Ha a turizmusban dolgozol, akkor számodra az a nehéz, hogy amíg mindenki más nyaral, te a munkádat végzed. Hiába a 40 fok és a tenger a lábaid előtt, ritkán tudod kihasználni és élvezni a lehetőségeket. A kitesurf oktatók életében sincs ez másként, annyi különbséggel, hogy mi sokszor érintkezünk a tengerrel, csak sajnos ahelyett, hogy a lehetetlen kék színében gyönyörködnénk, legtöbbször erőnkön felül kartempózunk, hogy minél gyorsabban utolérjük, az adrenalinnal turbózott boldog tanfolyamosunkat, aki az első pár méter siklásától olyannyira felvillanyozódik, hogy meg sem akar állni Afrikáig, és csak akkor jön rá, hogy a másik irányba még nem fog tudni elindulni, mikor már 10 km-t úsztál utána, hogy hallótávolságon belül kerülj és rákiáltasz, hogy ugyan most már üljön vissza a vízbe.
Lényeg a lényeg, a szó szerint vett nyaralásból egészen augusztusig nem jutott ki nekünk, amikor aztán megérkeztek a családtagjaink és együtt fedeztük fel a szigetet bérelt autóval. A következő "must see" lista végigjárásához nekünk mindössze 4 nap kellett, de javaslom annak, aki nem igazán kedveli az erőltetett tempót, hogy szánjon rá egy hetet, annyi biztos elég lesz a kevesebb, mint 10000 négyzetkilométer területű sziget felfedezésére.
1. Ayia Napa Sea Caves
Ayia Napa köztudottan a fiatalok kedvenc üdülőhelye, a pörgő éjszakai életnek és a Karib-szigetekre emlékeztető fehér homokos partjainak köszönhetően. A város a sziget keleti részén fekszik, az útikönyvek és a TripAdvisor elsősorban gyönyörű strandjait javasolja az odalátogatóknak. A Nissi Beach türkizkék vizétől nekünk is elállt a lélegzetünk, de a tömeg miatt nem maradtunk sokáig és a sziget délkeleti csücske felé vettük az irányt, ahol egy nagy nemzeti park várt minket. A Cape Greco szikláiról csodálatos kilátás nyílik a tengerre, de mi egy konkrét fotó helyszíne után kutatva a sziklák belsejébe vájt barlangokhoz próbáltunk eljutni. Megálltunk az egyik pihenőhelyen, ahol egy férfi, furgonból árult üdítőt és fagylaltot, tőle kértünk útbaigazítást. Meglepő fordulat következett, az árus csak vásárlás fejében volt hajlandó információt szolgáltatni (ami egyébként egyáltalán nem jellemző a ciprusiakra). Mit volt mit tenni, kiszolgáltatott turistaként beadtuk a derekunkat, vettünk egy üveg vizet, és kaptunk cserébe egy térképet a parkról. Mint kiderült 2 percre voltunk kocsival az áhított látványtól, az Ayia Napa várostól Cape Greco felé vezető főúton van is egy Sea Caves feliratú tábla, amit mi első nekifutásra valahogyan szem elől tévesztettünk. Egy kis segítség azoknak, akiknek a tábla nem lenne elég, az út jobb oldalán áll egy magányos fa, ami kívánságfa névre hallgat, és több mint valószínű, hogy fotózkodó párokat találunk majd alatta, na ott kell lekanyarodni egy kis föld útra, ami elvisz minket a barlangokhoz. Mi napnyugta előtt értünk oda, meseszép színekben pompázott az ég és a festői táj egyértelműen megihlette az esküvői fotósokat is. Ugyanis az alatt az egy óra alatt, amit ott töltöttünk három friss házaspár fotózását asszisztálhattuk végig. Itt a legbátrabbak egyébként ugrálhatnak is a sziklákról a 10-15 méter mélybe.
2. Büyük Han, Nicosia
A főváros köztudottan két részre van osztva, több ponton át lehet lépni a városfalon. Mi a sétálóutcán, a Lidras Streeten estünk át egy gyors ellenőrzésen, ahol csak útlevelet, vagy személyit kell megmutatni és gyalogosan át lehet kelni a török oldalra. Sajnos azt tapasztaltuk, hogy amint átérünk, elhanyagoltabbá válik a környezet, koszosabbak az utcák, és a legtöbb épületre is ráférne egy felújítás. Lett azonban egy kedvenc helyünk, ahol végül a vacsoránkat is fogyasztottuk, ez az 1572-ben létrehozott, és azóta felújított nagy karavánszeráj, ahol egykor a kereskedők húzódtak meg éjszakára a tevéikkel. Ma éttermek, kávézók, szuvenír és kézműves boltok csarnokaként szolgál, és szintén kedvelt helyszín esküvői fotózásra. Két menyasszonyt is láttunk, ahogy a fotós a tér közepén állva örökítette meg, ahogy a fátylukon átszűrődik a napfény.
3. Ego Bar, Kyrenia
Nicosiától északra fekszik egy szép kis török kikötőváros, Kyrenia. Tekintve, hogy a görög oldalról érkezve nem tudtunk autót áthozni a határon, ide busszal jutottunk el. 2 eurót fizettünk fejenként a kb. fél órás útért, a busz kicsit rozoga volt ugyan, de élveztük a zötykölődést, és szert tettünk egy új ismerősre is, egy kongói fiú személyében, aki itt folytatja egyetemi tanulmányait. Amint leszálltunk a buszról, elkísért minket a kikötőbe, a romantikus, szűk kis utcácskákon át, és meghívott minket egy nagy afrikai ebédre, ha legközelebb arra járunk. Az Ego Barra már Daniel segítsége nélkül találtunk rá, a kikötőből visszafelé menet. Csak egy kávét akartunk meginni, de az enteriőr és a zene annyira elvarázsolt minket, hogy még egy gyors táncot is lejtettünk a pultosok meglepetésére. Gondolom nem szoktak hozzá, hogy a délutáni órákban egy kávé és egy limonádé után ropni kezdi valaki, hiába, a hely szelleme tehetett róla, és valószínűnek tartom, hogy éjszakára még jobb hangulat kerekedett, de azt sajnos már nem tudtunk megvárni, az utolsó busz ugyanis 7 órakor indult vissza Nicosiába.
4. Tróodos falvai
A Tróodos-hegység a sziget nyugati oldalán található, ez a sziget leghűvösebb pontja, ha télen látogatunk ide akár hóval borított tájjal is találkozhatunk. A forró nyári napokon pedig különösen üdítő kicsit elhagyni a tengerpartot, és kellemes 25 fokban kirándulgatni. A kanyargós hegyi utak mindegyike egy-egy mesébe illő faluba visz minket, a mi kedvenceink a műemlékvédelem alatt álló Vouní és Lófou voltak. Ezeken a helyeken, mintha megállt volna az idő, az épületek eredeti formájukban pompáznak, minden csupa kő, friss a levegő, a falvak lakói pedig rendkívül békések és barátságosak, például kaptunk ebédmeghívást is, valamint itallal is kínáltak magánemberek, akik portái előtt csak elsétáltunk. A turizmus persze itt is virágzik, tradicionális falusi szállásokat kínálnak azoknak, akik csendre és nyugalomra vágynak távol a város forgatagától. Ha már errefelé járunk, említést kell tenni magáról Tróodos faluról is, a főtéren van ugyanis a kedvenc szuvenír boltunk, ahol degeszre ehetjük magunkat a tájegység híres szárított gyümölcseivel és olajos magvaival, valamint a tulajdonos saját készítésű borait és egyéb alkoholos italait is megkóstolhatjuk, amennyiben türelmesen végighallgatjuk a reklámszövegeit, amely közül mindegyik szexuális töltetű. Szerinte ugyanis minden terméke afrodiziákum, és olykor fényképekkel is bizonyítja, hogy neki hány egészséges gyermeke született a jó bortól. A bácsi kicsit fárasztó, de azért vicces, a nasik viszont mennyeiek, úgyhogy rokonoknak, akiket a hasukon keresztül lehet megfogni, itt érdemes ajándékot választani.
5. Kaledónia vízesés
Tróodos hegységben számos vízesés is található, mi kaptunk egy tuti tippet és ahhoz kirándultunk el, amit ingyenesen is lehet látogatni és viszonylag kényelmes tempóban max. 1 órát vesz csak igénybe a túra. A Tróodos falu felé vezető főúton többször is ki van táblázva a Kaledónia vízesés, nem lehet eltéveszteni, ahogy a parkolót sem, a vízeséshez vezető út ugyanis egy lépcsővel kezdődik, melynek lábánál mindenki otthagyja a kocsiját és edzőcipőben, gyalogosan folytatja az útját. A túra nem fárasztó, nincsenek igazán veszélyes szakaszok, bármilyen korosztály számára nyugodtan ajánljuk, megéri felmenni a tetejére, főleg nagyobb esőzések után, mikor megdagad kicsit a vízáradat. Egy dologra érdemes odafigyelni: lehetőség szerint hétköznap vegyük az irányt a hegység felé, a kacskaringós, keskeny utakon ugyanis nem egy leányálom dugóban ülni és az emelkedőn való kézifékes elindulást sem úgy a legszerencsésebb gyakorolni, hogy 10 centire van a hátsódtól a következő türelmetlen kocsis.
6. Blue Lagoon, Akamas
A kék lagúnát az egyik tanfolyamosunk mutatta meg nekünk, aki már évek óta Cipruson él és legkedvesebb strandjaként tartja ezt számon. Az Akamas-félsziget Ciprus nyugati csücskében helyezkedik el, a helyiek kedvelt hétvégi nyaralóhelye, és azon szerencsés turisták, akik értesülnek az itt található rejtett kis öblök létezéséről szintén visszatérnek ide, hol terepjáróval, (négy kerék meghajtás nélkül lehetetlen próbálkozás átjutni az egyeletlen földúton) hol pedig a közeli városokból bérelt hajókkal, vagy motorcsónakokkal. Kocsival az út nem éppen egy gyomrot és idegeket pihentető utazás, de kétségtelenül olcsóbb módja a part megközelítésének, ráadásul ha akad egy tapasztalt idegenvezető, aki kihasználva az autó csomagterét, napernyőt, matracot és grillsütőt hoz magával, igazán megéri az a pár hajtűkanyar. A legnagyobb tömeg délután 5 óra tájt feloszlik és szinte magunk maradhatunk a csodálatos sekély világoskék vízben, később akár tüzet is gyújthatunk, vagy a meredek sziklákról figyelhetjük a naplementét.
7. Agios Neofytos kolostor
Ciprus méltán egyik legszebb kolostora Pafostól 8 km-re fekszik, egy magas zöldellő hegyoldalban. Alapítója ide menekült a világ elől és remeteként élt követőivel együtt sziklákba vájt barlangokban. Belépő fejében megtekinthetők ezek a lakhelyek, maga a kolostor és Neofytos saját készítésű sírhelye is. Azok számára is érdekes lehet a kiruccanás, akik nem érdeklődnek különösebben a vallás iránt, a helyszín maga ugyanis lélegzetelállító, egymás mellett nőnek a fenyők és a fügefák, a levegő olyan tiszta, mintha az Alpokban járna az ember, és valami végtelen nyugalom sugárzik a kolostorépületekből.
8. Aphrodité sziklája
A Pafostól Limassolba vezető B6-os úton akár több kitérőt is tehetünk, mert szebbnél szebb partszakaszokra nyílik kilátás, de egy ponton, Aphrodité szülőhelyén feltétlenül érdemes megállni pár fotóra. A mitológia szerint az istennő itt emelkedett ki a habokból, és most a tengerből kimagasló sziklák jelzik ezt a szent helyet. A víz ezerféle kékben pompázik, a part kavicsos és a sziklákról szabad az ugrálás. Ne tévesszen meg senkit, ha az odafelé vezető úton Pétra tu Romiú jelzést lát, a kettő ugyanaz, csak van olyan, aki történelmi nevén hívja, Romiósz, bizánci hős után, van aki pedig a közkedvelt mitológiai mesét preferálja.
9. Melanda Beach Restaurant
Nem lennék önmagam, ha a top 10 helyek között nem sorolnék fel egy éttermet is. Limassolhoz közeledvén megálltunk az angol fennhatóság alá tartozó Avdimou Beachen, ahol életem legjobb polipját ettem a Melanda étteremben. A hely maga teljesen fapadosnak néz ki, semmi pucc, műanyag székek és asztalok, fiatal, barátságos pincérek és csupa helyi vendég. A turisták számára még nem annyira ismert ez a kis "seafood paradicsom", nem egyszerű ugyanis megközelíteni. A betonútról letérve kb. negyed órát kell még döcögni a kavicsokon, mire leérünk a tengerpartra, de abszolút megéri a fáradozást. Érdemes tengeri kaját kipróbálni, de a csirkéjük és a bárányuk sem hagyott kívánnivalót maga után. Mi négyen mentünk, külön-külön rendeltünk fogásokat a grillről és közösen kaptunk egy hatalmas görög salátát, sültkrumplit, előételnek pedig mindenhez jár pita és különféle szószok. Egy főétel ára 8-15 euró körül mozog, ami itt a szigeten középkategóriásnak számít, a rántott tintahal és a grillezett polip viszont a mi mércénkkel 5 csillagos volt.
10. Paramali
Végezetül egy strand, ami a mi szívünkhöz azért áll olyan közel, mert minden nap ide járunk kiteot oktatni, de turista szemmel is lenyűgöző az érintetlen természet, amivel ott találkozunk. Épületek nincsenek a parton, védett területnek nyilvánították, mert a teknősök állítólag ide rejtik el tojásaikat. A part kavicsos, a tenger hamar mélyül és általában az erős szél miatt itt valamivel hidegebb, mint a városokban. Délelőttönként tökéletes célpont a strandolásra, könnyen lehet, hogy teljesen egyedül találjuk magunkat ezen az eldugott partszakaszon, délutánonként azonban, ha beindul a szél, ellepik a szörfösök. Ekkor jobban tesszük (feltéve, ha mi nem akarunk kite-ozni), ha behúzódunk az árnyékba és a kis kantinából lessük a színes ernyők kavalkádját frappét kortyolgatva.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!
Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy jó sztorid? Legyél a szerzőnk!