Miért hord valaki esőkabátot Thaiföld forró és száraz évszakában, áprilisban? Mert itt a Songkran – Thaiföld legvizesebb ünnepe! És hogy van-e esélyünk megúszni ezt a három napig tartó ünnepélyt? Csak, ha 3 napig önként szobafogságba vonulunk. De miért is maradnánk ki mi a mókából, amikor ez is egy sokadik thai szokás, amit alkalmunk van saját bőrön tapasztalni, amíg itt vagyunk.
Tudni kell, hogy Thaiföldön háromszor ünneplik az újévet. Először szilveszterkor – ez szinte kizárólag a farangoknak (nyugati fehér bőrű ember) szól –, majd februárban, amikor beköszönt a kínai újév – ilyenkor mindenütt nagy felvonulások vannak, sokan pirosba öltöznek, hogy távol tartsák maguktól a rossz szellemeket, a harmadik pedig maga a thai újév, amivel idén beléptünk a 2559. évbe. Igen, itt több mint 500 évvel előttünk járnak, ugyanis Buddha halálának évétől számolják az éveket. Szoktak is viccelődni a thaiok azon, hogy mennyivel fiatalabbak nálunk.
A Songkran hivatalosan április 13-án indult, de mi már előző este a piacra menet kaptunk néhány vödör vizet a nyakunkba. Az április 15-ig tartó újévi ünnep fő attrakciója ugyanis, hogy mindenhonnan és mindenkit vízzel locsolnak.
Vízipisztollyal a tuk-tukból, a motorról, slaggal, vödörből a házak előtt, és az utcán bárhol. Hiába kanyarogtam eldugott utcákban le a part felé, úgy sem úsztam meg szárazon. És hogy fokozzák a meglepetést, néhol jeget is tesznek a vízhez, hogy igazán frissítővé váljon a hirtelen kapott zuhany.
Nem csak egymást locsolják ilyenkor az emberek, az ünnepre készülve mindenütt megtisztítják a Buddha szobrokat is, hogy tisztán, az előző évi rossz dolgoktól mentesen „lépjenek be” az új évbe. És persze egymást is ezért locsolják, hiszen mindenki szeretné lemosni magáról az előző évi rosszat, bűnt és szerencsétlenséget. Ez a hagyomány valóban egy új kezdetet jelent minden thainak, akik így az új évbe már nem visznek semmi rosszat az előzőből.
A „víz áldásból” nehéz kimaradni, gyakorlatilag lehetetlen úgy végigmenni az utcán, hogy száraz maradj, ezért ajánlott beszerezni egy vízhatlan táskát az értékesebb dolgoknak, könnyen száradó ruhákat és persze egy vízipisztolyt, amivel mi is beszállhatunk a buliba. Nem mindig lehet ám „visszaverni a támadókat”, ha valaki lőtávolságon kívül slaggal locsol, vagy éppen egy csapat tűzoltó érkezik (pont ők maradnának ki?). Na ilyenkor számíthatsz rá, hogy csavarni kell majd a ruhádból a vizet. Hát nem mókás?
A vallási vonatkozáson túl van egy másik oka is a locsolkodásnak, ez pedig az esős évszak köszöntése. Thaiföldön három évszak van: a hideg-száraz (ez a tél, ilyenkor 25 fok körülire is leeshet a hőmérséklet, és a thaiok téli kabátot vesznek, nem viccelek), a forró-száraz (ez van most, ez kb. az európai tavasz, ilyenkor elég egy helyben ülni ahhoz, hogy folyjon rólad a víz, a hatalmas páratartalom miatt a 32 fok akár 50-nek is érezhető) és a monszun. A Songkranon kapott vízmennyiség pedig semmi a monszunesőhöz képest! Elhihetitek, párszor volt már hozzá szerencsénk: egyetlen perc alatt leeshet az ég és bőrig ázhatsz.
Nem csak vízzel kedveskednek egymásnak ilyenkor, hanem színes púdert is oldanak egy kevés vízben, amit aztán egymás arcára kennek. Ez alól természetesen nem maradhat ki a turista sem, ha egyszer a forgatag közepébe merészkedett! A színes púder a szerzeteseknél gyakran használt gipszet jelképezi, melyet áldásosztáskor szoktak a hívek arcára kenni.
Én először csak a kite centerig mentem volna – odáig majdnem száraz is maradtam, de végül csak kíváncsi lettem a pláza előtti ünnepségre, ahol az emeletről slaggal locsolták az ünneplő tömeget. Az emberek csuromvizesen, arcuk összemázolva, boldogan, önfeledten locsolták egymást. A gyerekeknek a színpad mögött volt a játszóterük, egy medence, ezúttal nem vízzel, hanem habbal töltve. Ők itt lövöldözhették egymást, no meg a kint rekedt felnőtteket. És mi történik, ha elfogy a vízipisztolyból a víz? Aggodalomra nem volt ok, hiszen az egyik sarkon utántöltő állomás üzemelt, nehogy bárkinek is le kelljen mondania a mókás lövöldözésről.
A Sogkran ideje alatt a vízipisztolyok mellett nagy kereslet van a védőfelszerelésekre, mindenfelé szemüvegeket és vízhatlan tasakokat kínáló utcai árusokba botlik az ember. És ha leálltál nézelődni, jajj neked, hiszen a nem mozgó célpont igazán könnyű préda! Sa-wat-di pi mai! – kiabálják utána a thaiok! Boldog új évet ma a thai újév utolsó napján! Helló 2559!
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is!
Külföldön élsz vagy szeretsz utazni és van egy jó sztorid? Legyél a szerzőnk!