Agai, a mai Vergina egy történelmi világörökség. Az ősi makedón főváros, az egykori királyi székhely romjait és a temetkezési sírhelyet ma múzeum őrzi. Valóságos történelmi időutazás vár mindenkit, aki ide ellátogat.
Csipetnyi történelem
Az Aliákmonasz folyó déli részénél, Pieria lábainál található Aigai, a mai Vergina, a makedónok ősi fővárosa, amelynek jelentése: „a hely a sok kecskével”. Az ókori város Makedónia egyik lefontosabb központja volt, lakói bőséges állatállományukkal, erdős hegyeikkel, termékeny völgyeikkel, kikötők és szigetek nélkül, elszigetelten éltek. Nem volt szükségük kereskedelemmel foglalkozni vagy gyarmatosítani.
Ezért is maradtak ki a makedónok a déliek demokráciához vezető társadalmi, gazdasági és politikai történéseiből, és tartották fenn a hagyományos, alkotmányos királyságot egészen a Krisztus előtti 4. századig.
Ezt a szélsőséges, nemzeti makedón királyságot az erős szokások, hagyományok és intézményrendszer jellemzik, ahogy Homérosz egész társadalmát.
II. Philipposz és fia III. Alexandrosz, azaz Nagy Sándor
Kr.e. 336 nyarán II. Philipposz, a görögök által megválasztott kormányzó, király és katonai főparancsnok épp Aigaiban ünnepelte hatalmas erejét és hatalmát, azonban ragyogása hamar tragikus fordulatot vett. Amikor a szent menettel haladva belépett a színházba, gyilkosa késsel megszúrta és megölte. Halála után Alexandroszt választották meg királlyá, aki gondoskodott arról, hogy apját Aigaiban a királyi kriptába temessék el, olyan pompával, amilyen csak neki járhatott.
A királyi kripta temetkezési szokásai tulajdonképpen az akkori, fényűző Aigai város fénykorát mutatja be. Nagy Sándor uralkodása (Kr. e. 336-323) idején ugyanis Aigai volt az északi görög állam legfontosabb központja. A hely, ahol a paloták és a királyi sírok voltak, ahol a szent szertartásokat és a nagy királyi ünnepeket tartották.
Manolis Andronikos, a feltáró
1977. november 7-én Manolis Andornikos archeológus nyitotta ki elöszőr 2 300 év után a királyi nekropolisz ajtaját. A szarkofágban talált aranyból készült urna a kitapintható 16 ágú csillaggal a tetején, II. Philipposzégett csontjainak maradványait és az aranyból készült koszorút rejtette.
Elöszőr 1938-ban látogatott el Verginában az akkor még 19 éves Andronikos, Konstantinos Rigos tanitványaként. Már akkoriban is biztos volt benne, hogy erre vannak a királyi sírok, de pénz hiányában nem tudott keresést indítani. 1951-től a Vergina körüli dombok ásatásaival foglakozott. Ez a nekropoliszt borító épített domb évezredeken át megóvta a királyi sírokat, így őrizve meg azokat az utókor számára.
Manolis Andronikos archeológus(Fotó: wikimedia)
Melina Merkouri, Lakis Santas, Manolis Glezos és Manolis Andronikos, a kor legnagyobb görög személyei(Fotó: thetoc.gr)
Ma az archeologikus terület és a múzeum az Unesco Kulturális Világörökségének védelme alatt áll. Képek a múzeum oldalán elérhetőek: https://www.aigai.gr
A múzeum területén megcsodálhatjuk a kiállított tárgyakat, amelyeket a királyi sírokban tártak fel a csontok mellett. A látvány magáért beszél. A látogatás felér egy történelmi időutazással, a látottakból megérthejük az ókori kultúra hatalmasságát és kifinomultságát. Minden középiskolásnak jó lenne, ha lehetősége adódna ide eljutni és megcsodálni mindazt a felbecsülhetetlen kulturális örökséget és értéket, amit a tankönyvekből probálnak megtanítani nekik kisebb-nagyobb sikerrel.
Mi is található a múzeumban?
Megtekinthetőek a feltárt kripták teljes életnagyságukban, de a sírhelyeken talált tárgyakat is kiállították a múzeumban. A férfiak sírjába fegyvereiket, palástjukat, késeiket, halott lovaikat rakták szereteik, hogy a másik életben is tudjanak harcolni. A nőkhőz természetesen ékszereket, képeket, edényeket és étkészleteket tettek. A legtöbb sírban találtak korsókat, hiszen akkoriban azt gondolták, hogy a halottak mindig megszomjaznak.
Különféle történelmi feljegyzéseket is olvashatunk a sírhelyeken, és a feltárást vezető archeológus, Manolis Andronikos jegyzeteiből. A feltárást és a kripta történelmi hátterét bemutató, görög nyelvű, angol feliratú filmet folyamatosan vetítík egy külön erre a célra kijelölt televíziós helyiségben, így azt is figyelemmel kísérhetjük túránk során.
Vergina és Veria
Vergina Észak-Görögországban található, Közép-Makedónia régió nyugati részén, Hmathias megyében. Veria, a megyeszékhely, 13 km-nyi távolságra található Verginától, amelynek lakossága 2 ezerre tehető, de a szomszédos nagyváros közelsége miatt inkább agglomerációs település.
Közvetlen közelében található az Egnatia, vagyis a Thesszalonikit Kozánival és Ioanninával összekötő autópálya, így Thesszaloniki, a régió legnagyobb városa és az ország második fővárosa, alig 40 perces autóútra található Verginától.
A Verginába váltott belépőjeggyel lehetőségünk nyílik egy veriai múzeumot is meglátogatni. És ha már Veriában járunk, érdemes megkóstolni a híres revanit (szirupos sütemény), sétálni a belvárosban és ellátogatni a városközpontban található Agio Antonios ortodox templomba. A belvárosban járva több helyen is felfedezhetünk ókori ásatásokat, ezek ugyanis megszokottak a környéken.
Veria városából 2 óránként közelekednek körjáratok Verginába. Veriát elérhetjük Thesszalonikiből busszal vagy vonattal, ha a tömegközlekedést választanánk, autóval pedig az Egnatia-autópályán.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!
Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy sztorid? Legyél a szerzőnk!
Sztogi
Laslavic Tímea