A majd egy évtized élelmiszeriparban töltött éveim során egyszer sem mutatkozott akkora igény a "halal" deklarált termékek, alapanyagok iránt, mint napjainkban. Természetesen ez a jelenség egyáltalán nem új keletű, viszont a kereslet most rohamos ütemben nő.
Európa és a világ többi országának arca folyamatosan változik, mely változások kiváltója többtényezős. Éppen ezért a vallási rituálékat szem előtt tartott termékek gyártása is részét képezi már Európa és a világ arculatának.
Jelenleg – ugyan kis túlzással, de elmondható, már szinte majdnem minden élelmiszer halal deklarált, még ha nem is tudunk róla.
Sokakban a tudat ellenérzést kelthet, nem akarnak halal élelmiszert fogyasztani, nem szeretnének a mohamedán vallás étkezési rituáléjának részeseivé válni. Példának okáért Franciaországban az eladásra kerülő bárányhús 100%-a halal deklarált és nem egyedül a speciálisan, az iszlám jog szerint engedélyezett élelmiszereket árusító üzletekben kapható. Tapasztalatból tudom, hiába próbálna bárki szembe menni az árral, az élelmiszerpiacot irdatlan nyomás alatt tartó ár orientáltság miatt lehetetlenség minden kívánalomnak eleget tenni. Így a döntés elé állított élelmiszergyártó cégek, akik felismerték, hogy képtelenség a kétféle (rituális vagy nem rituális, legyen halal vagy kóser) készlet fenntartása, kifizetődőbbnek látták, ha követik a világ vallásainak élelmezési hagyományait.
A legnagyobbak sem hiányozhatnak!(Fotó: Borsos Betti)
(Fotó: Borsos Betti) I'm lovin' it - ﺎﻬﺒﺣﺃ ﺎﻨﺍ
De konkrétan, mi is az a halal?
Az iszlám világban a „halal” (jelentése tiszta, engedélyezett) megnevezés minden élelmiszerre, gondolatra, cselekedetre, szellemi vagy fizikális létezőre utal, mely megengedett a Saría (iszlám jog) szerint. A halal ellenkezője a „haram” (jelentése tiltott). Létezik egy kevésbé ismert fogalom is, mely a halal és haram között helyezkedik el, ez pedig a makruh. Minden, ami nem kifejezetten tiltott, de hajlamos a haram jelzőre, az a makruh (ennek fordítása leginkább fenyegető, nem kedvelt).
Az iszlám filozófia azon az elven alapszik, hogy az emberek fel lettek ruházva ésszel és szabad akarattal – tehát, ők maguk felelősek döntéseikért. A saját felelősség egyéni megközelítése arra sarkallja azon muzulmánokat, akik az iszlám életszemléletet, mint megmérettetés tekintik, hogy a halal (engedélyezett) és haram (tiltott) normarendszert önkéntes alapon tartsák be.
A fent említett "osztályozás" áthatja a muzulmán emberek életének minden területét, így étkezési szokásaikat is.
A táplálkozásban lényeges különbséget tesznek haram és halal között, amely élelmezési szabályokat a Korán és a Szunna tanai fektették le. Sokan joggal gondolják furcsának, hogy a szent irat élelmezésügyi okításról, feddésről is szól, pedig ebben semmi különleges nincs, csupán természetközeli megfigyeléseken alapszik, mint mondjuk Maria Treben gyógynövényes könyvei.
A Saría szerint a muzulmánoknak tilos alkoholt és vért lenyelni. Hasonlóképpen, állati eredetű takarmánnyal etetett jószágok, sertés és más egyéb állatok, amelyek a haram csoportjába sorolhatók, szintén tiltottak. Csakis olyan hús fogyasztása engedélyezett, amely a halal által elfogadott szabályoknak megfelel, amelyek az iszlám jog szerint kerültek levágásra és nem természetes halált haltak. Más vallások áldozati állatainak fogyasztása is tiltott.
Tehát, két fő élelmezési tiltás létezik a Korán szerint:
- Tiltás a véren, sertés és egyéb „haram” besorolású terméken
Tekintettel az élelmiszer biztonságra – a vér abszolút tiltott – kivétel a testekben visszamaradó maradvány vér – csakúgy, mint a sertésekből és egyéb haram besorolású állatokból készülő ételek. Állatok, melyek haram besorolásúak: pl. húsevő állatok, ragadozó madarak, kígyók és a sertés.
- Tiltás az alkoholon
A második általános kitiltás az élelmiszer láncból az alkoholos italokra vonatkozik. Még a legkisebb mennyiségű alkohol használata is tiltott.
Jelenleg a fogyasztók hajlamosak társítani a "tisztaság" fogalmát a higiénia és egészség szempontjaival, míg ezen felül a „halal” megnevezés megköveteli, hogy adott termék megfeleljen a Korán szentírásának, ahol minden, ami engedélyezett az iszlám jog szerint, az a halal.
Az egészségügyi szempontban benne foglaltatik, hogy a halal úgy ajánlott, mint „jó és egészséges”. Egészséges, azonban nem kizárólag a veszélyes betegségek hordozóinak kizárását tűzi ki célul az emberi táplálékláncból, hanem kiterjed a"mentális egészség", a nagy társadalmi értékek, az erkölcs és etika kérdéseire, a vallás által képviseltetve.
A Korán szabályainak megfelelően, akár egyetlen szennyező tényező azt jelenti, hogy a terméket a haram osztályába kell sorolni, és ennek eredményeként, azt a halal folyamatából el kell utasítani. Ezért az olyan termékeket, amelyek nem felelnek meg a halal elvárásoknak, kereskedelmi forgalomba nem hozhatóak az érintett piacokon. Ha emellett a kereslet és kínálat összefüggéseit vesszük figyelembe, a nem halal deklarált élelmiszerek gyártói nagyon nehezen fognak vevőt találni. Amennyiben a halal termék minőségi követelményei és az élelmiszer szabályozások óvintézkedései megegyeznek, a halal címkével ellátott termékek biztonsággal fogyaszthatók az iszlám vallású vásárlóknak.
(Fotó: Borsos Betti)