Nem mellékes – illemhelyek a nagyvilágban

„When you gotta go, you gotta go!” (Ha menni kell, akkor menni kell!) Pár évvvel ezelőtt ezzel a mondattal bátorítottuk egy amerikai gyerektábor kis lakóit az éjszakai dologvégzésre. Szükségük is volt rá, hiszen egy sötét, keskeny, csigákkal teli, félelmetes erdei úton lehetett elérni a sátortól a kis kőházikóig. Azóta nekem is ez a mondat jut eszembe, amikor az utazások során egy nem éppen csalogató mellékhelységbe kényszerülök. A lehetőségek tárháza elég széles, és sosem tudhatjuk, hogy a szükség pillanatában melyiket sodorja elénk az élet. 

Kezdjük talán a legegyszerűbb, legősibb változattal, ami a természetben mindig rendelkezésünkre áll, ez pedig nem más, mint a bokor. Ezt főleg vándortáborok, biciklitúrák alkalmával látogatjunk, természetesen csak végszükség esetén, de valljuk be, megvan azért ennek a maga hangulata.

Illemhelyek a nagyvilágban: Hollandia(Fotó: Békési Barbara)

Természetesen ezek közül a legelső a legkedvezőbb, tényleg nem kérünk sokat egy ajtótól, csak be lehessen csukni és zárni, biztosítsa a nyugalmunkat, és ne tudjon csak úgy berontani bárki, aki nem tud kopogni. Mert bizony van ilyen! Nem is kevés! Hiába piros a zár, egyesek akkor is vadul feszegetik az ajtót, hátha csak beszorult...  

Illemhelyek a nagyvilágban: Japán(Chime/wikicommons)

Rátérhetünk a helyrajzi elhelyezkedésre. Eszerint a következőkhöz lehet szerencsénk:

• otthon
• vendéglátóipari egység
• vonat (áhhh….csak nehogy fékezzen, nehogy kanyarodjon!)
• busz (fejre vigyázz, kapaszkodj, és találj bele)
• benzinkút
• reptér (itt mindig az az érzésem, hogy a kézmosásnál több bacit gyűjtök össze, mint anélkül)
• fesztivál (csak felügyelettel!)
• vasútállomás, buszpályaudvar
• utcai nyilvános
  

Apropó nyilvános WC. Itt egy újabb faktor, hiszen általában ott ül is egy személy, aki beszedi a pénzt és odaadja a papírt kis adagokba kimérve, nehogy már mindenki csak úgy kedvére tekergessen... Nos, itt találkozhatunk kifejezetten lelkes, kifejezetten undok, vagy közömbös munkaerővel.
A kifejezetten lelkes már vár, előre köszön, nyüzsög, megtippelve a nemedet eligazít jobbra vagy balra, sőt odakísér az üres fakkhoz (bécsi karácsonyi vásár). Vagy nem enged el, és fizetés közben észrevétlenül rátér az éppen aktuális politikai helyzetre, aminek gyökerét a múlt rendszerben kutatja, s ennek eredményeit feltétlenül meg akarja veled osztani.
A kifejezetten undok a fenébe kívánja az összes vendéget, mindenkit jól kioszt, aki összepiszkítja a padlót, vagy kifolyatja a szappant, és neki elő kell vennie a felmosót vagy a szivacsot – itt külföldiek előnyben, bár a hangsúlyból úgyis mindent érteni. A közömbösek pedig egy tévékészülék segítségével próbálják kizárni a külvilágot, és maradnak csak közömbösek.

Illemhelyek a nagyvilágban: Kína(Fotó: robennals/Fflickr)

Amennyiben ezen külsős helyszínek egyikébe térünk be, sosem tudhatjuk előre mire számíthatunk. Az esély ugyanakkora egy bizarr tapasztalatra, mint egy kellemes meglepetésre. Engem például Veronában, az aréna melletti utcai mosdó bűvölt el, ahol gyanútlanul lemegy az ember a lépcsőn, mégis ámulva jön fel, hiszen pompás zöld növények, nagy tér, szép csempék, szökőkút, keleties hangulat vár rá “odalent”.
Ugyanez történt egy manchesteri szórakozohelyen is, ahol a buli hevében megejtik a fiatalok a szokásos kétperces kitérőt, de mivel egy illatszerbolt tárul eléjük, ahol smink, fogkefe, dezodor, cukorka segítségével frissíthetik magukat, bármit megtalálnak, amit esetleg otthon felejtettek, a két percből lesz tizenöt, s újult erővel folytathatják az estét.

Az eddigieken kívül még számos további kategóriát is találtam, minthogy:

• van-e WC papír, vagy nincs
• magától kapcsolódik fel a lámpa, vagy kapcsolóval, mert ha véletlenül mozgásérzékelős, akkor egyszer csak félőrültként hadonászva találod magad a sötétben. Ugye veled is megtörtént?
• van fogas, vagy nincs, ez csak télen fogós kérdés,  amikor vagy ledobod a földre a kabátot, vagy kabátban folytatod a tennivalót
• beledobhatod a papírt a csészébe vagy nem, ugye Görögország egyes részein elvileg nem szabad beledobni a kagylóba, de ki tudja ezt megcsinálni? Amikor eszedbe jut, már késő. ”Mindegy most már!” - gondolod, jól lehúzod és reménykedsz, hogy nem most fog eldugulni.

Egy felmérés szerint életünk során 1 évet tartózkodunk a mellékhelységben. Amint látjuk, ezt az időt sokféleképpen eltölthetjük, de talán még a legkalandvágyóbb utazók is egyetérthetnek, hogy ebben az esetben igaz a mondás: mindenütt jó, de a legjobb mégiscsak otthon! 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!

Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy jó sztorid? Legyél a szerzőnk!