A nyolcmillió lakosú Hongkongban a bevándorlók száma eléri az egymilliót. Ennek több oka is van: elképesztően alacsony az adó, ami kedvez a külföldi cégeknek, a kínai kormány nem korlátozza a Facebookot és Google-t (Kínában ezek nem elérhetőek) és az emberek kulturáltan viselkednek. A tartomány 1997-ig brit gyarmat volt, így rengeteg angolszász hölgy jelenléte erősen befolyásolta az itteni nők önképét. Talán ez lehet az oka annak, hogy a hongkongi nők gyakorlatilag európaivá szeretnének válni. Ez a változás fizikailag és szellemileg is nyomon követhető. Sok országban jártam már, de az itteni nők elképesztően hiúak - hozzánk képest.
Nagyon érdekesnek tartom a kínai hagyományokat, így nem tetszik a túlzott mértékű nyugati kultúra másolása. Hongkongban több a keresztény vallású ember, mint buddhista, ami nyilván a brit keresztények hatására alakult így. Ez nem probléma, mivel kedvesek és békések, mégis, sokuk csak ész nélkül, majmolásból jár templomba, mert az a “menő”, azt csinálják az európaiak. Az étkezési szokásaikat is felülírja a sok nyugati étterem és bolt, így sokan már nem is eszik a saját nemzeti ételeiket, mert az nem trendi. A hongkongi barátnőm otthon megeszi, amit az anyukája csinál, de ha ő választhat magának, akkor soha nem akar kínai helyen enni, csakis európainál, mert az “jobb”. Ezek azonban még kis dolgok ahhoz képest, hogy fizikailag mennyire nem szeretnének ázsiainak tűnni.
Az általam megfigyelt három fő szépészeti ágazat a bőrfehérítés, a szemnagyobbítás és az arckisebbítés.
A bőrfehérítés általában minden ázsiai országban jellemző. Thaiföldön egy kis faluban voltunk tavaly nyáron, 35 fok volt és a helyi nők egész testüket eltakarták. Megkérdeztem a vendéglátónkat, hogy miattunk öltöznek így, vagy szégyenlősek talán? A férfi pedig felvilágosított, hogy nem, egyszerűen csak fehérek szeretnének maradni, mert a barna bőr azt jelenti, hogy földműves paraszt az illető. Én még mindig nem értem, hogy miért kell fehérnek lenniük, hiszen ezek a nők valóban földműveléssel foglalkoznak egész életükben. Csak azért akarnak fehérek lenni mert azt látják a tévében meg a plakátokon? Taipeiben a szállodában szintén csak fehérítős tusfürdő volt. Igazából fehér nőként bármilyen kozmetikumot el lehet itt adni, ha rá van írva, hogy fehérítő. Ezen kívül népszerűek az arcmaszkok, amik mindenféle furcsa dolgot, mint például csiga vagy kagyló kivonatot is tartalmaznak. A konditeremben, a zuhanyzás után a nők fele napi szinten használ ilyen maszkot, így én is kipróbáltam. Persze nem volt egyszerű olyat találni, ami nem fehérítős.
(Fotó: Pataki Nikolett)
A szemnagyobbítás sokszor plasztikai úton történik, de aki nem akar ilyen drasztikus lenni, az vásárolhat szemtágítót (meg szájtágítót is) minden drogériában. Ezek kis műanyag eszközök tulajdonképpen. Műszempillát is sokan minden reggel feltesznek.
Az arckisebbítésről egy masszázsszalonban hallottam és máig nem tudom elképzelni, hogy ez vajon hogyan működik A masszőr hölgy annyit mondott, hogy az arc vékonyítása és kisebbítése úgy lehetséges, hogy nagyon dehidratálják az arcot és az így összehúzódik.
A nők 90 %-a festi a haját, nagy részük világos barnára, de sokan szőkére is. A szemszínezős kontaktlencsével pedig a szőke haj és kék szem is könnyen elérhető.
Saját tapasztalataim alapján a hongkongiak kifejezetten nem kedvelik a kínaikat és minél jobban el szeretnének határolódni tőlük. Továbbá minden nő nyugati férfit szeretne párjának és egyáltalán nem csupán anyagi okokból. A helyi barátnőim fő indokként azt mondják, hogy a kínai férfiak nem olyan erősek, nem elég vonzóak, a külföldiek sokkal férfiasabbak.
Én pont azt szeretem a világban, hogy a nők olyan sokszínűek és mindannyian különbözőek vagyunk. Nem hiszem, hogy a kínaiak kevésbé jó emberek, mint a hongkongiak által favorizált brit nők. Egyszerűen csak mások.
Pataki Nikolett
Hongkong, Kína
Mindenttu Dóri
Pataki Niki