Franciaország az Európai Unió egyik alapító tagjaként felelősséggel tartozik azért, hogy a környezettudatosság terén is megfelelő példát mutasson a többi tagországnak. Így nem csoda, hogy a francia hétköznapokba már beépültek az energiatakarékos és környezetbarát megoldások, melyekből most párat bemutatok. Ökosorozatunk 3. országa tehát a 2015-ös klímacsúcsnak is otthont adó Franciaország.
A franciák fontosnak tartják a pazarlás visszaszorítását, ami a hipermarketek és éttermek számát tekintve már ipari méreteket öltött. De a fővárosban gyakori szmogriadó is egy megoldásra váró probléma, mely fejtörésre ad okot, ezért folyamatosan arra törekednek, hogy a jövőben a város egyre zöldüljön, kevesebb legyen az autós forgalom, és azok is környezetbarát üzemanyaggal működjenek. Erre szép példa a Szajna-part baloldali rakpartjának teljes lezárása, és egy gyalogos sétány kiépítése úszó szigettel és sok-sok paddal.
Szajna-part(Fotó: Flickr/Antoine Thibaud)
Közlekedés Párizsban
Szép lassan a közlekedés is környezettudatossá válik a francia fővárosban. Ebben az évben elkezdődött ugyanis az amúgy sem lepusztult gépjárműpark korszerűsítése. Több hibrid (nagyrészt gázzal működő) busz jár a városban, és elindítják a 100%-ban elektromos buszvonalakat is.
A több városban működő bicikli kölcsönzés itt nagyon népszerű, és velib' (a bicikli és a szabadság szó keveréke) néven fut. Ennek mintájára elektromos működtetésű kisautót is lehet kölcsönözni, ennek autolib' a neve.
e-buszok(Fotó: Flickr/Olivs TC)
Autolib(Fotó:Flickr/BeyondDC)
Sok buszvonal helyett villamosvonalakat építettek ki, melyeknek köszönhetően szinte körbejárható a város a jelenlegi két villamosvonallal – és még többet terveznek.
Nem kis felháborodást keltve, drasztikus változások indultak el így a város levegőminőségének javítása céjából. A rendelet értelmében 2016. július 1-től az 1997 előtt forgalomba került autók nem közlekedhetnek a városban. A motorokra és autóbuszokra is hasonló megszorítások várnak.
Franciaország és Párizs felveszi a harcot az élelmiszer pazarlása ellen
Statisztikák szerint az élelmiszerlánc során évente közel 7 tonna élelmiszer kerül a szemetesbe. Ez egy évben egy háztartásra lebontva 400 euro – ennyi megy egyenesen a kukába. Felháborítónak tartom, hogy a fővárosban kétszer annyi még bontatlan árut dobnak el, mint bárhol máshol az országban (12kg/lakos/év). A polgármesteri hivatal eme pazarlás lecsökkentésére 2015 óta 13 lépésben meghatározott tervet követ. Többek között a nagy élelmiszerláncokat célozzák meg: előnyben részesítik azokat az üzleteket, ahol nem előre csomagolt friss terméket árusítanak, ösztönzik a boltokat, hogy inkább csökkentett áron adják el a lejárati időhöz közelítő árukat. Nagy probléma az éttermi körökben történő pazarlás is. Sajnos itt lenézik a "doggy bag" fogalmát, ami Amerikában annyira népszerű, sőt, Magyarországon is bárhol szívesen elcsomagolják nekünk a maradék ételt. Azonban ezen változtatni akarnak, és bevezetik az erre hivatott ételes dobozt, amit remélhetőleg majd egyre több helyen megtalálunk. Megjegyezem, itt fele akkora adagokat adnak egy étteremben, mint az említett másik két országban, és bár kisétkű vagyok, többnyire mindig meg tudom enni a tálalt adagot, (ezt csak azért írom, hogy mivel jobb minőségű és kevesebb az étel, a megmaradt két szem krumplit talán kár elcsomagoltatni).
Zöld design és építészet, ökoházak
Párizsban sétálva sok zöld épületet láthatunk, fut a falon a növény, a parkokban kis veteményesek vannak, a híres Luxembourg-kert egyik sarkában méhészet működik stb. Azonban a cél, hogy a mostani zöld terület többszörösét láthassuk majd 40 év múlva. A következő futurisztikus látványtervek a 2050-es Párizs látképre készültek.
A városban élő állatok számára ugyanannyira fontos, hogy legyen elegendő zöld terület, mint az emberek számára. Nem csupán a levegőt tisztítják a növények és fák, és nem csupán a szemnek jelentenek oázist, de sok kis emlős és madár otthont találhat a környezetükben, megteremtve a mikroklímát. Ugyanígy számos ablaktalan tűzfalat futtatnak be zölddel.
Zöldülő párizs, városrendezés, oktatás
A következő, számokban is kifejezhető fejlesztések történnek: 30 hektárral bővül a közkertek és parkok területe, 20.000 új fát ültetnek folyamatosan, a "Zöldüljön ki a környékem" tervezet keretében pedig 200 kezdeményezés indul a zöldesítésre: pedagógiai célzatú kiskertek, veteményesek létesítése oktatási intézményekben, a városi környezet (falak, tetők) 100 hektár zöld területtel való bővítése stb.
Számos közparkban található kis veteményes. Azonban van egy különleges intézmény a 15. kerületben, az Olivier de Serres iskola csoport, ami a környezettudatosság úttörő iskolájának számít. Az intézményben óvoda és általános iskola is működik, az épület napelemekkel van felszerelve, a tető és az épület homlokzata növényekkel beültetett, van pedagógiai kiskertjük, így a gyerekek már korán megtapasztalhatják, hogyan ültessék és termeljék saját zöldségeiket. Ez az öko suli koncepció.
Veteményes a gyerekeknek(Fotó: Flickr/Ruth Temple)
Párizs tehát érzékelhetően zöldül, és bár vannak még megodatlan kérdések (forgalomkorlátozás kérdése a Champs-Élysées sugárúton például), mindenképp egy törekvő európai főváros példáját mutatja.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!
Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy jó sztorid? Legyél a szerzőnk!
Szerencsés Hella
