– Minek mész oda? Nincs ott semmi, csak szamár meg szemét. Ez a kérdés és kijelentés gyakran hangzik el rokonok, ismerősök részéről, amikor valaki, számukra érthetetlen okokból, Albániát tűzi ki úticélul.
– „Lelőnek, elrabolnak! Nem félted a kocsidat?” - sorakoznak fel valós háttérinformációk hiányában a kérdések.
Albániai lakosként arra vállalkoztunk, hogy néhány, az országhoz köthető tévhitről, ha röviden is, de lerántjuk a leplet. Bízunk benne, hogy az alábbiak elolvasása után, talán másképp látod majd ezt az országot, mint amilyennek eddig gondoltad.
Az elmúlt 10 évben - azóta látogatjuk az országot - számtalan ilyen és hasonló megállapítással találkoztunk. 5 éve pedig - mióta itt is élünk - sokszor megkaptuk már, hogy nincs teljesen helyén az eszünk. Történik mindez addig, amíg valaki el nem jön ide, és személyesen nem győződik meg arról, milyen is Albánia. Ha ez megtörtént, egy-kettőre pozitívvá változik a véleménye. Legalábbis az esetek 90%-ában ez a váltás megtörténik.
Albánia, a szegénység és a bunkerek országa
Tény és való, Albánia, a maga 750.000 bunkerével Európa legelzártabb országa volt. Kommunista diktátoruk, Enver Hoxha „Együnk inkább füvet, de a függetlenségünket nem adjuk!” jelmondattal egészen 1991-ig bezárta az országot. Innen maradhatott fenn az, hogy Albánia szegény ország, ahol nincs semmi. Ez azonban ma már nem igaz. A boltokban szinte mindent lehet kapni (még Pick szalámit és Unicumot is), és a legtöbb világmárka itt is megtalálható. Rengeteg szálloda, étterem, kifőzde van, hiszen az ország a szolgáltatásokból él, melyek ár-érték aránya nagyon jó. Itt akár nyaraláshoz, akár nyugdíjas évekhez ki-ki megtalálhatja a kedvező feltételeket. Bunkerből viszont egyre kevesebb van.
Albánia, a szamarak, a Mercedesek és az autólopás hazája
Kezdjük az autókkal. 1992-ig mindössze 600 darab autó volt az országban, utána kezdték el behozni nyugatról, jószerint csak Mercedeseket, amiket itt Benznek hívnak. Mára a Mercedesek egyeduralmát átvették az egyéb nyugati és távol-keleti márkák. Ha pedig valaki attól félne, hogy ellopják a kocsiját, fölöslegesen teszi, mert egy 2003-as törvénymódosítás óta, autólopás gyakorlatilag nincs az országban. Mi például nagyon sok helyen nyitva hagyjuk a kocsinkat.
Szamarak? Igen, azok még vannak, ugyanúgy, ahogy vannak kecskék, birkák, tehenek, és ezért ehetünk finom bio sajtokat és tejtermékeket olcsón. A szamár pedig feljut a meredek hegyoldalon lévő olajfaligetbe, oda, ahova már a terepjáró sem…
Szemetes és rendezetlen
A szemét is egy általános negatív sztereotípia, és tény is, hogy régebben Albánia nagyon szemetes ország volt. Ennek is megvan az oka, ugyanis a kommunista rendszerben a szombatokat az emberek azzal töltötték, hogy kötelező utcai takarításra mentek. Akkor még tisztaság volt. Szigorúan büntették a szemetelést, akár még egy csikk eldobását is. Miután megdőlt a kommunista rezsim uralma, az egyik kifejezési eszköze a szabadságuknak az volt, hogy lépten-nyomon büszkén eldobták a szemetet, merthogy akkor sok más egyéb dolog mellett már „szemetelni is szabad volt”. Nem mellesleg a kommunista szemétszállítási vállalat is csődbe ment a rendszerváltás során. Ma már azért más a helyzet, sokat tisztult az ország, és működik a szemételszállítás is, bár igen, vannak még nagyon szemetes részek. A városokban azonban szelektív hulladékgyűjtés is van.
Tiranai Bubik és szelektív hulladékgyűjtés(Fotó: Jani haverja)
Albánia veszélyes – szervezett bűnözés, korrupció
Bűnözés, korrupció minden országban van, de megnyugtathatlak, Te mint közember, turista, semmit nem látsz, érzékelsz az országnak ebből a szegmenséből. Egyébként küzdenek ellene, és nagyon jó eredményeik vannak. A közbiztonság semmivel sem rosszab, mint például Magyarországon, sőt, nagyon sok tekintetben jobb. Sok a rendőr az utakon, és a külföldiekkel itt is elnézőek.
Keveset tudnak rólunk, magyarokról
Többet tudnak rólunk, mint mi róluk! Hunyadi János, az államalapító Szkander bég kortársa és bajtársa, valamint Apponyi Geraldine, az első és egyetlen albán királyné tananyag az iskolában. Áder János áprilisi albániai látogatása alkalmából, Hunyadi János emléktáblájának az avatásán Tirana főpolgármestere azt mondta, hogy történelemből már kisiskolás korában megbukott volna, ha nem tudja, ki volt Hunyadi János. Majdnem minden városban van Hunyadi János utca, sőt Shkodrában még 1956-os magyar antikommunista forradalom nevű utca is van!
Muszlim ország
Ha valakit az aggaszt, hogy muszlim országba nem szívesen jön, nem kell aggódnia. Bár az ország 70%-a papíron muzulmán, a lakosság jó része valójában ateista, a vallásukat gyakorlók pedig vagy a liberális bektashi ághoz tartoznak (amelynek itt van a világközpontja, és akik egyébként isznak alkoholt), vagy szunniták, de annak ellenére, hogy az ország tele van mecsetekkel, nemigen látogatják azokat. A másik két vallás, a katolikus és az ortodox jól megfér az iszlámmal, így nem véletelen, hogy 2014-ben Ferenc pápa első európai útja ide vezetett, ahol külön kihangsúlyozta, hogy Albánia vallási toleranciája példaértékű a világ előtt. És hát ugye Teréz anya is albán volt, akit idén szeptember 4-én fognak szentté avatni. A nemsokára Durresben megnyíló Teréz anya múzeum is például egy működő mecset alatt lesz majd.
Szóval, Albániától nem kell félni. Egyedi, egzotikus, szép és vendégszerető. Átmenet a keleti és nyugati világ között. És mégis Európa. Aki teheti, és legyőzi a fenti sztereotípiákat, tévhiteket, látogasson el ide!
Képes tiranai üdvözletünk mindenkinek!
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!
Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy jó sztorid? Legyél a szerzőnk!
Jani haverja
