dobogós, hanem annak ellenére. Véleményem szerint ez valami hasonlót jelenthet, mint amit az imént kifejtettem Svájcról. A kormányba vetett bizalom: olyan alapvető, logikus lépéseket tesznek meg, ami egy magyar ember számára szinte elképzelhetetlen. Nem létezik olyan, hogy tökéletes kormány, korrekt országvezetés. De az, hogy mindenről népszavazást írnak ki, és ha a lakosok többsége valamire nemmel szavaz, azt nemnek veszik, ha valamire igennel, akkor pedig annak alapján járnak el, az már azért valami. 

Boldog nő portré (Fotó: Pixabay)

Ez természetesen egy szubjektív vélemény, ami személyes tapasztalatokon alapszik. Az országot a benne élő emberek teszik boldoggá vagy boldogtalanná. Mindenhol van ilyen-olyan ember, de ha a nagy egészet nézzük, még van hová fejlődnünk Magyarországon. A sok panaszkodás mellett azért jusson néha eszünkbe, hogy lehetne rosszabb is. Sokkal rosszabb. Afrika csak vár a boldogságra, az Amerikai Egyesült Államokban pedig lassan tünedezik a boldogság az egyre növekvő korrupciónak köszönhetően - a lista szerint legalábbis.

Magyarként is sok mindenre lehetünk büszkék, mindenkinek megvan az eszköze, hogy kialakítsa a saját boldog életét. Valakinek könnyebb, valakinek nehezebb, de az élet apró-cseprő örömei mindenki számára adottak. Csak észre kell venni, élni vele, és ledobni a „panasz-nemzet” jelzőt.

Boldog életet mindenkinek! 

Kortalan boldogság (Fotó: Flickr/Jake Guild)


Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!

Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy jó sztorid? Legyél a szerzőnk!

Címkék: lista , Ünnep