A vadon szava, avagy indiánokkal horgászni Kanadában

Nagyon fiatalon elkapott a vágy, hogy Jack London vadonjának szavát közvetlenül megtapasztaljam. Gyerekként akkor a vadont még a székesfehérvári kubikgödrök jelentették számomra, ahol nádból készült horgászbottal a kárászokat üldöztem. Ha szerencsém volt, eljutottam a Balaton örvényesi oldalára,  a MOHOSZ (Magyar Horgász Szövetség) tanyájára, vagy a Velencei-tó nyugati végén levő Madárvártába, ahová ugyan nem volt szabad bemenni, ám kitartó gyerekként én mégis bejutottam.

Aztán ugrunk egy nagyot az időben, hatalmasat változik a terep, és 1986-tól elkezdem az észak-amerikai horgásztúráimat. Persze nem ment ez ilyen gyorsan és könnyedén.

Amikor valaki egy új országba, esetemben az USA-ba érkezik, nem a horgászat lesz az első gondja. Először berendezkedik, megszokja a munkáját, majd jöhet a kedvenc hobbi. Idővel volt szerencsém beváltani a gyerekkori vágyakat, és sikerült Kanada különböző területein horgásznom: Yukon területén (Whitehorse főváros), az Északnyugati területeken (Yellowknife főváros),  Alberta, Saskatchewan és Ontario tartományokban.

Manitoba valahogyan kimaradt a préri államok sorából. Ezt igyekeztem pótolni, amikor úgy döntöttem, hogy elmegyek egy indián rezervátumba, egy őslakosok által vezetett tanyára. A Gods River (Istenek folyója) nevű település horgásztanyájára esett a választásom. Az indiános kalandregényeken felnőtt gyermeki lelkem repesett az örömtől, hogy most végre közvetlen közelből megismerhetem az amerikai őslakosok kultúráját.

A Manto Sipi Cree törzs két tagja büszkélkedik ezzel a fejedelmi, viza fogással! Forrás: Vendégszerző

Gods Riverben körülbelül 650 Manto Sipi Cree nemzetbeli indián él. A cree a nagyobb törzs összefoglaló neve, a Manto Sipi azon belül egy kisebb csoportnak felel meg. Köztudottan az indián megnevezés nem népszerű az őslakosok körében. Ezt ugye a fehérektől kapták... Sokkal inkább elfogadott a First Nations (első nemzetek) elnevezés, ami tényleg jobban illik a helybeli őslakosságra. A Manto Sipi Első Nemzet tagjai többnyire a Gods Lake (Istenek tava) környékén élnek elszigetelve, Manitoba tartomány északi részén, Kanadában. Ez a tó 1151 km² (összehasonlításként a Balaton 598 km²), és a tanyánál ömlik ki belőle a hasonló nevű folyó, a Gods River, ami a Hudson-öbölbe torkollik. Gods River települést rendszeres, napi többszöri repülőjárat köti össze a világgal a téli, jéggé fagyott tundrán és tavakon átvezető jégből kialakított országutak (ice road) mellett. 

Ezt örökíti meg és népszerűsíti a nagy érdeklődést kiváltó Ice road truckers (Jégúti kamionosok) dokumentumfilm-sorozat, ami azoknak a kamionosoknak az életet mutatja be, akik télen ezt a munkát végzik. Ez a munkás élet nemcsak Észak-Kanadára, de Alaszkára is jellemző. Sok bánya így, a légi utat megspórolva hozza be a működéséhez szükséges nagyméretű gépeket és anyagokat.

Gods River az úgynevezett „száraz" települések egyike. Nincs alkohol és bevinni is tilos bárminemű szeszes italt. Ennek sajnálatos oka az elzárt indián településeken kialakult alkoholfüggőség, amelyet csak 100%-os tiltással lehet valamelyest orvosolni. 

Puska viszont minden házban van egy-kettő a vadászathoz. Az első nemzetek tagjai egész évben korlátozás és engedély nélkül horgászhatnak és vadászhatnak. Ezért aztán főként fontos, hogy józan fejjel éljen valaki a fegyvertartási jogával.

És akkor vissza a horgászathoz…  

A Gods River horgásztanyán a tavi pisztrángot céloztam be magamnak, de természetesen a csukákat és a süllőket is elfogadtam, ha horgomra akadtak. Érkezésem délutánján a tanya chefje megkért, hogy segítsem ki hallal, mivel új iskolát építenek a faluban az első nemzet fiataljainak és jó lenne egy pár hal a munkásoknak vacsorára. Sikeresen ment a dolog, egy fél délután fogtam elég halat ahhoz, hogy egy 45 fős csapatnak tudott a chef halvacsorát készíteni, és még másnapra is maradt alapanyag.

Összesen három alkalommal látogattam el a Mato Sipi első nemzethez, és így sikerült kapcsolatot kialakítanom velük. A téli időszakban sok horgász és vadász témájú bemutatkozó rendezvény van csak kanadai részvétellel, és megkértek, hogy segítsem őket a chicagói és a Wisconsin állambeli green bay-i bemutatókon. 

Így lett teljes az én egykori, el nem feledett gyerekkori vágyam, megtapasztalhattam a vadon szavát, amelyre mind a mai napig hallgatok. Ha valaki el szeretne jutni erre a különleges, kanadai őslakosok vezette horgásztanyára, szívesen állok rendelkezésre további információval.      

Horgász üdvözlettel:

Tóth Zoltán, vendégszerző