Bár sok fórumon azt olvashatjuk, hogy luxemburgi nyelv nem létezik, ezt határozottan cáfolnunk kell, ugyanis van saját nyelvük, és erre nagyon is büszkék az itteniek.
A luxemburgi nagyhercegség bár nagyon picike – az egész ország 2.586 km2, azaz jóval kisebb, mint egy átlag magyarországi megye területe, viszont – három hivatalos nyelvvel is büszkélkedhet: francia, német és luxemburgi; bár hozzá kell tenni, hogy a francia nyelv dominanciája az országban megkérdőjelezhetetlen. Aki huzamosabb ideje itt él, biztosan több nyelven beszél. A bevásárlóközpontban a pénztárnál kis zászlók jelzik, hogy az adott pénztáros mely nyelveken beszél folyékonyan, és gyakran 3-4 zászló is ki van függesztve egy-egy embernél. Ugyanez igaz a villanyszerelőre, a TV-szerelőre, az orvos asszisztensére, aki 5 perc alatt 6 nyelven vette fel a telefont, amíg a rendelőben várakoztunk.
És hogy honnan ered a luxemburgi nyelv? A luxemburgiak a második világháború után határozták el, hogy nem akarnak már a német közösség része lenni, és elkezdték kifejleszteni saját irodalmi nyelvüket. A szavak nagyon hasonlítanak a némethez, meg a hollandhoz, viszont hangzásban megjelenik a francia nyelv hatása is. A luxemburgi nyelv 1984-től lett hivatalos nyelv az országban, de a közéletet és a mindennapokat még mindig a francia nyelv uralja, franciául szólnak hozzánk a boltban, a postán, a hivatalokban és a buszon is. Ha valaki beszéli a luxemburgi nyelvet, külföldön sokra nem megy vele, de itt országon belül előnynek számít. Eme különleges nyelvet a világon 390.000-en beszélik, az annyi mint Győr, Pécs és Nyíregyháza lakossága összesen. Nem sok. Nézzünk hát pár hasznos kifejezést, hátha valaki kedvet kap e ritka nyelv elsajátításához.
Kleng lëtzebuergesch Wierderbuch:
1. | Hello! / Szia! / Jó napot! (gyakori köszönés) | Moien! |
2. | Köszönöm. | Merci. / Villmols merci. |
3. | Kérem / Szívesen. | Wann ech glift. / Keng Ursaach. / …'t ass gär geschitt / ... 't ass näischt. |
4. | Bocsánat. | Pardon. / Watgelift. / Entschëllegt. |
5. | Igen. | Yo. |
6. | Nem. | Neen. |
7. | Talán. | Vläicht. |
8. | Miért? | Firwat? |
9. | Nem tudom. | Ech weess net. |
10. | Üdvözöllek! | Wëllkomm! |
11. | Jó reggelt! | Gudde Moien! |
12. | Jó napot! | Gudde Mëtteg! |
13. | Jó estét! | Gudden Owend! |
14. | Jó éjszakát! | Gutt Nuecht! |
15. | Viszlát! | Äddi! / Awar! |
16. | Sok szerencsét! | Vill Gléck! |
17. | Egészségedre! (koccintásnál) | Prost! |
18. | Szép napot! | Schéinen Dag nach! |
19. | Hogy vagy/van? | Wéi geet et dir/Iech? |
20. | Jól. | Gutt. |
21. | Hogy hívnak? | Wéi heeschs du? |
22. | Az én nevem… | Ech heeschen… |
23. | Hova valósi vagy? / Hova valósi Ön? | Vun wou kennst de? / Vun wou kommt der? |
24. | …-ból származom. | Ech si vun… / Ech komme vun… |
25. | Örülök, hogy találkoztunk. | Et freet mëch, lech kennen ze léieren. |
26. | Jó étvágyat! | Gudden Appetit! |
27. | Jó utat! | Gutt Rees! |
28. | Nem értem. | Ech verstinn net. |
29. | Beszéljen kicsit lassabban! | Schwätzt wann ech glift méi lues. |
30. | Leírná, kérem? | Schreift et wann ech glift op. |
31. | Beszélsz németül/franciául/angolul/ luxemburgiul? | Schwätzt du Däitsch/Franséisch/ Englesch/ Lëtzebuergesch? |
32. | Igen, egy kicsit. | Jo, e bëssen. |
33. | Hogy mondod luxemburgiul, hogy… | Wéi seet een … op Lëtzebuergesch? |
34. | Mennyibe kerül? | Wéivill kascht dat? |
35. | Merre van a WC? | Wou ass d’Toilette? |
36. | Táncolnál velem? | Wëlls de mat mir danzen? |
37. | Szeretlek. | Ech hunn dech gäer. / Ech léiwe dech. |
38. | Jobbulást! | Gutt Besserung! |
39. | Hagyj békén! | Loss mech mat Rou! |
40. | Segítség! Tűz van! | Hëllef! Feier! |
41. | Állj! | Stop! / Bleif stoen! |
42. | Hívja a rendőrséget! | Rufft d’Police! |
43. | És. | An. |
44. | -val, -vel | Mat. |
45. | Én. / Enyém. | Ech. / Mäin. |
46. | Gyerek. | Kand. |
47. | Út. | Wee. |
48. | Boldog Szülinapot Neked / Önnek! | Vill Gléck fir däi / äre Gebuertsdag! |
49. | Kellemes Húsvéti Ünnepeket! | Schéin Ouschteren! |
50. | Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Újévet! | Schéi Chrëschtdeeg an e glécklecht neit Joer! |