Köztudottan van néhány ország Európában, ahol sokkal több figyelmet fordítanak a környezetvédelemre, mint más országokban. Ilyen értelemben Svájc, Dánia (öko sorozatunk első, Fenntarthatóság és a világ: 1. Dánia cikkében írtunk róla), Norvégia és Svédország is környezetvédelmi nagyhatalmaknak számítanak. Sorozatunk következő zöld országa hulladékmenedzsmentből vizsgázott jelesre: Svédország.
A zöld gondolkodás elképzelhetetlen Svédország említése nélkül. Ezen a téren annyi minden történik az országban, hogy biztosan nem tudom itt felvázolni a felét sem. Mégis megpróbálok kiemelni néhány dolgot, amit a mindennapokban tapasztalok, és leírom röviden, hogyan védi környezetét egy átlagos svéd polgár.
Svéd gondolkodás
Talán mondanom sem kell, hogy a környezettudatos svéd gondolkodás „zöld alapja” régóta megteremtődött. Már kiskoruktól tanulják a gyerekek, hogyan kell védeni és tisztelni a környezetet, a természetet, hogy nem szemetelünk, hanem szétválogatjuk a hulladékot, és amit csak lehet újrahasznosítunk. Hogy azt esszük, ami ekologisk (organikus), és ha lehet azt is helyi termelőktől. Hogy tömegközlekedést használunk meg biciklizünk autózás helyett, de ha már autózunk, abból is olyant hajtunk, ami a legkevésbé szennyezi a környezetet, azaz elektromos vagy hibridautót. Hasonlóképpen a városi buszok országszerte lassan csakis elektromos vagy biogáz meghajtásúak. A természetközeliségükről híres svédek a közösségi kertek (allotment garden, community garden) boldog bérlői és megművelői. Minden városban van lehetőség saját kiskertet bérelni, sokan élnek is a lehetőséggel és szorgalmasan rendezgetik parcellájukat ezekben a mini hobbikertekben. Van aki zöldségfélét termel magának, van aki virágot ültet, de mindenki szorgosan komposztál.
99%-os hulladék újrahasznosítás
Svédország élen jár a szemétfeldolgozásban. Az alábbi diagramon látszik, hogyan alakult a hulladék újrafelhasználása 1975 és 2012 között. A háztartási szemét újrahasznosítása az utóbbi 10 évben 77%-ról (már ez szép teljesítmény!) 99%-ra nőtt (és überelni tudták!). A folyamatos újrahasznosítás, biológiai kezelés és energetikai hasznosítás révén pedig a hagyományos hulladéklerakás 22%-ról 1%-ra csökkent. Ez a rendkívüli eredmény is annak köszönhető, hogy a háztartások foglalkoznak a szemét kérdésével, a lakók egyre inkább szétválogatják a szemetet.
Szemétfeldolgozási diagram: kék-újrafeldolgozás, zöld-biológiai kezelés, piros-energetikai hasznosítás, fekete-hagyományos hulladéklerakás(Forrás: sopor.nu)
Svédországban az a természetes, hogy itthon különválogatom a papírt és a műanyagot, az üveget és a fémdobozokat, és hetente kb. egyszer kiviszem az újrahasznosító állomásra (Återvinning station). Minden városrészben több ilyen „állomás” is van, tehát mindenkinek útba esik egy, a háztartásától legfeljebb 300 m-re eső hulladékgyűjtő. Több nagy konténerből áll a gyűjtősziget, így a már szétválogatott szemetemet külön-külön szortírozva hagyom ott. Az esetleges ételmaradékokat pedig az arra kapott zöld színű műanyag zacskóba csomagolom, és azt is a külön kijelölt helyre dobom. Így teszek, mert tudom, hogy ez jó, hiszen ebből biogázt készítenek, ami majd a városi buszt hajtja.
Ami az alumínium italos dobozok és műanyag flakonok újrahasznosítását illeti, a statisztika azt mutatja, hogy ezeket 2015-ben 84,4%-ban hasznosították újra Svédországban. A leghatásosabb módszernek eddig az bizonyult, hogy amikor vizet vagy üdítőt veszünk a boltban, a kasszánál hozzászámolnak plusz 1 koronát a kicsikre és 2 koronát a nagy flakonokra, amit akkor kapunk vissza, amikor ugyanezeket a dobozokat és flakonokat visszahozzuk és újrahasznosítjuk a boltban található betétdíjas automatában. Minden élelmiszerboltban van ilyen automata (pantautomat), és általában mindenki vissza is hozza szépen a saját, előre kifizetett flakonjait, dobozait. Természetesen a „pantázásnak” is megvan a média háttere. Plakátok, reklámok, akciók ismertetik a statisztikákat, hogy miből mit készítettek, mennyire jó ez a környezetvédelem szempontjából stb. Külön cég foglalkozik ezzel a rendszerrel. Ami biztos, hogy hatásosan.
És a svédek olyannyira hatékonyak szemétmenedzsmentben, hogy hulladékégetőik számára évek óta Olaszországból, Angliából és Norvégiából importálnak szemetet. Így működtetik az évek során automatikussá vált környezetkímélő folyamatot: hulladékégető hőerőműveik kíméletesen termelik meg a háztartásokba szükséges energiát, és még az égési végterméket is szelektálják, így például a fémeket útéptésbe forgatják vissza. A svédek tudják, hogy miért fektetnek ekkora hangsúlyt a szemét újrahasznosítására: egy legyártott tárgy visszaforgatása kevesebb erőfeszítést igényel, mint az elégetése.
Kövessük a svéd példát!
Sokfelé találhatóak plakátok, megszokottak a tájékoztató TV reklámok, és ahogy már említettem, óvodák, iskolák is foglalkoznak mindezen környezettudatos ismeretek bővítésével. Továbbá különböző intézmények konyháin dolgozók, vagy a szemétlerakással foglalkozók külön oktatáson vesznek részt, ahol elsajátítják, hogyan kell helyesen feldolgozni a szemetet.
A fentiekben említett módon, amikor először szétválogattam háztartási szemetemet, tényleg nem sok, majdhogynem semmi hulladékom nem marad. Ha valaki azt gondolja, hogy a szelektálás sok időbe telik, gondolkodjon el újra, de most több jóakarattal. Nem tudatosan teszem mindezt, hogy megőrizzem a környezetet, a természetet, a Földet a következő generációknak? Gyermekeimnek, az ő gyermekeinek...
Természetesen, hogy ez az egész itt így tudjon működni, ahhoz az államnak biztosítania kell az infrastruktúrát: a szemét szállítását, feldolgozását stb. Annak is tudatában vagyok, hogy erre nagyon sok helyen nincs még lehetőség Európa-szerte sem. Ha még a tudatos ember szétválogatná is a szemetet, de mi lesz annak a további sorsa, ha az adott országnak nincs kapacitása feldolgozni azt?
De valljuk be, mindezt az egyéni környezettudatosság kell, hogy megelőzze. Ha az már megvan, kiköveteli magának az infrastruktúrát, a rendszert, bármit. Szeretném hinni, hogy Európa országai, annak polgáraival a környezettudatosság terén sokkal jobban fejlődnek a jövőben, mert a svédek példáját látva, van hová eljutni!
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!
Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy jó sztorid? Legyél a szerzőnk!
Kovács Csaba
Szabó Vivien