A kereszténységség legfontosabb ünnepeként a húsvét az ortodox egyház számára is a legnagyobb jelentőséggel bír. Közismert, hogy a katolikus és az ortodox húsvét nem mindig esik egy időpontra, és a legnagyobb különbség a két ünnep között 5 hét lehet. Idén, a katolikus húsvét után kicsivel több mint egy hónappal, május 1. és 2-a között ünneplik az ortodox feltámadást.
Hogy kezdődik és mit jelent a görög húsvét a mindennapokban?
Vízkereszt (január 6.) után megkezdődik a farsangi időszak, melyet a görögök különböző álarcos bálokkal és karneváli felvonulásokkal ünnepelnek országszerte. A mulatság egészen a tiszta hétfőig tart, amivel lezárul a farsangi időszak, és megkezdődik a húsvétot megelőző 50 napos nagyböjt, azaz a 7 héten át tartó zárákoszti időszak. A tiszta hétfő, a zárákoszti első napja Görögországban munkaszüneti nap. A hagyomány szerint reggel az emberek egyházi szertartáson vesznek részt, majd, ha kellemes az idő, a szabadban ünnepelnek. Népszerű ilyenkor a papírsárkányt eregető gyerekek és szüleik játékos együttléte. Tiszta hétfőn a görögök halvászt (édesség, amit örölt szezámmagból és tahiniből (szezámmag feldolgozásával készült sűrű, méz állagú, barna színű krém) készítenek cukor, méz és vanília hozzáadásával. Kenyér helyett aznap lagánát, egy vékony, tetején szezámmaggal megszórt lepényt fogyasztanak. Nem hiányozhat az ünnepi asztalról az olajbogyó, a hal/polip/kalamári és a taramosaláta, ami egy taramo nevű hal ikráiból, kenyérből és olívaolajból készült krémsaláta. A tiszta hétfővel kezdődik hivatalosan a Szárákoszti, a görög nagyböjt.
Az 50 napos nagyböjt alatt a hal és egyéb tengeri állatok kivételével szigorúan tilos minden állati eredetű élelmiszer fogyasztása, az utolsó héten az olaj fogyasztása is, sőt, szexuális kapcsolat létesítése is hanyagolandó ebben az időszakban. Így, aki böjtől, zöldségeket, hüvelyest, liszt és víztartalmú ételeket (kenyér/száraztészta), növényi tejet és azokból készült tejtermékeket, halakat, tenger gyümölcseit, polipot, rákot fogyaszthat. És Görögország teljes mértékben át is áll a nagyböjtre. Minden pékségben, étteremben, gíroszos helyen megtalálhatóak a böjtkor fogyaszható ételek, mint például spenótos vagy krumplis pita a pékségekben, rántott kalamári a gíroszosnál, hüvelyesekből készült ételek a tavernákban, illetve növényi tejek és tejtermékek az élelmiszerboltokban. A görögök számára teljesen természetes hogy böjtölnek. Inkább azt furcsálják, ha valaki nem böjtöl.
A Szárákoszti alatt, 5 héten át minden péntek délután templomi liturgiákat tartanak. A nagyhetet megelőző héttől kezdve pedig 2 héten át minden nap tartanak liturgiát a templomokban. A nagyhéten két alkalommal is van szertartás: az első délután 5 óra körül, a második 9 óra után azok számára, akik a kereskedelemben dolgoznak, így az elsőn nem tudnak részt venni. A görög emberek híresek arról, hogy mindig nagyon ügyelnek a megjelenésükre, ez akkor sincs másként, ha valláshoz köthető programra mennek, kiváltképpen a húsvéti időszakban.
Görög ortodox leitourgia, azaz liturgia(Fotó: Sztogi)
Nagyhét/Megáli Evdomáda
Az ortodox nagyhéten már az iskolák is bezárnak, akik pedig tehetik, viszatérnek a szülőhelyükre. Ilyenkor a kisebb városok újra megtelnek élettel, a nagyobb városok egy időre kiürülnek. És kezdetét veszi a húsvéti készülődés. Az üzletek nyitva tartása is megváltozik a húsvéti időben, a megszokottól eltérően ilyenkor a hét minden napján 9 és 21 óra közt látogathatók. Nagypénteken délben nyitnak, 13 és 19 óra között, míg nagyszombaton 9 és 15 között. Húsvétvasárnap és húsvéthétfőn pedig minden zárva van, sokszor még a kávézók, tavernák is elcsendesülnek, és átadják helyüket az ünneplésnek.
Az epitáfiosz(Fotó: Sztogi)
Nagycsütörtök/Megáli Pempti
Úgy tartják, hogy nagycsütörtökig vagy aznap kell elvégezni az összes fennmaradt háztartási munkát: tojásfestést, lakástakarítást, főzést, bevásárlást, kalácsfonást, sőt, még a fürdést sem érdemes nagypéntekre halasztani, mert rossz szerencsét hozhat. A nagycsütörtöki délutáni liturgián sokan vesznek részt, majd egy egész éjszakás virrasztás következik. Nagycsütörtök este körmenetben díszitik fel virágokkal a „ szent sírhelyet”, vagyis az epitáfioszt.
A epitáfiosz és a proszkinima(Fotó: Sztogi)
Nagypéntek/Megáli Paraskevi
Nagypénteken minden elcsendesül, a rádiókban komorabb zenét játszanak, az emberek aznapra kerülik a feltűnő, élénk színű ruhákat, a kávézókban alig hallani zeneszót. Délelőtt nem nyitnak ki az üzletek. Az egész ország „gyászol”, és általában egy furcsa egybeeséssel még az időjárás is szomorkás lesz. Aznap tilos takarítani, főzni, vízzel érintkezni, így fürödni is. Kora reggeltől megtelnek a templomok, hogy a hívők leróják kegyeletüket Jézus Krisztus „sírhelyénél”. Este 6 óra után kezdődik a liturgia, majd 8 körül indul meg a körmenet, amely az egész városon keresztül viszi az epitáfiumot. Ilyenkor a rendőrök lezárják az adott útvonalat, és mindenki vigyázzállásban tiszteleg az epitáfium és a körmenet előtt.
Piros tojások összekocintása: a cungrizma(Fotó: Sztogi)
Nagyszombat/Megálo Savato
A reggeli liturgián szintén nagyon sokan vannak, majd egész délelőtt ünnepi ritmusban zajlik az élet, de estefele bezárnak a szórakoztató egységek is, és mindenki az éjféli feltámadásra készül. Az esti mise után, éjfél előtt 20 perccel ki-ki a templomához tartozó, kijelölt helyen lambádával, egy gyertyával a kezében és egy piros tojással gyűlik össze. Éjfélkor van a feltámadás, a megérkezett szent lángot kézről kézre adják az emberek. Majd előkerülnek a piros tojások, melyeket összekoccintanak, és az nyer, akinek a tojása nem horpad be a koccintás után. Ezt a hagyományt cungrizmának hívják, az emberek pedig Hrisztosz Ánesztivel köszöntik egymást, mire a válasz Álithos Áneszti/Álithos o Kirios. A feltámadás után a szent lánggal a lámbádájukon többen visszamennek az éjszakai liturgiára, vagy egyenesen haza, ahol családi körben elfogyasztják a feltámadás ünnep magiricát, egy bárány, vagy kecske belsőségekből és fejessalátából főzőtt levest, amit sok-sok ecettel ízesítenek. A hosszú böjti idő után első alkalommal a feltámadás után esznek újra állati eredetű táplálékot a görögök. A húsvéti menü további része kecske- vagy bárányhús krumplival, rizzsel, zöld salátával, feta sajttal és főtt tojással. Édességként jöhet a kalács, amihez egy keleti fűszert, mahlepit (cseresznyemag belsejében található mandulaszerű magocska), illetve a görög masztixot (masztika fa gyantájának nedve) adják. Hivatalosan is kezdetét veszi a húsvét.
Húsvétvasárnap és húsvéthétfő
Ha jó az idő, a görögök a húsvétot a szabadban töltik. Az előre megvásárolt bárányt/kecskét nyárson sütik az udvaron, hozzá curekit, a tipikus görög húsvéti kalácsot fogyasztják. Mivel húsvéthoz nagyon sok névnap kapcsolódik, sokan vendégségbe is ellátogatnak, vagy éppen névnaposként ünnepelnek. A húsvétot a görögök is meghitt családi ünnepként ülik meg, és csak késő este telnek meg a szórakozóhelyek fiatalokkal.
A keresztszülő szerepe húsvétkor
A keresztszülőt Görögországban lelki szülőként is hívják. Ő az, aki a húsvéti hagyomány szerint ajándékot és lámbádát, feltámadási gyertyát vásárol a keresztgyerekének. Mindezt a nagyhéten adja át, miközben a keresztgyerek piros tojással és kaláccsal várja őt. Miután átadja a keresztszülő az ajándékot és a lámbádát, a gyerek felszeli a kalácsot, megkínálja a keresztszülőt és átadja a piros tojást. Mivel a gyakorlatban a keresztgyerek szülője nem gondoskodik a kalácsról és a piros tojásról, ezért a keresztszülő készülten érkezik: ajándékot, lámbádát, kalácsot és piros tojást is hoz.
A keresztszülő húsvéti ajándékai: kalács, piros tojások, lámbádá meg egy kis ajándék.(Fotó: Sztogi)
Lámbádá, a feltámadási gyertya
Ez a feltámadáskor kezünkben tartott díszítetlen vagy feldíszített gyertya. A gyerekek számára színes, díszítettet vásárolnak a keresztszülők, míg a felnőttek általában megelégszenek egy egyszerű darabbal is. Az utóbbi években nagyobb értékű vásárláskor több nagyáruház (parfüméria, ruházati bolt) is adott ajándékba lámbádát a húsvétot megelőző időszakban. A gyerekjátékokhoz már a csomagban találni olyan lámbádát, ami az ajándék témájához vagy hőséhez kapcsolódik.
Gyerekeknek készült, díszített lámbádák(Fotó: Sztogi)
A mélyen vallásos Görögországban többek közt fennmaradt egy olyan közhiedelem is, hogy aki húsvétkor születik, az kiemelten szerencsés életű lesz, minden kivánsága és vágya teljesülni fog. Ez a közvélekedés kiváltképp érvényes azokra, akik a húsvétot megelőző szombaton, a feltámadás napján születnek. Ezt kívánom én is a boldog húsvéttal együtt, vidám és szerencsés napot és életet mindenkinek!
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!
Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy jó sztorid? Legyél a szerzőnk!
Sztogi
