Mi kell ahhoz, hogy megélhetési bevándorló legyél Norvégiában?

Mi kell ahhoz, hogy megélhetési bevándorló legyél Norvégiában?
Mi kell ahhoz, hogy megélhetési bevándorló legyél Norvégiában?

Sokan úgy gondolják, az élet könnyű külföldön, mert ott vagyonokat lehet keresni. Sokan hangoztatják, hogy Norvégia a világ egyik leggazdagabb országa, itt milliós fizetések várják az ide települő munkavállalókat. Lássuk a valóságot! Mi mindenre lesz szükségünk és mit célszerű tudni a kivándorlás előtt ahhoz, hogy jól éljünk (és ne csak túléljünk) Norvégiában? Hiszen ha csak túlélünk, nincs sok értelme ide jönni, elsajátítani egy nyelvet, amit talán sosem hallottunk ezelőtt és az általános iskolától fejünkbe vert angol vagy német itt nem sokat ér. Elköltözni egy egész más éghajlatra és más mentalitású emberek közé. És az csak rosszabb, ha valaki az utolsókból vág neki az „északi kalandnak” és mindene rámegy erre az itt töltött pár hónapra. 

Pénz. Pénz, és pénz

Sajnos ez a legfontosabb. Fontosabb a nyelvtudásnál, a szakképesítésnél. Ahhoz, hogy ide lehessen utazni és kihúzni pár hónapot a kezdetekkor, ahhoz igenis a legfontosabb a pénz. Mert ez egy drága ország. Persze lehet sátorból is állásinterjúra menni, és lehet kenyéren és esővízen is élni, amíg más nincs, de ez nem mindenkinek fér bele, ez már túl van egy bizonyos határon. Csak ritka esetekben állhat a pénz előtt más a lista első helyén. Mondjuk akkor előzheti meg bármi az anyagiakat, ha van kihez jönni és az illető megosztja velünk a lakását, sőt, esetleg még ellátást is ad (rokon, jólelkű igaz barát…). Vagy ha fejvadászcég intézi az ügyünket előre: lakást, szerződést, költöztetést. Bár pénz nélkül ezekben az esetekben is nehéz lehet az első pár hónap.  

(Fotó: Flickr/Butz.2013)

Mennyi kell?

Na, ez jó kérdés! Mindenkinek más. Egy három gyerekes családnak nyilván több, mint egy párnak vagy egyedülállónak. Egyébként személyes tapasztalat: a kettő jobb mint az egy. Lakás szempontjából legalábbis biztosan. Egy 50 négyzetméteres lakás Oslóban akár a duplája, triplája is lehet egy vidéki ingatlannak. Számoljunk rá átlagosan havi 8000 koronát (egy norvég koronáért a cikk megjelenésének napján 34 forintot adnak - a szerk.). Egy családi ház természetesen többe kerül, és a rezsi is megugrik. Nyugodtan rászánhatunk 15000 koronát egy hónapra, plusz rezsi (áram, tv+internet, kommunális díjak, néhol gázszámla stb.). És ez csak a lakás, de nem gondoltunk még az előre kifizetendő két-három havi kaucióra. Aki itt lakást akar venni, nyúljon mélyen a zsebébe: tájegységtől függően, 3 milliótól már találhatunk ingatlant. Nem forintban,  koronában számolva természetesen. És határ a csillagos ég. 

Az étel, ha nem spórolunk rajta (ami nem azt jelenti, hogy egyenesen a szemétbe hajítjuk az ételt, plusz mindent összevásárolunk ész nélkül, hanem egészségesen, kellő mennyiséget fogyasztunk), két főre kb. 5-6 ezer korona. 

Aki alkoholizál vagy dohányzik az itt felkötheti a gatyát, mert egy üveg olcsó rizling 90, egy üveg Jägermeister 450, egy doboz cigi kb. 120 korona.  Akinek gyereke van, annak  jön az óvodai díj (kb. 2500 havonta), az iskola ingyenes. Az öltözködésre annyit számolhatunk mint otthon. Ki-ki az ízlésének megfelelően költhet ruhára, mindenesetre nem drágább, mint bárhol Európában.  A nyelvtanfolyam nem ingyenes, hacsak nem a leendő munkáltatód van olyan kedves, és befizet. Akinek szüksége van autóra, az számolhatja, hogy egy idő után csak a norvég rendszámos autót vezetheti, amit itt kell megvásárolni (vagy regisztrálni a magyart), bizony sokkal-sokkal drágábban mint bárhol máshol. Egy új  VW Golf kb. 300.000 korona. Egy használt 6 éves Renault Megane 50.000 korona. Csak viszonyításképpen! A benzin literje 15 korona körül mozog, és a biztosításokról és adókról (vagyonadó,ingatlanadó, tv) még nem is beszéltünk. A bónuszod mindenesetre hozd magaddal!

Ennyit a kiadásokról. 

Képünk (sajnos csak) illusztrációKépünk (sajnos csak) illusztráció(Fotó: Flickr/Michael Coghlan)

Tudj norvégul, de minimum angolul!

Igaz, hogy a norvégok nagy többsége beszél angolul, de elvárják, hogy tudd a nyelvüket. Nem adnak munkát, nyelvtudás nélkül, hacsak nem ismerős ismerőse vagy, vagy ütőkártyaszerű szakmád van. Esélyes lehet még bekerülni olyan céghez, ahol nem norvég a vezetés, és nem kell tudnod a nyelvet. Vagy nem norvég a munkaerő nagy része és szintén nem kell tudnod norvégul, mert az anyanyelveden beszélsz egész nap. Tudunk szinte teljesen szlovák húsüzemről, magyar telekommunikációs cégről stb…

Mégis, fontos, hogy tudj norvégul! Óvoda, iskola, orvos, adóhivatal, barátkozás... A ranglétrán feljebb jutni is nehéz, ha nem beszéled a nyelvet. Aki egy életen keresztül takarítani akar, szíve joga, fontos szakma, és meg is fizetik, akkor  ki lehet húzni nyelvtudás nélkül. Ellenben ha te akarod vezetni a takarító céget, akkor viszont elvárt, hogy beszélj norvégul.

Valakinek a valakije

Ismerj valakit, aki ismer valakit. Ebben az országban az állások 90%-át nem hirdetik meg, mégis viszonylag alacsony a munkanélküliség. Tehát be lehet jutni, meg lehet szerezni egy állást, csak jó ismerni valakit, aki be tud minket ajánlani. Ha nem vagy ilyen szerencsés, akkor legyél rámenős és menj el személyesen a kiszemelt céghez, járj a nyakukra, hívd őket telefonon havonta. A legrosszabb az, ha újra és újra elküldenek. De az esélyt megadtad, hogy jókor kopogtass be jó helyre.  

Mit és hogyan?

A piacképes vagy hiányszakma kulcsfontosságú. Az orvosokat, gyógyszerészeket lasszóval vadásszák továbbra is, szóval nekik nem nehéz elhelyezkedni. Kamion és buszsofőr, hentes, olajipari munkások (a válság előtt legalábbis), jókor lenni, jó helyen. Ez a kulcsszó. Legyen bármilyen papírunk, amit el tudunk ismertetni. Az akkreditált felsőoktatási papírokat elfogadják, a régebbieket is, csak hosszabb a folyamat, és több dolgot kell benyújtani az intézkedő hivatal felé.

Rendezett papírok, hivatalos fordítások sokat segíthetnek a kezdetekkor, megóvnak a fejfájástól és az extra költségektől. Intézd el még otthon, mert sokkal olcsóbb lesz, mint utólag innen kapkodni.  Legyen útlevél (bankszámlát nem nyitottak személyire), anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivonat, névváltozási okirat, erkölcsi bizonyítvány, ha vannak, akkor a gyerekek papírjai. Az iskolai végzettségeidet igazoló dokumentumokhoz kérj Europass-t, amit sok iskolában, felsőoktatásban ingyen kiadnak. A fordításokat hivatalos fordítóban végeztesd, ne a szomszéd angol tanárral! Egyébként ebből a szempontból, jó, hogy EU tagok vagyunk, sok előnyünk van belőle (jogosítvány, iskolai végzettségek elismerése, lakhatási engedély stb.).

Tehát ha ezek megvannak, van esély arra, hogy elhelyezkedj és jól élj Norvégiában. Van, aki csak ingázni akar, neki a főváros vagy a nemzetközi repülőterekhez közeli helyeket ajánlom, különben beleőszül az utazgatásba.  Az ingázók egyébként is kevesebbet költenek, más dolgokra helyezik a fókuszt. Aki évente egyszer-kétszer (vagy nem) tervez hazamenni, és itt szeretne letelepedni , annak az igényei is mások, többet is fog költeni itt helyben.

Kávézó OslóbanKávézó Oslóban(Fotó: Flickr/Thomas Timm)

De mégis mennyiből? Mennyit lehet itt keresni?

A fizetések nyilvánosak, ha érdekel a szomszéd tavalyi bevétele, megtekinthetjük az interneten, ahogy azt is, hogy mennyit adózott…  Alapvetően a társadalmi különbségek kicsik, elmondható, hogy mindenki (aki dolgozik) keres elegendőt ahhoz, hogy átlagosan jól éljen. Senki sem kiemelkedően gazdag, de igazán szegény sincs. Ha egy pár mindkét tagja dolgozik, és közösen fizetik a háztartást, akkor sokat lehet félre tenni. Ha csak az egyik fél, vagy valaki csak fél állásban van (ez jellemző egyébként a norvégokra), akkor is meg lehet élni nyomorgás nélkül. Minél többet keresel, annál többet adózol (kivéve nagyon északon), így a kiskeresetű embereknek több marad meg.  Nincs különbség norvég és magyar ember fizetése között, viszont a  magán szférában előfordulhat, hogy kevesebbet adnak, ami egyébként nem jogszerű.  

Tehát azt az álmot, hogy könnyű idejönni és gyorsan meg lehet gazdagodni, szeretném elhessegetni mindenki képzeletéből.  Aki keres havi 20-22 ezer koronát, de mondjuk minimum 15 ezret ki is ad, csak a havi alap kiadásokra, az már nem olyan álomszerű. Ez persze az átlag mezei munkás bére. Ennél lehet sokkal többet és kevesebbet is keresni havonta. Maradjunk annyiban: anyagi és jogi biztonságban, kényelmesen lehet élni, ha az ember itt dolgozik, de pénz nélkül, vagy az utolsó fityingekből ne Norvégia legyen az úti cél a próbálkozásra, mert a fent felsorolt kapcsolati-, szellemi-, és anyagi tőke nélkül könnyen sírás lehet a vége.  

Tetszett? Oszd meg!