Közlekedési szabályok á l’Italia

Avagy őrült szőke a még őrültebb déliek közt

Videójátékba illő „dinamikus” közlekedés, állandó dudakoncert, egyedi parkolási manőverek és tolatás közbeni koccanások. Ha még nem ismertük fel, hogy e tömör jellemzés mely nemzet sofőrjeit illeti, segítünk. 8 pontba szedtük a mediterrán védjeggyé vált közlekedési szokásokat. Íme!

1. Felejtsd el a jobbkéz szabályt! Nincs nagyon mit hozzáfűznom, egyszerűen csak felejtsd el! Mindig a legbátrabb kanyarodik ki először, itt ez a jobbkéz szabály. Nem fog senkit érdekelni, hogy azzal védekezel: "Na de nekem volt elsőbbségem!" Talán ha egy tábla is támogatna ebben, akkor még csak-csak…

2. Ha látsz öt centi helyet, gyorsan nyomd be az autód orrát, mert különben sosem engednek be, napestig várakozhatsz a sorodra, ami itt nincs. Nem, nem lesz belőle nagy csattanás,  talán egy kicsi, néha. De itt csodabogár számba megy az, akinek nincs egy picit itt-ott meghorpasztva az autója.

3. Mindig számíts a motorosokra! Nem, nem arra, hogy majd a megfelelő irányból megelőznek és seperc alatt otthagynak. Arra, hogy bárhonnan felbukkanhatnak, néha hárman egy apró Vespán, néha egy szál úszógatyiban, de az tuti, hogy bukósisak nélkül. Megelőznek, átvágnak előtted, majd meggondolják magukat, és megint keresztbe vágnak. Közben persze muszáj beszélgetniük, így már annak is örülhetünk, ha legalább a vezető előrefelé néz.

4. Ne hadonássz a kezeiddel! Itt mindenki ezt teszi, a kutyát nem érdekli, hogy mit mutogatsz. Felejtsd el, hogy integetsz nekik, hogy a Carabiniere (csendőr) ott áll a sarkon, vagy, hogy udvarias kézmozdulattal jelezni akartad, elengeded a delikvenst. Ha benézel más autókba - márpedig benézel, mert azt tanultad, hogy fontos a szemkontaktus - rájössz, hogy ahányan ülnek az autóban, annyi kéz lengedezik összevissza a légtérben. Ne fáraszd hát a sajátjaidat!

5. Szokd meg, ha rád dudálnak, nem azt jelenti, hogy legszívesebben kirángatnának az autódból, hogy jól helyben hagyjanak! Mindig dudálnak. Mindenért. Ha zöldre vált a lámpa, s nem indulsz azon minutumban, azért, ha kifordulnak valahonnan, s lusták körbenézni, azért, ha... Óh, ezer oka lehet, de te sosem fogod megtudni és megérteni, hogy most épp megint mit akarnak. Náluk már csak a spanyolok szeretnek jobban dudálni, ennyire egyszerű!

6. Arra se számíts, hogy használják az irányjelzőt! Mindig légy résen, mert sosem tudhatod, hogy épp merre viszi őket a fejük, vagy a jókedvük! Ha használják is az indexet, csak azért, hogy összezavarjanak: a belső indexet villogtatják, s egyszer csak kivágódnak a körforgalomból. Egyáltalán nem szokatlan látvány és vezetői élmény!

7. Az is alap, hogy a két sáv az négy sáv, néha öt is. Talán ezért nem is vacakolnak útburkolati jelek felfestésével, vagy érthető táblák kihelyezésével. Amikor már azt hiszed, hogy egy gyufaszálat sem lehetne a melletted lavírozó Fiat Cinquecento és a te autód közé benyomni, jön egy drága úr, s valahogy mégis begyömöszöli az autóját kettőtök közé. 

8. Végül a parkolás mizériája. Mert parkolni muszáj, hely meg nincs elég, ez eddig ismerős, ugye? Ezért aztán az olaszok mindenhol parkolnak. Szó szerint mindenhol. A szűk utcákat még szűkebbé teszi a mindkét oldalon parkoló autóhad, ami mögé naná, hogy beáll még egy sor. Hogy az első sorból vajon hogyan tud majd elmenni az emberke, az legyen az ő gondja. Ugyanígy simán megállnak a zebrán, körforgalomban, bárhol. Néha azért, mert tényleg halaszthatatlan dolguk van, néha meg csak azért, hogy jót csacsogjanak. Ott, a körforgalomban parkolva. Francesco barátom szerint  minden autóba beszereltek egy „magic button”-t, amit mi, buta északiak elakadásjelzőnek hívunk, pedig arra hivatott, hogy parkolni lehessen vele. Benyomod, s láss csodát, bárhol megállhatsz!

És hogy az olasz rendszer mégis működik? Az anarchia is egy működési elv…

T. Bacsa Judith

Taranto, Olaszország