Négy évvel ezelőtt, egy sikertelen felvételi után lépett életbe a B-terv: Graz. Akkor még nem volt teljesen konkrét elképzelésem arról, hogy mi is vár majd itt rám. Az út kicsit döcögősen indult: laktam apácáknál, legalább kétszer váltottam szakot az egyetemen és csak a Finanzamt (adóhivatal) tudja biztosan, hogy hány munkahelyem volt. Emellett arra is hamar ráeszméltem, hogy az osztrák nyelv néha köszönőviszonyban sincs a némettel. Így négy év távlatából visszanézve, minden pont úgy alakult, ahogy kellett. A város, amit akkor még csak a diplomám megszerzésének a helyszíneként láttam, a szívemhez nőtt. Hogy miért?
A diákbarát egyetemi rendszer
Relatíve egyszerű az ügyintézés, az online rendszer használható (értsd: nem fagy le akkor, amikor a legnagyobb szükséged van rá), nincsenek ZH-k, a vizsgákat eltolhatod vagy előbbrehozhatod, nem kell az összeset két hétbe sűríteni. A szemináriumokra nem az kerül be aki a leggyorsabban klikkel a kurzusra hajnali 7–kor, hanem aki több kredittel rendelkezik. Mindezek mellett a professzorok és a diákok is megértőek, ha nem anyanyelvi szinten beszéled a német nyelvet és véletlenül összekevered a der/die/ das “szentháromság” ragozását .
Képünk illusztráció(Fotó: Flickr/Alexander Koch)
Kulturális sokszínűség
Grazban több mint 100 nyelven beszélnek, ami egy kb. 300 ezer fős városban akár totális káoszt is okozhatna, de szerencsére itt nem. Sokan inkább élnek a lehetőséggel és a kultúrájukkal színesebbé és érdekesebbé teszik a várost. Személy szerint, én össze se tudom számolni, hogy hány nyelven beszélnek a baráti körömben, de mindig jó látni amikor valaki tanítgatni próbálja a többieket anyanyelve egyik nélkülözhetetlen szavára, vagy a reakciókat, amikor előkerülnek a szigorúan otthonról származó nemzeti italok. Itt megjegyezném, hogy a pálinka kétféle reakciót vált ki:
1. Ujjongás
2. Gyors keresztvetés és menekülés a szobából
Az emberek nyitottabbak
Ezt én a sokféle kultúra keveredésének tudom be, és egy alapvetően érdeklődőbb és elfogadóbb hozzáállásnak. Kiváncsiak honnan jöttél, miért vagy itt és milyennek találod az itteni életet. Ami számomra az egyik legnagyobb különbség az a másság elfogadásában van. Másképp kezelik a homoszexualitás kérdését és a queer szervezetek is sokkal aktívabbak mint kishazánkban. Ebben az évben volt szerencsém részt venni a Tuntenballon, ami a grazi báli szezon egyik legnagyobb és legőrültebb eseménye. Talán úgy tudnám a legjobban leírni: egy őrült, színes kavalkád, ahol senki és semmi sem átlagos – és ez így jó.
Képünk illsztráció(Fotó: Flickr/me_maya)
Élhető város
Ezennel megadom Graznak a "Legélhetőbb városka" címet. Tényleg mindent megtalál itt az ember, amire csak szüksége van. A városon belül sok szépen karban tartott park van, bicikliutak mindenhol, átlátható tömegközlekedés. Nincs olyan dolog, amit ne lehetne itt beszerezni. Szinte minden héten van valamilyen kulturális–, zenei– vagy sportrendezvény és biztos , hogy mindenki talál az igényeinek megfelelőt. Emelett kultúrája van az egészséges életvitelnek, a város több termelői piacnak is otthont ad és az 5 évestől a 80 évesig mindenki sportol , imádnak túrázni, amint leesik az első hó le se tudod őket rángatni a sípályákról.
Honfitársak a legváratlanabb helyeken
Mi magyarok mindenütt ott vagyunk, ez tény. Persze mindig voltak, vannak és lesznek olyanok, akik ezt inkább negatívan látják, de sokan vannak azok, akik a lehető legjobbat hozzák ki az adott helyzetből, felhsználva a már itt szerzett értékeket és tapasztalatokat. Ezzel sokaknak példát mutatva, hogy ha valaki tenni akar, annak egy-két akadály nem lehet probléma, csak megfűszerezése a hétköznapoknak. Örülök neki és látatlanba is büszke vagyok azokra, akik megpróbálják az itteni magyarokat egy közösségé formálni. Diákként pedig aranyat ér egy olyan barát, aki elmagyarázza neked magyarul a statisztikát, és felkelt, ha elalszol a jegyzeteiden a könyvtárban.
Huszár Luca
Graz, Ausztria
Magyar Aletta
Laslavic Tímea
Bojtos Zoltán