Útmutató Berlinhez – azaz őszintén: milyen is Berlinben élni?

Útmutató Berlinhez – azaz őszintén: milyen is Berlinben élni?
21 perc

Talán eltelt már annyi idő a Berlinben tartózkodásom kezdete óta és van annyi tapasztalom, hogy hasznos infókkal szolgálhatok az idelátogatóknak. A legfontosabb, hogy ez a város nagy! Nagyon nagy! Majdnem kétszer annyian laknak itt, mint Budapesten és majdnem dupla akkora a város területe is.


Elsőként tehát szerezzünk be egy berlini metróhálózat térképet, ugyanis 10 földalatti (U-bahn) és 15 felszíni metróval (S-bahn) találkozhatunk, amely mintegy 170 megállót foglal magába. És akkor még a villamosokról és buszokról nem is beszéltünk! 

Berlini metró térkép és jó néhány metró jegy (Fotó: Zsák Kata)

Emiatt Berlinben nagyon jó a közlekedés, viszonylag gyors is, de a város mérete miatt számoljunk minimum 30-40 percet az utazásra (plusz az az idő, amit a megállók keresésével töltünk).
Másik nagyon fontos dolog: mindig vegyünk jegyet vagy váltsunk bérletet. Ezt az aluljárókban lévő többnyelvű automatákban tehetjük meg. Arra figyeljünk, hogy van, amelyik csak aprópénzt fogad el és van külön csak kártyás fizetésre is. Egy jegy 2,70 euró, amit 2 óráig használhatunk a metrón belül és akárhányszor átszállhatunk vele. Nagyon fontos, hogy a jegyet mindig érvényesíteni kell egy külön automatában, anélkül érvénytelen!
Nem sokszor találkoztam ellenőrrel, de könyörtelenül megbüntetnek mindenkit, akinél a legkisebb probléma is adódik. Nincs kibúvó! A büntetés 60 euró, úgyhogy jobb nem játszani vele. Én úgy gondolom, hogy aki Berlinbe jön, szinte mindenkinek ez a „beugró”. Kivétel nélkül minden ismerősöm (én is) befizettük már ezt az összeget. Az ellenőröket esélytelen kiszúrni, ugyanis a metál pólós fiatal sráctól az öltönyös úrig bárki lehet.

Berlini metró (Fotó: Zsák Kata)

Viszont a legjobb és egyben legfontosabb tudnivaló a berlini közlekedésben, hogy esténként és hétvégén, akinek van teljes árú havi bérlete, vihet magával egy főt! Ezt érdemes megjegyezni.
Spórolhatunk is, ha olyan bérletet veszünk, amely csak reggel 10 órától hajnali 3-ig érvényes. Ez valamivel olcsóbb, és aki nem reggeltől dolgozik vagy az egyetemi órái csak 10 után kezdődnek, érdemesebb ezt venni.

Az U-bahn ablaka (Fotó: Zsák Kata)

Berlin kerületekre van felosztva. Ezeknek a neveit is érdemes megjegyezni, mert mindenki ezt használja: találkozzunk Kreuzbergben, én Mittében lakom, Charlottenburgban van egy nagyon jó kávézó és a többi.

Nagyon fontos még a Ring. Berlint két ringre osztották fel, az első egy hatalmas körpálya, mely a belsőbb kerületeket övezi. Körbe megy a S-41-es és S42-es metró is, de autóval is körül lehet menni. Ha a ringen belül laksz, az menő, ha a 2. ringen belül, akkor még elég a sima metrójegy vagy bérlet, a 2. ringen kívül a halál van (na jó, ez csak vicc, de azért elég komoly súlya van ennek itt).

Autóval viszonylag jól lehet közlekedni, bár a csúcsforgalomban itt is vannak hatalmas dugók. A legfurcsább, hogy mindenki mindig dudál. Amikor már az olasz barátom is kiakad, mert annyit dudálnak, ott azért valami nincs rendben.

Már említettem, hogy Berlin nagy, és éppen ezért mindenféle ember él itt. Sok a lopás, úgyhogy mindig figyeljünk az értékeinkre. Lehetőleg ne aludjunk el a metrón hajnalban egy buli után és ne hagyjuk őrizetlenül a táskánkat.
A legfőbb bulinegyed metrómegállóiban készüljünk fel, hogy leszálláskor megrohamoznak minket az afrikai bevándorlók és mindent kínálnak, mi szem szájnak ingere. Már akié, ugyanis leginkább drogokat árulnak, könnyűtől a keményig bármit és mindent. Fű? Hasis? Kokó? Ezek az átlag kérdések, melyeket minimum 4 nyelven meg is kérdeznek mindenkitől.


Visszatérve a kerületekre: Berlinben nincsen egy nagy városközpont, minden kerületnek megvan a saját centere bevásárlóközponttal, kávézós utcával. A leghíresebb buli negyed Kreuzbergben van, a Warschauer str. megállónál. Itt van számtalan söröző, bár és bulihely, pl. a berlini Szimpla is. Itt mindig találunk valami programot keresés nélkül is.


Bulik

Love Parade (Fotó: Zsák Kata)

Berlin híres a rengeteg szórakozóhelyről és féktelen bulikról. Itt mindig pörög az élet. Berlin a techno fővárosa, így, aki erre vágyik, könnyen belefuthat bármelyik sarkon egy buliba. Néhány hely pl. péntek este 11-től hétfő reggelig van csak nyitva és vasárnap délután 3-kor is úgy dönthetünk, hogy a finom ebéd után nem a parkba megyünk, hanem egy brutális techno partyba.
Fontos, hogy mindig van belépő. Általában 8-15 euróba kerül egy átlagos buli. Mindenhol vannak security-s arcok, komoly dress kód van, részegen nem engednek be, és fényképezőgéppel se, így azt a városnézés után mindenképpen hagyjuk a szállásunkon! Az első időszakban három helyre sem engedtek be minket, egyszer mert az egyik srácon a társaságban látszott, hogy be van rúgva, másszor pedig nem volt elég lány a társaságban. Itt nagyon fontos, hogy több legyen a nő bent, mint a férfi, így ha a társaságban túlnyomó többségben vannak a fiúk, érdemes feloszlani, hogy kb. minden 2-3 fiúra jusson egy lány. Álltunk úgy sorban egy hely előtt, hogy 5 perces késlekedéssel álltunk be egymás után és úgy csináltunk, mintha nem ismernénk egymást. Simán elküldenek, vagy azt mondják, hogy telt ház van, ha pl. 10 fiú és egy lány jelenik meg egy társaságban. Ha túl szakadtan vagy felöltözve vagy túl elegánsan, akkor sem engednek be mindenhova. Kerüljük a magassarkút az underground helyeken. Azt hallottam, hogy Berlin színe a fekete, így azzal nem lehet mellélőni. Természetesen nem minden hely ilyen, csak a felkapottak (legyen az akármilyen lepukkadtnak tűnő, sötét techno buli, ahova tartunk).

(Fotó: Zsák Kata)

Általában a helyeken lehet bent is dohányozni, igaz ez a sörözőkre és a szórakozóhelyekre is.
Készüljünk fel arra is, hogy igazán elvont helyekkel is találkozhatunk. Az egyik elektronikus zenés helyen pl. a kertben egy zongorából csináltak szökőkutat, az egyik tánctér kellős közepén van egy hatalmas king size ágy latex lepedővel, amin lehet fetrengeni. Gyóntató szék a WC-ben vagy chill szoba, ahol igazi ágakkal van tele a fal, monitorokon pedig egy madár násztáncát nézhetjük. Menő, mi?

Zene egyébként mindenhol van a városban, rengeteg az utcazenész. Vannak helyek, ahol kialakult egyfajta színpad, és egymást váltják a zenészek egész nap. A soultól a komolyzenén át, a dj settig. Hatalmas élmény hajnali 6-kor buliból hazafelé isteni jazz-be botlani az egyik metrómegálló előtt.

Utcazenészek a metróban (Fotó: Zsák Kata)

Free stuff Berlin

Nem is tudom, miért nem ezzel kezdtem. Ez egy facebook csoport neve, ahol bárki feltehet bármilyen megunt cuccot, egy feltétellel, hogy csakis ingyen adhatja. Itt bármit lehet találni. Komoly óráim vagy inkább napjaim mennek el ennek a csoportnak a böngészésével. Gyorsnak kell lenni, mert, ami tényleg jó, azt másodpercek alatt elviszik! Nem vicc!

(PrintScreen by Zsák Kata)

Íme egy lista, amit innen szereztem ingyen: videokamera, mosógép, dohányzóasztal, bögrék, ikeás szekrény, egy nagy lila szőnyeg, vállfák, egy festmény, lámpa, energiatakarékos villanykörték, mikró, amihez járt egy goffri sütő is, koktélruha,  stb. stb. stb. Egy komplett lakást be lehet rendezni és néha igazán különleges darabokat lehet levadászni.
Berlinben mindig mindenki állandóan mozog, költözik, vásárol, így rengeteg felesleges cucc van. Vagy az előző lakó hagyta ott és az újnak nem kell, vagy vett egy jobbat, vagy ő is ingyen kapta, de már nem kell neki, vagy költözik haza…

És akkor ezzel át is tértünk a következő témára. Berlin egy átjáróház. A legtöbb ember csak átmenetileg jön ide szerencsét próbálni, tanulni, egy jó munka miatt. Így nagyon nehéz hosszútávú emberi kapcsolatokat kiépíteni. Mióta 3 hónapja megérkeztem, 4 ember is elment időközben, akivel jóban lettem. Elég nehéz, ugyanakkor emiatt mindenki baromira nyitott. Te is az leszel!  Egyszeri vagy alkalmi barátságokat, ismeretségeket nagyon könnyű kötni. Egyszer megismertünk egy 5 fős izraeli metál bandát. Nagyon jófejek voltak, de 2 hét múlva mentek is haza, mert az egyik srác nem kapta meg a vízumot. Ennyit erről.

És emiatt egy kicsit talán felszínesek is az emberek. Eleinte elég sok rossz emberrel hozott össze a sors. Pl. egy orosz lány és török barátja, akiktől lakást szerettünk volna bérelni. 3 hétig hitegettek minket, hogy miénk a lakás, mi elintéztünk minden papírt, de csak nem jött a tényleges válasz, hogy akkor kössük meg a szerződést. Sajnos emiatt 4 napunk maradt, hogy új lakást találjunk. Nem kívánom senkinek se ezt az élményt…

Lakás/szobakeresés

Először is szerezzünk be valami erős nyugtatót vagy valami ütős piát, kötélidegeket és türelmet. (De a legjobb, ha ez mind egyszerre kéznél van.)

Szobakereséssel könnyebb dolgunk van egy közös lakásban (WG), de egy jobb helyen lévő szobáért is komoly várólisták és interjúk vannak. Annyi a jelentkező, hogy nem egy esetben bizony komoly kérdőívet kell kitöltenünk, hogy megfelelünk-e az adott környezetbe. Általában egy szoba olyan 350 eurótól felfelé van.
A lakáskeresés meg még ennél is bonyolultabb. Sok esetben nem is magával a tulajjal beszélünk, hanem az aktuális bérlővel vagy bérlőkkel, esetleg lehet a képben még egy albérlő is, így három kézen is át kell mennünk a rostán. Ebben az esetben is mindig sok az érdeklődő. Az első lakásnézésemkor csak a bejáratig jutottam, a tulaj már jött is le az előttem lévő érdeklődővel, hogy közölje, hogy már el is kelt a lakás. Be se jutottam megnézni.
A bérléshez mindenféle hivatalos dokumentumokat kérnek. Az elmúlt 3 havi bankszámla kivonat, német bankszámla, igazolás az előző főbérlődtől, hogy nem tartozol neki és minden rendben volt, munkaszerződés, fizetési igazolás, és egy SCHUFA nevű papír, amit potom 26 euróért már ki is lehet kérni; ez egy igazolás, hogy nincsen adóhátralékod és minden egyéb tekintetben rendben vagy. Ezeken kívül még kérhetnek egyéb cifra papírokat is pl. ajánlást a főnöködtől. Ha ez mind rendben van, akkor jön a személyes találkozó. Sajnos erre lehet várnia kell az embernek heteket, mire minden papír eljut a tulajhoz vagy a főbérlőhöz és ők jóváhagyják és visszaírnak annak, akivel te kapcsolatban vagy és végül kegyeskedik írni neked. Ezek után még mindig lehet, hogy nem téged választanak, mert van, aki többet keres vagy szimpatikusabb.
Lehet menni ügynökségekhez is, sokan közülük maguk vállalják a felelősséget és ilyenkor nem kell minden papír, viszont cserébe elkérnek min. 1200 euró kezelési költséget. Ezután jön még a 3 havi kaució + az első havi lakbér. Egy lakás általában 700 eurótól a csillagos ég, rezsi nincs,  internet pedig ritkán van benne ebben az összegben. Választhatunk, hogy bútorozott vagy bútorozatlan lakást szeretnénk. Az utóbbi esetben győződjünk meg róla, hogy a konyha és a fürdőszoba legalább be legyen rendezve. Voltam olyan lakást megnézni, ahol a bérlő elvitte volna az egész konyhát, sütőstől, mosogatóstól.

Sok a rövidtávú megoldás is. Itt mindig kiadják a lakásukat, akkor is, ha csak egy hétre mennek el nyaralni, de találkoztam olyannal is, aki nem bírja a téli hideget, így ilyenkor fél évre elmegy Ázsiába és addig kiadja a lakását valakinek.

Vigyázzunk, mert sok az átverés is, erről bővebben olvashatsz: itt.

Készüljünk fel arra is, hogy lehet nem kell drágán fitness bérletet vennünk, ugyanis Németországban, ha „csak” 5 emeletes az épület, nem kell lift bele, így mindig mindenkinek lépcsőznie kell és általában még félemelet is van. Én a harmadikon laktam kezdetben, az új lakás a negyediken van, de ha pl. valami nehéz bútorért megyek, tuti, hogy az ötödikre kell felmenni. Itt nincs olyan, hogy lent felejtettem a postát, visszafutok érte, és az ember kétszer is meggondolja a nagybevásárlásnál, hogy mit vesz.

A berlini nyár

Mindenki azt mondta, hogy élvezzük ki a berlini nyarat, mert télen nagyon kemény lesz. Mármint a hideg miatt. Még a nyáron keressünk magunknak kedvenc helyeket, ahova majd télen megyünk, ha már nagyon muszáj, mert az utcán 5 percnél tovább nem lehet megmaradni.

Július elején érkeztem ide a legnagyobb melegből. Megérkezésem estéjén iszonyat meleg volt, nyitott ablaknál se lehetett megmaradni, úgyhogy nem aggódtam. Két napra rá elindultam a boltba, ami 5 perc sétányira volt 30 fokban, nyári ruhában és mire kijöttem, zuhogott az eső, szélvihar, hideg. Majd megfagytam hazafelé. Este nagykabát. Másnap jól beöltöztem, de megint 30 fok volt. Iszonyat szeszélyes az időjárás. MINDIG legyen nálunk esernyő és minimum egy pulóver, a legnagyobb kánikulában is. Ez igaz fordítva is. Rétegesen öltözzünk, mert 5 perc alatt megváltozhat teljesen az időjárás. Szerencsére azért több volt a forró nap, így kipróbálhattunk a tipikus berlini nyári programokat. Van bőven belőlük.

A legjobb, hogy Berlinben rengeteg park van. Jó pár parkban a város közepén pedig tó is, amiben lehet fürdeni. Ez az egyik legfurcsább élményem volt itt. Képzeljük el, hogy elmegyünk a Városligeti Csónakázó tóhoz, fürdőruhára vetkőzünk, leterítjük a törölközőnket és csobbanunk egyet. Mellettünk csónakázók hajtanak el és a tó közepén lévő szökőkúthoz beúszva megmasszírozhatjuk az elfáradt vállainkat a vízsugárral. Ha mindez nem lenne elég, akkor képzeljük még mellé, hogy miután kiúsztunk a partra és habtestünket lehelyeztük a törölközőre, a mellettünk fekvő ismeretlen srác, feláll, letolja a gatyáját és anyaszült meztelenül fejest ugrik a tóba, majd kijön, megszárítkozik, felöltözik, összeszedi a szemetet a fűből és mintha mi se történt volna, köszön és elmegy. Na, ez aztán a valóra vált Hair film. Imádlak Berlin!

Másik program a sörözés. Ennek a legjobb módja, ha bemegyünk a sarki török ABC-be és veszünk egy üveg sört, kinyitjuk a kasszánál és a bolt előtt asztalokhoz ülve megisszuk. Szinte mindegyik kisbolt előtt van asztal padokkal. Semmivel se rosszabb egy söröző teraszánál, ami mellesleg közvetlenül mellette van.

Galéria: Sörözés a teraszon és újrahasznosított székek (Fotó: Zsák Kata)

Elmehetünk bolhapiacra is. Komoly kultúrája van a különböző piacoknak itt. A legnagyobb és leghíresebb a Mauerpark-ban van, vasárnap tart nyitva, érdemes elnézni. Nemcsak a szokásos bolhapiac vagy vintage cuccok miatt, és a kézműves dolgok sem a legfőbb mutatvány itt, hanem a piac mögött lévő park az, ahova el kell látogatni. Rengeteg ember gyűlik itt össze hétvégenként piknikezni, zenélni, sportolni, inni. Itt található egy nagy kőszínpad is, amely körül hatalmas tömeg gyűlik mindig össze. A lényeg: bárki felléphet bármivel. Zenészek, zsonglőrök, profik, amatőrök, részegek, bohócok, ideiglenes összeállt lánybandák. A jókat hatalmas tapssal jutalmazzák és garantált a féktelen szórakozás. Erről készítettem egy videót is.

Galéria: Bolhapiac Berlinben (Fotó: Zsák Kata)

Menő kajáldák

Itt is ezerrel pörög a street food kultúra, ezekből írok le néhányat. 

Mustafa kebabja (Fotó: Zsák Kata)

Egy hosszabb cikket már írtam Mustafa kebabjáról. Készüljünk fel a hatalmas, akár másfél órás sorban állásra, de minden percét megéri. Ugyanis nem az átlagos kebabot kapjuk itt, hanem egy minden jóval megtömött hatalmas bucit, ami után garantáltan irány a legközelebbi pad vagy kanapé.
Mustafa kebabja a következő: saját készítésű, nagyon finom buci, amit grillen megpirítanak. Ebbe kerül 3 féle szósz: egy mentás joghurtos, egy valamilyen paradicsomos (erre még nem jöttem rá mi is pontosan) és egy pikáns. Majd a grillezett zöldségek: padlizsán, cukkini, kaliforniai paprika, répa. Ezt egy különleges fűszerkeverékkel és szerintem egy pici szójaszósszal nyakon öntik, majd tesznek bele friss salátát, friss paradicsomot, rengeteg feta sajtot, hagymát, póréhagymát vagy újhagymát (az összetevők egy picit mindig változnak, volt, hogy kapor is volt a joghurtos szószban, de menta elengedhetetlen és isteni!). Ezután kérhet bele az ember még húst is kedve szerint, ezt is megszórják a spéci fűszerkeverékkel. Majd a végén az egészet meglocsolják friss citromlével és az ember egy akkora adag kaját kap, hogy kész mutatvány a szájába bele szuszakolni.
Alapvetően 3 féle kebabot árul: vega, húsos és wrap, amikor mindent a lapos kenyértésztába pakolnak, és még utána megpirítják az egészet két vaslap között.

Curry 36
Ehhez nem kell messzire mennünk, ha még fér belénk valami, mert közvetlenül Mustafa mellett van. Állítólag itt kapni a város legfinomabb curry wurstját, ami elengedhetetlen étele Németországnak. Ez a recept egy idős nénitől származik, aki a világháború után ott felejtett ketchupot és curry port összekeverte, ráöntötte a németek egy igaz ételére, a kolbászra és tádám meg is született az új nemzeti étel a Curry Wurst. Sültkrumplival az igazi. Az eredeti recept szerint a virslin rajta hagyják a bőrét, ezt már nem sok helyen készítik így, de itt lehet kérni így is. Természetesen van vega verzió is.


Burgermeister
Ennek a helynek érdekes a története, ugyanis történt egyszer, hogy a tulaj hazafelé sétált jó pár sör után és nagyon rájött a szükség. Gyorsan WC keresésére indult, amikor is meglátott egy régi, akkor már használaton kívül lévő klasszikus nyilvános WC-t, bemászott az egyik ablakon és miközben mámoros állapotában könnyített magán, beléhasított a felismerés, hogy neki kell ez a hely és ő bizony büfét fog itt nyitni. Ez azonban nemcsak az alkohol hatására történt, hanem komolyan is gondolta. 3 év keresés és ügyintézés után megvette a helyet és tényleg büfét nyitott benne. Kezdetben csak curry wurstot árult, majd felkerült az étlapra a hamburger is, ami akkora siker lett, hogy végül csak az maradt. Itt is hatalmas sorban állás van mindig, bár itt sorszámot kapnak az éhes várakozók és egy nagy piros számlálón várhatják, hogy végre az ő számuk következzen. Ezt is érdemes útba ejtenünk és nem csak a hely háttértörténete miatt.

(Fotó: Zsák Kata)

Thai park
Ez nem egy étterem, vagy büfé, hanem egy park, ahol hétvégente összegyűlnek az itt élő thai-ok és főznek. Ez azért is nagyon különleges, mert eredetileg a park szabályzata tiltja a főzést és a nagyobb mennyiségű étel bevitelét a parkba, de emellett valamiért szemet hunynak a szigorú német rendfenntartók. Szerencsére, ugyanis különleges és igazi thai ételeket kóstolhatunk meg itt nem túl drágán. Jó élmény a sok napernyő alatt ülő thai nagymamát nézni, miközben furcsábbnál furcsább dolgokat öntenek össze, hogy a végén mennyei ételt ehessünk.

Galéria: Thai Park (Fotó: Zsák Kata)

Vásárlás

Fontos tudni, hogy vasárnap minden zárva van Németországban!
Csak a vasútnál és néhány frekventált helyen lévő boltok vannak nyitva.
Rengeteg a bolhapiac és számtalan háztartási és deko bolttal találkozhatunk. Lakberendezők paradicsoma!
Könnyű pénzkereseti lehetőség:
Szerintem a legtöbb fiatal minimum egyszer él ezzel a lehetőséggel, de vannak, akik direkt erre szakosodnak. Ez pedig nem más, mint az aranyat érő üvegbetét! Egy műanyag flakont 0,25 euróért (75 Ft) lehet visszaváltani a boltokban, amit a kasszánál akár készpénzben is a markodba nyomnak. Az üres sörösüveg már nem ilyen értékes, de egy-egy buli után jó párat össze lehet gyűjteni!
Sok helyen szokás a pultnál elkérni az üvegbetét árát, amiért cserébe egy műanyag érmét vagy valamilyen kupont adnak, amivel üveg ellenében visszakapod a letéti pénzt. Ezt vegyük figyelembe, amikor a szórakozóhelyen kikérjük a sört, mert lehet, hogy 1 euróval többe fog kerülni!


Nyelv

Mindenki beszél angolul! Gondolkodás nélkül bárhol bármikor beszélhetünk angolul, mert majdnem 100%, hogy a másik érteni fogja.
Berlin nem tipikus német város. Szerintem több a külföldi, mint a német. Tősgyökeres berlinivel találkozni meg olyan ritka, mint a fehér holló. Azonban egy jól fizető igazi álláshoz itt is kell a német nyelvtudás. Ha igazán érvényesülni akarunk vagy itt akarjuk a jövőnket felépíteni, akkor elengedhetetlen, hogy beszéljünk németül.
Rengeteg nyelvsuli van, köztük vannak ingyenesek, EU által támogatottak is, beléphetünk tandem nyelvtanulási csoportokba is, vagy vehetünk skype-on keresztül is leckéket.

Összességében Berlinen jó élni, minden adott ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. Jó a város közlekedése, van munkalehetőség, sok a kulturális program és annyira nem is drága. Sokféle ember megfordul itt és mindig ezerrel pörög az élet, viszont fontos szem előtt tartani a kezdeti nehézségeket és a folytonos változást, mely a város alapvető tulajdonsága.

Galéria: Berlin ezer arca (Fotó: Zsák Kata)