Egy ország, amely a válság miatt lett egy picivel környezettudatosabb. Hogy ez a váltás még korántsem ösztönszerű, azt hamarosan bemutatjuk, nekünk most mégis a fokozatos változás a lényeges. Hiszen akárcsak délkelet-európai szomszédainak, úgy Görögországnak is fel kellene zárkóznia egyéb területek mellett a környezetvédelem tekintetében is.
Pazarló görögök
Való igaz, hogy Görögország a válság hatására kezdett el tudatosabban gondolkodni és gazdálkodni a megújuló és nem megújuló erőforrásokkal. Régen például a lakásokban az olcsó fűtőolaj miatt +24 fokon ment a fűtés, de amióta felemelték az olaj árát és adóját, kétszer is meggondolják a görögök, hogy mennyire tekerik fel a hőmérsékletet. Mindenhova autóval jártak, de kb. mindenhova. 2009-ig a benzin relatív olcsó (0,8-1 euró) volt, a fizetések meg alaphangon is 1.000-1.500-2.000 euró körüliek. Tudtak autót vásárolni, és egyértelmű is volt, hogy azzal járnak mindenhova. Busszal és vonattal járni lealacsonyító volt, hiszen egy középosztálybeli nem tömegközlekedik, ezért is alakulhatott ki az a tévhit, hogy a buszok és a vonatok veszélyesek, azokon csak bevándorlók és szegények utaznak. Gondoljunk csak bele, Athénban az első metró az olimpiára készült el 2004-ben! A thesszaloniki metrót pedig 30 éve tervezik, de csak most építik. 2002-2009 között a nagy köbcentis, benzinfaló terepjárókat vették a tehetősebbek, hiszen a görög ember szereti felhívni magára a figyelmet.
Törekvő görögök
Hulladékgyűjtés
Mivel Görögországban a házak és társasházak előtt nincs kihelyezett kuka, a szemetet az utcákon levő hatalmas konténerekben gyűjtik. Ez a mindennapokban azt jelenti, hogy a szemetünket naponta akár több utcányira is el kell cipelnünk. Sajnos az országban sok a kóbor macska és kutya, emiatt nem ritka, hogy macskák ugranak ki a konténerből. Ez elsőre elég ilyesztő lehet, de a helyiek már megszokták és nem foglalkoznak velük. Rosszabb esetben egy éhes kóbor kutya vár bennünket a konténernél, amelyekből éjszaka és hajnalban szállítják el a hulladékot.
Vannak külön kihelyezett szelektív konténerek is, ott lehet gyűjteni a műanyag palackot, a fehér és színes üveget, papírt és fémdobozokat. Sajnos nincs külön-külön minden célra kijelölt konténer. A görögök nagy százaléka ugyanis nem válogatja szelektíven a hulladékát, a többség egyedül a papírt és a műanyag palackot dobja a szelektívbe.
Bár az üveg számára vannak kijelölt konténerek, de ezek a városközpontban, a kávézók közelében találhatóak. Így, aki nem a belvárosban lakik, az vagy behozza magával az üres színes/fehér üvegeit, vagy kidobja a kék, mindenes szelektív konténerbe, ahonnan majd később a központokban szétválogatják.
Használt elemek, háztartási gépek
Az elhasznált elemek számára kijelölt helyeken (áram- és telefonszolgáltatók üzletei, elektromossági szaküzletek, híradástechnikai boltok) találunk szelektív gyüjtőhengereket, sőt, több elektromos berendezéseket árusító boltban is elhelyeztek már olyan konténert, ahová a feleslegessé vált háztartási gépeket lehet kidobni.
Sütőolaj, megunt ruhák gyűjtése
Számos nagyobb élelmiszerlánc üzletében leadható az elhasznált sütőolaj, de a többség (főleg az idősebb korosztály) még ma is a háztartási szemétbe dobja. Sajnos Görögországban csak a nagyobb városokban vannak elhelyezve olyan szelektív textilkonténerek, amelyekbe a megunt vagy használaton kívüli ruháinkat dobhatjuk.
Gyógyszerek
A lejárt és nem használt gyógyszerek számára a patikák előtt található egy zöld szelektív hulladékgyűjtő, ahová azok bedobhatóak. Így legalább van esély arra, hogy ne a háztartási hulladék közé kerüljön, továbbszennyezve a környezetet
Megújulú és nem megújuló energiaforrások felhasználása
Földrajzi helyezének köszönhetően Görögország megújuló energiaforrásokban gazdag, ezekből is a legkiemelkedőbb a napenergia.
A háztartások nagy százalékában (a hideg téli hónapokat leszámítva) napkollektoros vízmelegítőkkel melegítik a vízet. Görögországban nincs vezetékes melegvíz, így télen bojlerrel vagy központi cirkófűtéssel állítanak elő melegvizet. Kora tavasztól késő őszig, vagy amíg az időjárás és napfényes órák száma engedi, a háztetőkre szerelt napkollektorral melegítik a vizet díjtalanul. Egy ilyen napkollektor beszerelése 1.000 euró körüli összeget jelent, de éveken át díjtalanul nyújt melegvizet éjjel-nappal. Egy olyan befektetés, ami nemhogy energia- és környezetbarát, de hosszú távon megtérül. Dél-Görögországban és a szigeteken a kedvező időjárás miatt csak a leghidegebb hónapokban (január-február) szükséges átállni bojlerre vagy cirkófűtésre.
A napenergiát a görögök energiatermelésre is használják. A megtermelt energiát visszavezetik az áramszolgáltató rendszerébe, azaz eladják annak. Egy ilyen napelemes beruházás több tízezer euróba kerül, a kisebbek a háztetőkre vannak felszerelve, míg a nagyobbak napelemes parkokban foglalnak helyett a szántóföldeken.
Észak-Görögországban találhatóak szélerőművek is, de ezek száma jóval kisebb, mint a napkollektoroké.
Fűtés
A görögök a téli hónapokban, főként a hidegebb Észak-Görögországban fűtőolajjal fűtenek, mivel csak a nagyobb városokban, Athénben és Thesszalonikiben elérhető a földgáz. Így az ország legtöbb részén villanytűzhellyel főznek. A válság és a fűtőolaj magas ára miatt sokan áttértek a fával, pellettel való fűtésre, vagy a házi kandallójukat gyújtják be, amivel ugye súlyosan szennyezik a környezetet. Esténként sokszor olyan sűrű köd alakul ki a fa égéstermékéből, hogy az érzékenyebbek és a gyerekek nehezebben tudnak lélegezni. Az ország legnagyobb energiaműve Ptolemaida mellett található, és lignitből nyert energiával termel villamos energiát.
Vízzel való gazdálkodás
Észak-Görögország vízben gazdag, ezért kevésbé sútja úgy a szárazság, mint a déli szárazföldi országrészt, vagy a szigetvilágot. Míg a hegyekkel körbevett vidékek vízellátása korlátlan és minőségi, addig a nagyobb városokban a megfelelő minőségű vízellátás (Athén, Thessaloniki) gondot okoz, és ez a kéthavi vízdíjban mutatkozik meg. Mert a görögök egyszerre fizetik ki kéthavi számlájukat.
Vannak olyan szigetek, ahol nincs víz, így azt esővízből gyűjtik össze, illetve tartályhajókkal szállítják. A nyári aszályos turista időszakban jelent ez gondot, a megnövedett igények miatt, illetve télen, amikor a magas Beaufort-szám (szélsebesség skála) miatt a tartályhajók napokig képtelenek eljutni ezekre a szigetekre.
De a vízzel való gazdálkodás is lehetne még takarékosabb és megfelelőbb. Gyakori jelenség a túllocsolás, a folyóvízzel való autómosás. Az autómosók például ahelyett, hogy elvezetnék az elhasznált vizet a lefolyóba, visszaforgathatnák azt. Csapvizet itt is bárhol díjtalanul szolgálnak fel akár nagyobb mennyiségben is, és a legtöbb szolgáltatóegységben az utóbbi években már víztisztító berendezés által szűrt vizet is ihatunk.
Közlekedés
Görögországban a legkedveltebb közlekedési eszköz még mindig az autó és a motor. A görögök helyváltoztatásra leginkább ezt a két eszközt használják, ezek után jön csak a tömegközlekedés. Régen, ahogy említettem, gyakoriak voltak a hatalmas terepjárók, de a válság megjelenésével és a magas adóztatással a görögök fokozotosan megváltak ezektől, és kisebb dízelmotorú városi autókra cserélték. Bár a környzetszennyezés szempontjából a kisebb dízelmotorú autók kedvezőbbek, még nagyon sokat lehetne és kellene tenni a zöldebb közlekedésért. Ez utóbbi például jóval több biciklit és a felnőttek számára készült rollert jelentene a kijelölt útszakaszokon. A nagyobb városokban vannak kijelölt bicikliutak (Thesszalonikiben a tengerpart melletti Nea Paralia rész), de végig biciklivel csak kevés hely megközelíthető. A száguldó autók és motorosok között biciklizni pedig életveszélyes.
Athénben metróval, HÉV-vel, villamossal és busszal tömegközlekedhetünk. És a főváros tömegközlekedése egyedülálló Görögországban, hiszen mindenhol máshol a városi közlekedést autóbuszokkal oldják meg, amelyek kevésbé környezetbarátak.
Az ország vasúthálozata megfelelő, Athén elővárosi részét modern villanyvasúttal lehet elérni, de Thesszaloniki és Larisza közötti útvonalon is üzemel ilyen vasút.
Magas árúk és szervízköltségük miatt a hibridautók kevésbé népszerűek a dízelekkel szemben, villanyautóval pedig elvétve lehet csak találkozni.
Közterületek tisztasága
Görögországra jellemzőek a tiszta közterületek, de a meleg, a fokozott napsütés és legszennyezés miatt felhalmozodott és lerakódott por az utcaképet negatívan befolyásolhatja.
Miközben a görögök rendkívül tiszták, koszos, szagos emberrel elvétve lehet csak találkozni. Az üzletekben, vendéglátó egységekben, szállodákban, cukrászdákban, pékségekben mindig törekednek a tisztaságra, így piszkos hellyel nagyon ritkán találkozhatunk. Ez igaz a görög otthonokra is, akárhova megyünk vendégségbe, mindig tiszta és rendezett otthon fogad majd minket.
Vásárlási szokások és a csomagolóanyagok
Ebben a témakörben sem a görögök a legjobbak. A „bőkezű” szupermarketekben ingyenesen elérhetőek a nejlonzacskók, amelyekkel a vásárlók hazaviszik a vásárolt termékeket, majd pedig jobb esetben háztartási szemét gyűjtésére használják és a hulladékokkal együtt kidobják. Bevásárlókosarat ritkán használnak, megszokott, hogy autóval járnak vásárolni és nejlonzacskókba pakolják a vásárolt terméket. Ugyanígy a helyi piacokon is a helyben termelt zöldségeket és gyümölcsöket zacskókban árulják. Szerencsére azért jellemző a görögökre, hogy előnyben részesítik a helyben termelt termékeket a messziről érkezők helyett.
A cukrászdákban a vásárolt süteményt igényes papírdobozba csomagolják, azt pedig egy fényes, vastag műanyag zacskóba. Ez tényleg nagyon igényes és szép, de legkevésbé környezetbarát.
Görögország példáján keresztül látható, hogy még csak most kezd mozgolódik valami, amit környezetre figyelésnek nevezhetünk. Azonban ez még itt sem az egyén szintjén történik, hanem külső hatások, törvénykezések próbálják szabályozni. Bárminemű javulás szempontjából ez utóbbi sem elhanyagolható, azonban társadalmi tudatosságról még talán korai beszélnünk. Mindenesetre bízzunk abban, hogy a törekvések egyre nagyobb szintűek lesznek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!
Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy jó sztorid? Legyél a szerzőnk!
Sztogi
Laslavic Tímea
