Albánia Covid utáni mosolya

Itt egy ország, a Balkán gyöngye, amely még mindig sokkal nagyobb figyelmet érdemelne, mint amennyit kap. Lélegzetelállító helyei, történelmi múltja, megfizethetősége, rendkívül gazdag konyhaművészete és népének vendégszeretete bárki számára feledhetetlen utazási élményt nyújt. Ha még nem látogattad meg Albániát, szívből ajánlom. Tegyél félre minden sztereotípiát, és meglásd csodás nyaralásod lesz!

Tavaly kilencedik tavaszunkat töltöttük ebben az országban, és nagyon furcsa volt látni, átélni, hogy ez a nép, amely annyira szereti a társasági életet, és ez az ország, amely jórészt szolgáltatásokból él, hogyan tudott egyik pillanatról a másikra bezárkózni. Albánia helyzete azért is speciális, mert békeidőben szinte „össze van nőve” Olaszországgal. Mind vízi, mind légi úton rengeteg olasz és albán ingázik a két ország között. Napjainkban körülbelül 400.000 albán dolgozik Olaszországban, illetve több tízezer olasznak van tartózkodási engedélye Albániában, és nagyon sok a vegyes házasság is. Ezen kívül a kompokkal történő áruforgalom is nagyon jelentős oda-vissza. Ezért is néztük aggódva, hogyan alakul majd az itteni vírushelyzet.

Amikor 2020. március 8-án éjjel bejelentették, hogy itt is megjelent a koronavírus, azonnal jöttek az intézkedések. Aznap délután a gyerek úgy jött haza az iskolából, hogy két hét szünetet rendelt el a suli. Bezártak a vendéglátóhelyek, leállt a tömegközlekedés, és saját autóval is csak indokolt esetben lehetett közlekedni. Végül egész Albánia területén meghatározott rend szerinti kijárási tilalmat rendeltek el. A határokat is fokozatosan lezárták, csak az áruszállítást engedélyezték.

Bejelentették a katasztrófahelyzetet, és kezdődtek az intézkedések, hogy a zömmel kis- és középvállalkozások által működtetett albán gazdaság szereplői hogyan tudják túlélni a bevételkieséseket. Akik olyan ágazatokban dolgoztak, amelyeket súlyosan érintett a válság, pénzügyi támogatást kaptak (turisztikai tevékenységünk miatt mi is). A turizmus, ami egyébként az egyik húzóágazat az országban, teljesen leállt, a hotelek, múzeumok bezártak, senki nem tudta, mikor lesz újra a régi Albánia.

Majd 2020. június 1-jén megnyíltak a határok. Albánia elhatározta, hogy a nyitott határok, nyitott gazdaság politikáját fogja követni, így tavaly június óta bárkit beengednek teszt- és karanténkötelezettség nélkül, a miniszterelnök pedig nemrég többször külön kihangsúlyozta, hogy oltási igazolásra sincs szükség az ideérkezőknek. Megnyitottak a vendéglátóhelyek (a kül- és beltéri részek egyaránt) is, így Albánia nagyjából visszatérhetett a normális kerékvágásba. Jelenleg kültéren és a vendéglátóhelyek belterében már hivatalosan sem kell maszkot viselni, de bankokban, hivatalokban sem viseli már szinte senki, ám 24.00-06.00 óra között továbbra is kijárási tilalom van.

Természetesen itt is zajlik az oltási program, melynek mottója: „Albánia mosolyog“.

Oltópont Tiranában Forrás: Szerző

De, hogy miért érdemes Albániába jönni azon túl, hogy nem szükséges oltottnak lenni, és nincs sem teszt-, sem karanténkötelezettség az országba belépőknek?

Kézzelfogható több ezer éves történelem

Albániában lépten-nyomon ókori romokba botlunk. A legeldugottabb helyeken is találunk ősi falmaradványokat, ókori utak nyomait, és a középkor épített emlékeivel is jócskán találkozhatunk főleg várak és hidak formájában. A legismertebb régészeti helyszínek, mint Apollonia és Bylis vonzzák legjobban a turistákat, és természetesen a világörökségi helyszínek, Butrint, Berat, Gjirokastra, de várakból is találunk vagy 150-et az országban.

Ali Pasha Tepelena vára a Jón-tengeren Forrás: Szerző

Gyógyforrások és a Kadiu-híd a Lengarica-folyónál Forrás: Szerző

Berat, az ezerablakos város. A Gorica negyed látványa a várból. Forrás: Szerző

Változatos és lélegzetelállító tájak 

A sasok földje nagyon sokszínű. A magas hegyektől kezdve, a két tengeren (Adriai- és Jón-tenger) át, számos folyó és tó, lagúnák, kanyonok, vízesések, erdők tarkítják. Egy részük nehezebben megközelíthető, ezért az off-road turizmus kedvelőinek ajánlott, de van bőven könnyebben elérhető természeti szépség is. Bármerre megyünk, minden régió rejt valami csodát, érdekes helyszínt.

Ksamil, az egyik legnépszerűbb nyaralóhely. Korfutól 6 tengeri mérföldre található. Forrás: Szerző

Sotira-vízesés Forrás: Szerző

Remek az albán konyha

A kulináris élvezetek fontos részét képezik egy nyaralásnak. Albániában, mint mindenben, az ételekben is a régiókra jellemző változatosság uralkodik, vannak egy bizonyos tájegységre jellemző ételek, de sokszor ugyanazt az ételt, amit északon és délen is megtalálunk, teljesen máshogy hívják. Az alapanyagok jók, a húsok, zöldségek, tejtermékek sokszor naturális gazdaságokból származnak.

Egy tipikus albán asztal Forrás: SzerzőA bundában sült kagyló Saranda környéki specialitás Forrás: SzerzőA qofte az egyik legnépszerűbb albán étel Forrás: Szerző

Sok a közös a magyar és albán nép történelmében

Gondoljunk csak Hunyadi Jánosra, aki az albánok legismertebb történelmi hősének, Szkander bégnek volt szövetségese az ottománok elleni harcban. Az albánok annyira tisztelik Hunyadit, hogy Krujában, amely Szkander bég főhadiszállása volt a török elleni harcokban, van Hunyadi Jánosról elnevezett tér, és a Hunyadi János utcán sétálva juthatunk fel a várba. És természetesen a múzeumban is találkozunk Hunyadival. De akár Tiranában is végigmehetünk a Hunyadiról elnevezett utcán.

Hunyadi János emléktábla Tirana szívében. 2016-ban avatta fel Áder János köztársasági elnök. Forrás: Szerző

És itt van a kalandos életű báró Nopcsa Ferenc dr., világhírű tudós, paleontológus, akadémikus, geológus, albanológus, utazó, diplomata, kém és a világ első repülőgép-eltérítője, aki a 20. század elején majdnem Albánia királya lett.

Kedvenc tartózkodási helyén, az Albán-Alpokban emléktáblát avattak báró Nopcsa Ferenc tiszteletére. Forrás: 24.hu

Az albán nép első és egyetlen albán királynéja viszont magyar volt. Apponyi Geraldine grófkisasszony 1938. április 27-én ment feleségül az albán királyhoz, aki egy fénykép alapján hívta meg a szépséges hölgyet Tiranába szilveszterre, és a találkozás szerelem volt első látásra. Apponyi Geraldine unokája itt él Tiranában. Hitvese tavaly egy kislánynak adott életet, aki a Geraldine nevet kapta.

Apponyi Geraldine fotókiállítás Tiranában, a Nemzeti Történeti Múzeumban Forrás: Szerző

Egyedülálló albán vendégszeretet

Albániában az ősi szokásjogok uralkodnak. Azaz a vendég mindig elsőbbséget élvez, a váratlanul betérő vendéget pedig mindig megkínálják azzal (étellel-itallal), ami épp van otthon. A turisták tekintetében ez sokszor abban nyilvánul meg, hogy ha kisebb családi hotelben szállunk meg (amiből jócskán találunk Albániában), a háziak általában apró ajándékokkal kedveskednek, de ez akár egy ebédben/vacsorában is kiteljesedhet. Ha pedig visszatérő vendégek vagyunk, biztosak lehetünk benne, hogy meghálálják a hűséget.

Megfizethető ország

Egy nyaralásnál számít, mi mennyibe kerül. Ár-érték arányban Albánia jól teljesít, és mivel rengeteg a kis családi vállalkozás, a nyaralás alatt nem leszünk híján a pékségeknek, cukrászdáknak, éttermeknek, kifőzdéknek, melyek reggeltől késő estig nyitva tartanak.

Albánia nagyon más

Albániában számos olyan dologgal találkozunk, amin meg fogunk lepődni. Az, hogy az igen-nem kifejezése fordítva történik, hogy sok helyen még régi lekben számolnak (azaz a tízszeresét mondják egy adott összegnek, bár erre már turista helyeken vigyáznak, hogy ne legyen ebből félreértés), hogy a közlekedés kaotikusnak tűnik, hogy az épülő házakon a rossz szellemek és az irigység ellen plüssfigurák lógnak, hogy lépten-nyomon autómosóba, benzinkútba ütközünk, furcsa járműveket látunk, egy idő után megszokottá válik. 

Albánia a Balkán szíve, keveredik benne a kelet és a nyugat, és pont ez teszi egyedivé, érdekessé, izgalmassá.